Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-12 / 239. szám
pnTók- Mipnpoi AMn nÁ\/in Hó dított a Hétfejű királykisasszony (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján Alapi egyébként elmondta, hogy a Hétfejű királykisasszonyt utoljára 1983-ban játszották el élőben. Szilágyi Péter, a csapat billentyűse hozzátette: amikor a hét tételből álló húszperces zenei szvitet nemrégiben újra meghallgatták, először csodálkoztak, hogy harminchárom éve, szinte gyermekfejjel hogyan tudták a darabot megkomponálni és eljátszani. Azután már izgatta, vonzotta őket a feladat, és mindent beleadtak - a végeredményt pedig immár hallhatta a publikum. Mindezt azonban már a megszakítás nélkül lejátszott kétórás, fergeteges koncert végén élvezhette végig az ujjongó publikum. Addig a Front fiai előhozták mindazt a zenei tehetséget, tudást, elhivatottságot, amitől annak idején a fiatal bandát felkapta az országos hírnév. A csapat az 1981-es salgó- bányai pop-rocktáborban állt össze: Alapi István (gitár), Fekete Sándor (dob), Szilágyi Péter (billentyűsök) és Vincze László (basszusgitár). Mint Fekete Sanyi felidézte, mind a négyen imádták a dzsessz-rock műfajt és annak legkiválóbb előadóit, sok számukat megtanulták, de maguk is igyekeztek ilyen hangvételű témákat írni. A sorban első a Pápua disco és egyéb tulipántövek című kompozíció volt, de a többi is jött sorban, így nem véletlen, hogy az 1983-as Ki mit tud?-on a döntőig meneteltek, és a tévéközvetítés révén az egész ország megismerte őket.- A Magyar Rádió felvette négy számunkat, a Pápua diszkót, a Napfogyatkozást, a Zsákutcát és a Munkaszüneti napot. Ezeket időnként le is játszották a Tánczenei koktélban. Izgatottan böngésztük az akkori RTV-új- ságot, és nagy élmény volt egy Kovács Kati- és egy Korda-sláger között felfedezni például a Zsákutcát - idézi fel Alapi. Pályájuk csúcsán voltak, de a lemezgyár nem adott ki instrumentális rockalbumot, így énekesekkel kísérleteztek, de ez már nem volt az igazi, szétesett a csapat.- Pisti profi zenész akart lenni, ezért felment Budapestre. Nekem is szerzett helyet, de - most már elmondom - nem volt elég bátorságom hozzá, hogy a család mellett ezt az életformát válasszam - említi Szilágyi. Azóta mindenki a saját útját járta, de két éve, a felújított Kohász Művelődési Központban már újra négyesben játszottak. Azóta többször is felléptek, Salgótarjánban már a harmadik októbert köszöntötték Front-koncertteL Hihetetlen, hogy Alapi, az ország talán legnépszerűbb rockbandája, az Edda Művel gitáros csillaga ezen a kisebb színpadon is mekkora milyen energiával vetette bele magát a zenélésbe. Édesanyja is jelen volt a koncerten, és szemlátomást büszke volt a fiára. Lehet is! Alapi a legjobbját adta! Átszellemülten, élvezettel játszott, fergeteges szólói élményszámba mentek. Régóta feltűnő, hogy a hazai pálya mindig a legjobbat hozza ki a gitárvirtuózból.- Imádok itthon játszani, az ember nem tagadhatja meg a gyökereit. Másrészt a társaim is feldobnak, szinte gyerekkorunktól együtt játszottunk, s noha volt némi szünet, ezek az érzések ki- törölhetetlenek, ilyenkor szinte a második gyerekkorunkat éljük- mondja Alapi, a gitárkirály. Az óriási örömzenélés közepette feltűnt, hogy a csapat milyen harmonikusan, összeszo- kottan játszik együtt. Ez azért különleges, mert - mint tudjuk- Alapi a közös évek óta az ország egyik legjobb gitárosává nőtte ki magát, elnyerte a szakma legnagyobb elismerését, a Fonogram-díjat, „éjjel-nappal" játszik. A többiek viszont az utóbbi 30 évben keveset voltak színpadon. Hogyan tudnak így jól felnőni mellé?- Pisti visz magával minket. Vele játszani nagy kihívás, mindnyájan a lehető legtöbbet igyekszünkkihozni magunkból, és örülünk, ha mások is úgy látják, hogy ez sikerül - említi Vincze László, akit Alapi mindig a legendás Jaco Pastorius „magyar hangjának" titulál, hisz keze alatt szinte dalra fakad a basszusgitár. A publikum örömére készül a Front-lemez!- Jól állunk, még egy nótát kell felvennünk a stúdióban, és kész az album. Tavaszra várható a megjelenése. A régi számok izgalmas élményt kínálnak a mai kor technikai lehetőségei szerint új köntösbe öltöztetve. Emellett egy új dalt is felvettünk, amelynek kíváncsiak vagyunk a fogadtatására - újságolja Fekete Sándor, aki - mint többeknek feltűnt - teljesen új figurákat, szokatlan stílust hozott elő a dobokon, és - mondhatni - komoly „sportteljesítményt" nyújtott a dobszólók közepette. Erre azt mondja: a zenekarnak van egy varázsa, ez a hangulat csodákat hoz ki mindenkiből. A koncerten nem csak egy „Feketét" láthattunk, hisz a többi nézővel együtt élvezte végig a koncertet Fekete Zsolt polgár- mester, aki nem titkolta, hogy felhőtlenül élvezte a Front igényes zenéjét, és büszke rá, hogy ilyen nagyszerű zenekar működik Salgótarjánban. A csoda pediglen folytatódik, hisz a Front nem áll le, november 21-én a budapesti Glob Royal- ban játszanak. Érdemes ott is