Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-13 / 240. szám

2016. október 13., csütörök „Alig néhány évtized maradt../' Áder János köztársasági elnök előadást tart a Financial Times című londoni gazdasági napilap által szervezett nemzetközi vízügyi konferencián Londonban október 12-én. Keménységet sürget Róma. Matteo Renzi olasz kormányfő egy szer­dai beszédében „nagyon kemény" állásfoglalást szorgalmazott aZ Európai Unió azon tagállamaival szemben, amelyek sok for­rást kaptak, de igyekeznek kihúzni magukat a migrán- sok áthelyezéséről vállalt kötelezettség alól. A mi­niszterelnök az olasz kép­viselőházban a kormány álláspontját ismertette az Európai Tanács október 20- án és 21-én esedékes brüsz- szeli ülése előtt, amelynek egyik témája a migráció lesz. Renzi alapvetőnek nevezte, hogy Olaszország nagyon kemény állásfog­lalást kezdeményezzen a jelentős EU-forrásokban részesülő, de a migránsok áthelyezésére hivatalosan vállalt kötelezettségektől magukat elhatároló orszá­gokkal szemben. Matteo Renzi kijelentette, hogy az EU-hoz tartozás egyenlő kötelességeket ró a tagálla­mokra. Hozzátette, hogy a következő európai költség- vetésben figyelembe kell venni, „ki mond igent vagy nemet az áthelyezésekre". Az olasz kormányfő úgy lát­ja, Európa válaszút előtt áll, és most „tényleg kockáz­tat": azt kockáztatja, hogy a következő generációk számára már nem a remény helyszínének fog tűnni. Világfórumot rendezhetünk Budapest. Magyarország nyerte el a 2017-es Ex­portfejlesztési Világfórum rendezési jogát így jövőre Budapest ad otthont a ren­dezvénynek - tájékoztatta Szijjértó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán telefonon az MTI-t. A 16. világfórumon Srí Lankán tartózkodó miniszter hang­súlyozta: ez komoly elis­merés Magyarországnak. A magyar gazdaság nyitott, a külső tényezők, mint a be­ruházások, illetve az export alapvetően határozzák meg a magyar nemzetgazdaság teljesítményét. Ezért min­den olyan esemény, amely a külgazdaság terén növeli Magyarország láthatóságát, hozzájárul az ország gazda­sági növekedéséhez - fej­tette ki Szijjártó Péter. Alig néhány évtized ma­radt a világot fenyegető vízválság megelőzésére- mondta szerdán London­ban Áder János. London. A köztársasági elnök a Financial Times című lon­doni gazdasági napilap által szervezett nemzetközi vízügyi konferencia - FT Water Summit- szakértőkből és iparági képvi­selőkből álló közönsége előtt el­mondott megnyitó beszédében a Világbank és a Víz Világtanács becsléseit idézve kijelentette: legfeljebb 20 év van a globális vízválság megelőzésére, és eh­hez évi 600 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség. Az államfő idézte egy holland egyetem nemrégiben összeál­lított elemzését, amely szerint a világ népességének kéthar­mada - négymilliárd ember - évente legalább egy hónapig valamilyen mértékű vízhiány­ban szenved, 1,8 milliárd ember olyan helyen él, ahol az év fe­lében vízhiány van, és 500 mil­lióan élnek olyan térségekben, ahol a vízfogyasztás a kétszere­se annak, amennyit a természet pótolni tud. A Szahel-övezetben az elmúlt tíz évben több mint 100 millió­val 471 millióra nőtt a lakosság és várhatóan 2050-re meg­duplázódik. Ugyanakkor egyre kevesebb eső esik a térségben, a föld minősége egyre romlik, a betakarított termény mennyisé­ge már most is stagnál - hang­súlyozta a köztársasági elnök. Áder János szerint nem jobb a helyzet Indiában, Banglades- ben és Afganisztánban sem, pedig ezekben az országok­ban ma már több mint 1 milli­árd ember él. Egy ENSZ-tanulmány szerint csak a termőföld-degradáció miatt a következő tíz évben 50 millió ember hagyja el lakóhe­lyét. Egy másik tanulmány sze­rint 2030-ig akár 700 millió em­ber vándorolhat el lakóhelyéről a vízhiány miatt.- Ha ezeknek a prognózisok­nak csak a fele, negyede igaz, akkor is azt mondhatjuk, hogy az emberi faj megjelenése óta ilyen kihívással az emberiség még nem nézett szembe - mondta a Financial Times lon­doni konferenciáján Áder János. Kiemelte: a kórházi ágyak felén már ma is olyan betegeket gyó­gyítanak, akik fertőzött víz okoz­ta betegségekben szenvednek. Áder János szerint a fejlődő világban a szennyvíz 90 száza­léka tisztítatlanul ömlik a fo­lyókba, tengerekbe. A folyókból, tengerekből származó halak ma minden hetedik ember számá­ra az első számú fehérjeforrást jelentik, a fejlődő világ számos folyójából azonban minden élet eltűnt, és a folyók jelentős ré­szét műanyag szemét borítja.