Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-15 / 242. szám
Eljárás kezdődhet Bukarf: Megkezdődhet a bűnvádi eljárás Romániában a gondatlanságból elkövetett emberöléssel gyanúsított Gabriel Oprea volt belügyminiszter ellen, miután Klaus lohannis államfő pénteken kiadta őt az igazságszolgáltatásnak. A volt kormánytagot a korrupcióellenes ügyészség (DNA) akarja felelősségre vonni, amiért tavaly egy autóját felvezető motoros rendőr halálos közúti balesetet szenvedett. A vádhatóság szerint Oprea törvénytelenül vett igénybe rendőri kíséretet. Mivel a tisztségben lévő és volt kormánytagoknak mentelmi joguk van, a DNA- nak először a szenátus hozzájárulását kellett kérnie, hogy vizsgálatot indíthasson Oprea ellen, a politikus ugyanis tagja volt a törvényhozásnak. A szenátus szeptemberben elutasította kiadatását. Amikor azonban több ezren vonultak utcára országszerte a meggyanúsított társaikat mentelmi jog mögé bújtató törvényhozók ellen tüntetve, Oprea lemondott szenátort mandátumáról, így mentelmi joga felfüggesztéséről már az államfőnek kellett döntenie. Ha nem lesz pénz... Ha nem nő a 3-as metróvonal infrastrukturális felújítására szánt keret, akkor az állomásokra nem jut pénz - közölte a főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Tarlós István azt mondta, ha 140 milliárd forint „marad a plafon", akkor el kell hagyni az állomások felújítását. Az utóbbira beérkezett ajánlatok olyan magasak, hogy erre nincs fedezete a fővárosnak és a BKV-nak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig arról tájékoztatott, hogy a kormányzat nem fogja tudni jóváhagyni a felmerülő többletköltség-igényeket - ismertette a főpolgármester. Tűzszünet meghosszabbítva Soco, Kolumbia elnöke meghosszabbította a tűzszünetet a legnagyobb lázadó mozgalommal, hogy több idő legyen a népszavazáson elutasított békeszerződés megmentésére. Juan Manuel Santos december 31-ig tolta ki a fegyvernyugvást a hatezer harcossal bíró Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkkel. A békekötés fél évszázadnyi, 220 ezer ember halálát okozó belharcot zárna le, ám az arról október 2-án tartott népszavazáson az elutasítók voksoltak valamivel többen. Ők úgy vélik, hogy az egyezmény túlságosan is elnéző a gerillákkal szemben, ezért újratárgyalását követelik. Santos csütörtökön értésre adta, hogy a tűzszünet december 31-i lejárta nem határidő, és - mint mondta - reméli, hogy hamarabb sikerre viszik a tárgyalásokat. A hét elején a kolumbiai kormány és az ország második legnagyobb lázadó szervezete, a nagyjából kétezer harcossal rendelkező Nemzeti Felszabaditási Hadsereg is megállapodott abban, hogy október 27-én hivatalos béketárgyalásokat kezdenek egymással. „A magyarok bátrak voltak" Büszkék lehetünk arra, hogy egyedül Magyarországon kérdezték meg az embereket a bevándorlás kérdésében, helyes dolgot tettünk, mi magyarok bátrak voltunk ebben az ügyben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Budapest. A kormányfő kiemelte: Magyarországon kifejezhették akaratukat az emberek, és most a kormánynak meg kell mutatni, hogy kötelezi az emberek akarata. Jó ok a büszkeségre, hogy egyedül itt merték megkérdezni az embereket, és ez azt jelenti, hogy „Magyar- országon a demokrácia mércéje magas"-értékelt. Orbán Viktor az alkotmány- módosítással kapcsolatos egyeztetésekről kifejtette: az ajtaja nyitva áll minden parlamenti frakcióval rendelkező párt és annak vezetője előtt, mert nem lehet úgy jó politikát csinálni, hogy az emberek nem beszélnek egymással. De az ügyeknek van egy fontossági sorrendje, és Magyarország napirendjén most a kényszerbetelepítés megakadályozása a legfontosabb, ehhez kell az alkotmánymódosítás, erről időszerű most beszélni - magyarázta. Emlékeztetett: a népszavazáson 3,3 millió ember akarta egy irányba mutatott, és ez a tömeg nagyobb, mint amennyit Magyarországon valaha bármilyen politikai párt kapott bizalomként. A voksolók 98 százaléka azt mondta, hogy Magyarország nem engedhet a szuverenitásáMagyarországon a demokrácia mércéje magas" - értékelt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió stúdiójában, ahol interjút adott a 180 perc című műsorban október 14-én ból, és itt kell eldönteni, kikkel éljünk együtt. Ez egyértelmű helyzet, ezt kell rögzíteni az alkotmányban - mutatott rá. A kormányfő kifejtette: a parlament arra való, hogy megvitasson kérdéseket, és ilyen az alkotmánymódosítás szövege is, amelyet egyébként pontos és méltó szövegnek jellemzett. Hétfőn elmondja expozéját az Országgyűlésnek, megfontolják az ellenzék javaslatait, és ha van köztük olyan, amelyet érdemes és méltó befogadni, akkor azt megteszik - közölte. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a nemzetközi jog egyértelmű: „aki az életéért fut azt be kell engedni", így tettek a Jugoszlávia szétesésekor ideérkezőkkel is. Magyarországnak van gyakorlata abban, hogy miként kell emberségesen, igazságosan, és a nemzetközi jognak megfelelően eljárni - jegyezte meg. Hangsúlyozta: Magyarországon létrejött egy új egység az emberek világosan elmondták, mit akarnak, és a kormány kötelessége megpróbálni érvényt szerezni ennek, „meg is fogok tenni mindent, hogy ennek érvényt szerezhessünk, és látok is rá esélyt". Magyarország álláspontja szerint vannak olyan kérdések — az identitáskérdések -, amelyeket senki, így az EU jogalkotása sem érinthet; ezek nemzeti létezésünk alapkérdései, és ha valaki ezeket érinti, akkor nem mi vagyunk az urai sorsunknak, márpedig ezt nem fogadhatjuk el - mondta. A miniszterelnök a svéd kritikákra úgy reagált: kikérjük magunknak, hogy a svédek fizetnek nekünk, Magyarország hozzájárul a vámok nélküli kereskedelemhez, beengedtük a svéd tőkét, ezért „arcátlanság" azt állítani, hogy pénzt adnak nekünk. Orbán Viktor elmondta: azt remélte, a csütörtöki uniós belügyminiszteri találkozó egyértelműbb helyzetet teremt, de nem került le a kényszerbetelepítés a napirendről. Az Európai Bizottság javaslata tartalmazza a kényszerbetelepítést, de remélhetőleg a bizottság még az Európai Bíróság ítélete előtt belátja, hogy az uniós miniszterelnökök döntésével ellenkező javaslatot tett, és „ezt le kell venni a napirendről, mert ez szétveri az Európai Uniót" - közölte. Hozzátette: mivel csütörtökön nem alakult ki egyetértés a kérdésben, a vita jövő héten az Európai Tanácsra vár. A miniszterelnök felidézte: az európai miniszterelnökök márciusban arról döntöttek, hogy november közepére vissza kell állítani a tömeges migrációt megelőzően élvezett szabad belső mozgás szabályait, és ennek feltétele a külső határok megvédése. Magyarország a külső határok megvédése szempontjából „üdítő kivétel", mert itt „még a madár se tud átrepülni anélkül, hogy ne töltene ki egy kérdőívet, hogy kicsoda, miféle, hova akar menni, és milyen célból jön", de nem mindenhol áll ilyen jól a helyzet - fogalmazott. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 1956 a szabadságról szól, amelyre sok minden lehet veszélyes, így az is, ha „mindenfajta ellenőrzés nélkül idegenek jelennek meg egy ország területén, akiknek a szokásai, elképzelései az életről egészen különbözők, mint a mieink", és a mi szabad társadalmunkat átalakítják az akaratunk ellenére. Nehéz úgy beszélni 1956-ról és a szabadságról, hogy közben kiszakítjuk ezt a mai világ összefüggésrendszeréből- mondta. Hozzátette, hálás a lengyel elnöknek, amiért eljön a budapesti október 23-i ünnepségre, mert 1956 ugyan magyar szabadságharc volt, de benne voltak a lengyelek is, és ezt nem felejtettük el. Párttársai célkeresztjében volt... Nagyobb összecsapások nélkül, nyugodt hangulatban mutatták be a francia jobboldal elnökjelöltjei programjukat csütörtök este az első televíziós vitájukban, amelyben elsősorban Nicolas Sarkozy volt államfő (2007-2012) állt a párttársai célkeresztjében. PÁRIZS. Másfél hónappal a francia jobboldal kétfordulós el- nökjelölt-állító választása előtt a hét jelölt gondosan ügyelt arra, hogy a két és fél órás vitában ne forduljanak egymás ellen. Nem is szóltak közvetlenül egymáshoz, hanem kizárólag a műsorvezetők kérdéseire válaszolva szigorú időkeretekben, visszafogottan beszéltek a kormányzati elképzeléseikről. A favoritnak számító Alain Juppé volt miniszterelnök és külügyminiszter, Bordeaux polgármestere végig háttérben maradt, és hagyta, hogy a többiek támadják a felmérések szerint második helyen álló Nicolas Sarkozyt. Az első megszólaló, Jean-Fran- cois Copé, aki Nicolas Sarkozy elnöksége idején költségvetési miniszter volt, azzal indított, hogy a változás, amelyet a 2007- es kampányban Nicolas Sarkozy ígért, nem valósult meg ezért ő szeretné azt véghez vinni.- De hát együtt kormányoztunk - válaszolt vissza a volt elnök, aki megválasztása esetén „energikus, azonnali és konkrét" alternatívát ígért a baloldal ötévi kormányzását követően. Bruno Le Maire, aki Nicolas Sarkozy agrárminisztere volt, szintén a-z elmúlt kormányzatok mozdulatlanságét bírálta, és a teljes megújulást tűzte zászlajára.- Mindenki azt gondol, amit akar. Végül is azért vagyunk mindannyian jelöltek, mert nem ugyanazok az elképzeléseink - hangsúlyozta a volt elnök. Az elsősorban gazdasági kérdésekről szóló vitában, amelyben a már ismert programjukat részletezték a jelöltek, a két nagy esélyes, Alain Juppé és Nicolas Sarkozy bírósági ügyei is szóba kerültek. A 71 éves Alain Juppét 2004-ben 14 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték és egy évre eltiltották a választáson elnyerhető politikai tisztségektől amiért az 1990-es években a jobboldali párt munkatársait párizsi alpolgármesterként a városháza büdzséjéből fizette. A politikus arra emlékeztetett, hogy a fellebbviteli bíróság kimondta, hogy a törvénytelen finanszírozás nem járt személyes haszonszerzéssel, és hogy nem lehet egy embert bűnbakká tenni egy kollektív hibáért. Azt is kiemelte, hogy az eset óta többször újraválasztották polgármesternek Bordeaux-ban.- Ha a franciák úgy ítélik meg, hogy a hibám diszkvalifikál, nem fognak megválasztani - mondta Alain Juppé. Nicolas Sarkozy - aki tucatnyi jelenleg folyó eljárásban érintett, és egy korrupciós ügyben, valamint a 2012-es kampánya állítólagos törvénytelen finanszírozása miatt bíróság elé kell majd állnia - azt hangsúlyozta, hogy „37 év politikai élet után még soha nem ítélték el".- Azt gondolják, hogy ha lenne mit a szememre hányni, elindulnék ebben a kampányban?- mondta a nézőknek a volt elnök. A többi jelölt viszont azt emelte ki, hogy a jobboldali elnökjelöltnek példásnak és tisztességesnek kell lennie. A jelöItállító-választás előtt még kétszer, november 3-án és 17-én mérkőzik meg egymással a hét jelölt, a két forduló között pedig november 24-én vitázik egymással a második fordulóba jutott két politikus. A francia választóknak várhatóan mintegy 12 százaléka részt vesz a november 20-án és 27- én megrendezésre kerülő jobboldali előválasztásokon, amelyeknek tétje jelentős, hiszen a belviszályban meggyengült baloldal meglehetősen népszerűtlenné vált Franciaországban az elmúlt kormányzási időszakban, így az előválasztások győztese jó eséllyel Marine Le Pennel mérkőzhet majd meg az elnöki címért jövő májusban. Jóllehet a Nemzeti Front jelöltjének választásról választásra nő a támogatottsága, a legtöbb franciából még mindig ellenérzést vált ki. Azaz a jobboldali előválasztások győztesének szinte egyenes az útja az államfői székig. Elemzők szerint a bevándorlás-ellenes Nemzeti Front témáinak átvételével és népszavazási javaslataival Nicolas Sarkozy az öt évvel ezelőtti kampány forgatókönyvét ismétli meg amikor is hivatalban lévő elnökként kért újabb ötéves mandátumot a választóktól. A felmérések szerint a franciák úgy ítélik meg hogy az exelnök nem tudott megújulni, s ezért fokozatosan lemarad legfőbb párton belüli riválisa és volt külügyminisztere, Alain Juppé mögött. Bordeaux jelenlegi polgármestere egy vasárnap nyilvánosságra hozott felmérés szerint a jobboldali elnökjelölt-állító választás első fordulójában a szavazatok 42, míg Nicolas Sarkozy csak 28 százalékára számíthat, a második fordulót pedig Alain Juppé 62 százalékkal nyerheti meg. Alain Juppé volt kormányfő, Bordeaux polgármestere (balra) és Nicolas Sarkozy volt államfő kezet fog a francia jobboldal elnökjelölt-aspiránsainak első televíziós vitáján a Párizs melletti La Plaine-Saint-Denisben