meghallgatni őket. Balás Róbert Haltelepítés Szécsény. A Petőfi Horgász Egyesület vezetősége nagy hangsúlyt fektet a haltelepítésre. Hosszú ideje, évente több mint száz mázsa hal kerül a 18 hektáros horgásztavukba. Az idén az öt telepítés során több mint 110 mázsa halat engedtek be a szécsényi Sóderbánya-tó- ba. Az idei utolsó telepítés a napokban történt meg. Vidu PáL az egyesület elnöke elmondta, hogy az öcsödi halastavak gazdaságától viszonylag jó áron tudtak 20 mázsa háromnyaras pontyot vásárolni, amivel növelték a horgásztavuk halállományát. Temetői rend változása Kis határrevízió Somoskőújfalunál Pásztó, Október elsejétől módosította illetve kiegészítette a város képviselő-testü- lete a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló korábbi rendeletét. A jövőben az önkormányzat a Pásztói Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft-vel kötött üzemeltetési szerződés alapján fog gondoskodni a köztemetők üzemeltetéséről, a lezárt temető gondozásáróL valamint útjainak karbantartásáról. A módosított rendeletben előírták azt is, hogy a temetési hely feletti rendelkezési jog gyakorlásához az illetékeseknek szerződést kell kötni. (Folytatás az 1. oldalról.) Somosköújfalu/Sátorosbánya. A legfrissebb hírek ugyanis arról szólnak, hogy tizenhét hektárnyi területet cserél ki Magyarország és Szlovákia, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta a határ- változásról szóló határozatot. Az apróbb módosítások ugyan főként az Ipoly völgyét - így megyénkben Hont községet -, a határfolyó változékony medre miatt érinti, de Somoskőújfalu és a szomszédos Sátorosbánya is feltűnik a csereberében. Az utóbbi ügylet sajátos oka az, hogy - mint dr. Tóth László polgármester lapunk kérdésére elmondta - Somoskőújfalu csatornahálózata rövid szakaszon átnyúlik az országhatáron, és a területcsere megkönnyítené a közmű kezelését anélkül, hogy át kellene lépni az államhatárt. Ez az ügy egyébként nem mai keletű, de - mint tudjuk - a diplomácia és a bürokrácia malmai eléggé lassan őrölnek. A csatorna létesítésére a Közép-Du- na-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2000-ben adta ki az engedélyt, 2002-ben el is készült, de az vele a baj, hogy a magyar-szlovák közös határútnak számító Bethlen Gábor utca rövid szakaszán átnyúlik Sátorosbánya területére, anélkül, hogy erre engedélyt kértek volna a szomszédos országtól. Néhány hónap múlva a közös Nos, azóta sok víz lefolyt már a környéken mindenféle rendű-rangú hegyi patakokon, de úgy tűnik, most már rövidesen rendeződik a kérdéses - egyébként eléggé aprócska - földdarab sorsa. A változás akkor lép törvényerőre, ha a szlovák és a magyar parlament is rábólint a két ország által idén januárban megkötött szerződésre, amely a két ország közötti államhatárokat rögzíti. Az ügy végére még afféle slusszpoénként Tóth László elmondta, hogy a Sátorosbányától átkerülő területért cserébe Salgótarján a somoskői vár mellől ad át egy kis „göröngyöt", így a megyeszékhelytől 2006-ban - újra - önállósult Somoskőújfalu területe még meg is növekszik a nem mindennapi ügylet révén. B. R. 3 » határbizottsági szemlén megállapították, hogy a csatorna létesítése - mivel az utat csak magyar oldalról használják - nem befolyásolja a határút közös használatát, ugyanakkor a közmű fontos szerepet tölt be a település életében, ezért az elbontása „jelentős gazdasági és szociális hátránnyal járna". Ezért a budapesti külügyminisztérium 2003-as hivatalos jegyzékére - gyakorlatilag: kérelmére - válaszolva Pozsony hozzájárult a csatorna fennmaradásához. A válaszul küldött újabb, 2006-os jegyzékben a magyar fél elismeri a Salgótarján-So- moskőújfalu (utóbbi akkor még előbbihez tartozott) és a túloldali Sátorosbánya térségében a közmű államhatár vonalán történt átépítésével elkövetett területsértést. A jegyzékben a magyar kül- ügy „ismételt sajnálatát" fejezte ki a területsértésért, továbbá az 1956-ban aláírt csehszlovákmagyar államhatárrendről szóló szerződésben foglalt tilalom, valamint az 1995-ös szerződésben rögzített határrend megsértéséért. A magyar külügy egyúttal - jó hírként - üdvözölte, hogy a szlovák fél hozzájárult a csatorna fennmaradásához. Budapest szintén üdvözölte Pozsony készségét arra, hogy a problé< GJ I mát az államhatár módosításával véglegesen orvosolják, oly módon, hogy a közös határút átépítéssel érintett szakasza - területcserével - teljes szélességben Magyarország területévé váljon. Addig is, a területsértéssel előállt helyzet ideiglenes rendezésére a két ország megállapodást kötött, amelyben a szlovák fél tudomásul veszi a területsértést, és egyetért azzal, hogy az érintett területet a magyar fél a szennyvízcsatorna üzemeltetésére és karbantartására ideiglenesen használja. A magyar fél viszont vállalta, hogy a közös határút szóban forgó szakaszát - az érintett, akkor még Salgótarján-Somos- kújfalu önkormányzata által - a saját költségére fogja üzemeltetni és fenntartani.