- Ha a műanyagszennyezést így folytatjuk tovább, akkor 2050-re az óceánokban és a tengerekben több műanyag szemét lesz, mint hal - mondta előadásában az államfő. A köztársasági elnök szerint a tudományos kutatások és a technológiai fejlesztések terü­letén a vízszektor messze le­maradt olyan területektől, mint az informatika, a távközlés, a gyógyászat, a közlekedés vagy a energetika. Körösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenn­tarthatóság Igazgatóságának ve­zetője a londoni rendezvényen elmondta: a vállalatoknak erőtel­jesen integrált szemléletet kell elsajátítaniuk, amelyben a víz- gazdálkodás szorosan összefügg a gazdasággal a szociális kérdé­sekkel az élelmiszer- és a klíma­biztonsággal a technológiával és az infrastruktúra-fejlesztéssel.- Rohanunk egy vízválság felé, a világnak rendkívüli kö­rülmények között kell rendkí­vüli politikai megoldásokban gondolkodnia - hangsúlyozta Körösi Csaba. Hozzátette: a következő 35 évben több városi vízügyi inf­rastruktúrát kell megépíteni, mint amennyi az elmúlt kétezer évben összesen épült, különös tekintettel arra, hogy jelenleg 1,8 milliárd ember iszik szeny- nyezett vizet. Szélesíteni kell... Budapest. A kormány­zat szélesíteni akarja a roma felzárkózási politika együttműködési keretét az eredményesség érdekében - mondta az Emberi Erő­források Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Budapesten. Czibere Károly a Roma Koordinációs Ta­nács ülésén - amelynek fő témája a Magyar Nemzeti Roma Platform továbbfej­lesztése volt - hangsúlyoz­ta: a felzárkózási programok további eredményessége érdekében szükséges „a szövetségi rendszer" meg­újítása is. Az együttműkö­dést „ki kell szélesíteni és hálózatosítani kell" - fogal­mazott az államtitkár, kifejt­ve, hogy a kormány és az Or­szágos Roma Önkormányzat közötti keretmegállapodás mellett a tervezésben, a ko­ordinációban és a végrehaj­tásban szükségesek a helyi együttműködések is roma szervezetekkel. Jövőre kezdődik Isztambul Jövőre kezdő­dik a Török Áramlat gázve­zeték építése, és a tervek szerint a munkálatok 2019 végére be is fejeződnek - jelentette be Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter szerdán Isztam­bulban. A miniszter emlé­keztetett arra, hogy a ve­zeték létrehozásáról szóló megállapodást október 10-én írták alá. - Mostan­tól gőzerővel folynak az előkészületi munkálatok és a vezeték lefektetése jövőre kezdődik - mondta Alekszandr Novak. A Török Áramlat gázvezetéknek két szárazföldi és egy tenge­ri szakasza lesz. Ez utóbbi csaknem 910 kilométer hosszú, építését a Gazp­rom finanszírozza. A két szárazföldi vezeték egyike kizárólag Törökországot lát­ja el földgázzal. Ennek a ka­pacitása évi 15,75 milliárd köbméter és 100 százalék­ban a Botas török állami kő­olaj- és gázvállalat tulajdo­na lesz. A másik szárazföldi vezeték Európába szállítja az orosz földgázt Törökor­szágon át. Ennek a 180 ki­lométer hosszú szakasznak 50-50 százalékos tulajdo­nosa a Gazprom és a Botas. Meglehet a szükséges többség A Fidesz frakcióvezetője szerint össze lehet hozni egy olyan kompromisszu­mot a kvóta kizárását érintő alaptörvény-módosításhoz, amellyel meglehet az elfogadásához szükséges parlamenti többség. így értékelt Kosa Lajos szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában és az Ml aktuális csator­nán az előző napi többpárti egyeztetés után. Budapest. Kosa Lajos tárgyszerűnek és lé­nyegre törőnek nevezte a keddi, eredetileg ötpártira tervezett egyeztetést, amelyen az MSZP és az LMP nem vett részt. A Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselőivel tartott há­rompárti egyeztetés alapján a Fidesz frak­cióvezetője azt mondta: vannak technikai részletek, amelyekben módosításra lesz szükség de tartalmi kérdésben csak egy dologban voltak más állásponton. A Jobbik ugyanis azt javasolta, hogy az a törvény, amelyet az Alaptörvény felhatalmazása alapján majd a parlamentnek el kell fogad­nia a kvóta ellen, sarkalatos törvény legyen, míg az eredeti kormányfői előterjesztésben sima törvény szerepel. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: az alaptörvény módosításáról többpárti és a pártelnökök között kétoldalú egyeztetése­ket is tartanak még. A parlamenti vitát jövő hétfőn folytathatják le. Orbán Viktor október 2-án este, a kvótarefe­rendum eredményeinek előzetes megismerése nyomán jelentette be, hogy alkotmánymódosí­tást javasol a parlamentnek mert „az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben". A kormányfő hétfőn terjesztette be az Or­szággyűlésnek az alaptörvény módosítását kezdeményező javaslatát, amely tiltaná ide­gen népesség Magyarországra telepítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom