Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-11 / 238. szám
FOTO: MTI/EPA/Gary He Bo jkottot hirdetett Budapest. A Demokratikus Koalíció parlamenti képviselői hétfőtől - a kétharmados szavazásokat kivéve - nem vesznek részt a parlament munkájában - jelentette be a párt elnöke tegnap Budapesten, sajtótájékoztatón. Gyurcsány Ferenc azt mondta, nem vesznek részt a plenáris üléseken, a bizottsági munkában, a vitákban, a határozathozatalokban, nem nyújtanak be írásbeli kérdéseket, egyúttal tudomásul veszik, hogy emiatt elveszítik teljes képviselői tiszteletdíjukat. Hangsúlyozta, abban nem segíthetnek, hogy helyreálljon a kormány kétharmados többsége, ezért a kétharmados szavazásokon a jövőben is voksolnak majd. Vizsgálódik az ügyészség Kolozsvár. A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) hétfőn házkutatásokat tartott kolozsvári lakásokban, cégeknél és hivatalokban. Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere a Digi24 hírtelevíziónak elmondta: az ügyészek a választási kampányának a finanszírozására vonatkozó információkat, dokumentumokat gyűjtenek. Az alpolgármester a közösségi oldalán azt közölte: az ügyészség a 2014-2016 közötti időszakban feltételezetten elkövetett rendellenességek után nyomoz, és a polgármesteri hivatalban és két tanácsadója lakásán is házkutatást tartott. Új szakasz nyílhat az együttműködésben Budapest. Olyan új szakaszt nyithatunk a magyar és a dán parlament együttműködésében, amely remélhetőleg intenzívebb lesz a korábbinál - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután fogadta a dán parlament elnökét hétfőn az Országházban. A megbeszélés után a házelnök úgy nyilatkozott, hogy a beszélgetésen szó volt a Brexit és a magyar népszavazás eredményének az értékeléséről, és mindkét téma elkerülhetetlenné tette, hogy érintsék a bevándorlás európai uniós kezelésének kérdését. Pia Kjaersgaard, a dán parlament elnöke kiemelte: több mint hatvan dán vállalat tevékenykedik Magyarországon, és ezek a cégek mintegy 15 ezer magyarnak adnak munkát. Pia Kjaersgaard, a dán parlament elnöke (balra) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke sajtótájékoztatót tart a Parlamentben október 10-én „Fontosabb a haszonnál a biztonság" Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke szerint a szolgáltatóknak előtérbe kellene helyezniük a biztonságot, és fel kellett volna figyelnie arra, hogy egy magánszemély kétszázezer SIM-kártyát vásárolt. Budapest. Németh Szilárd, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: kérdés, hogy miért nem vette észre. Mint kifejtette: fontos a haszon, de elfogadhatatlannak tartja, hogy mindent gazdasági indokokkal lehessen magyarázni. Az emberek biztonsága ennél jóval többet ér-szögezte le. A Terrorelhárítási Központ szombaton azt közölte az MTI-vel, hogy összesen nyolc, a párizsi és brüsszeli merénylőkhöz köthető hívószámot azonosított be, amelyek közül hatot aktiváltak annak a hajléktalan férfinak a nevére, akinek nagyszámú magyar mobiltelefon-előfizetése volt. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője szombaton az Ml aktuális csatornán beszélt arról, szigorítani kell a távközlési törvényt, mert biztonsági kockázatot jelent, hogy a jelenlegi szabályok lehetővé teszik akár 200 ezer SIM-kártya vásárlását is egy személy nevében. A kormánypárti politikus emlékeztetett, a miniszterelnök a nemzetbiztonsági kabinetet kérte, hogy járja körbe ezt az ügyet. A kabinet ezután a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén is beszámol majd vizsgálata eredményeiről. Halász János szerint emellett az érintett távközlési cégek képviselőivel is elkezdődik az egyeztetés, amelynek eredményeként még idén módosíthatják a távközlési törvényt. Németh Szilárd is úgy vélekedett, hogy óriási a rés a rendszeren, ezért a magyar emberek és Európa biztonsága érdekében, és a terrorfenyegetettség miatt is mindenféleképpen szigorítani kell a szabályozást. Egymást vádolták a második tévévitában A két nagy amerikai párt elnökjelöltje jobbára egymást vádolta a helyi idő szerint vasárnap este tartott második televíziós elnökjelölti vitában, amelyet a Missouri államban lévő St. Louis egyetemén rendeztek meg. St. Louis A vita előtt másfél órával a republikánus jelölt, Donald Trump meglepetésszerű sajtóértekezletet tartott, amelyen négy nő társaságában jelent meg. Hárman közülük azt állították, hogy Bili Clinton volt elnök szexuálisan zaklatta őket, a negyedik pedig elmondta, hogy 12 éves korában megerőszakolták, és az erőszaktevő ügyvédje Hillary Clinton volt, aki a tárgyaláson a szemébe nevetett. „Lehet, hogy Donald Trump csúf dolgokat mondott nőkről, de Bili Clinton megerőszakolt, Hillary Clinton pedig megfenyegetett engem" - jelentette ki egyikük, Juanita Bro- addrick. A négy nő közül három ott volt az elnökjelölti vitán is. Érkezésekor a két elnökjelölt nem fogott kezet egymással, és a 90 perces vitában egyikük sem spórolt a személyeskedő támadásokkal. Kölcsönösen lehazugozták egymást, Trump szerint vetélytársa „szíve tele van gyűlölettel", mert a republikánus szavazókat „szánalmasaknak" nevezte, mire Clinton leszögezte: neki Trumppal van vitája, nem a támogatóival. Egy ponton leszögezte, hogy Trump kampánya éppen szétrobbanó- ban van, republikánus ellenfele pedig „ördögnek" nevezte őt. Trump a vita elején bocsánatot kért a nőkről tizenöt éve mondott - pénteken nyilvánosságra került - szavaiért. Clinton azonban nem hagyta annyiban, azt vágta oda, hogy ezek a mondatok nagyon is pontosan kifejezik, kicsoda is valójában Donald Trump. Kisebb vita bontakozott ki, hogy kinek és miért is kellene bocsánatot kérnie. Trump szerint Clintonnak volna oka rá, mégpedig a több mint 30 ezer eltűnt elektronikus leveléért, amelyet külügyminisztersége idején a magánszerveréről küldött, illetve oda kapott. Trump azt ígérte, ha ő lesz az elnök, vizsgálatot indíttat az e-mailek ügyben, és közölte: ha ő irányítaná az országot, Clinton már börtönben lenne. A két elnökjelölt az amerikaiak számára két fontos kérdésben, az egészségbiztosítási törvény és az adópolitika ügyében is kifejtette álláspontját. Clinton nem tagadta, hogy az egészségbiztosítást mindenkire kiterjesztő, úgynevezett Oba- macare törvényen van mit javítani, de azt mondta, hiba volna ezért elsöpörni az egészet, és mindent elölről kezdeni. Trump viszont az egész törvényt katasztrofálisnak mondta, és a visszavonását ígérte, arra hivatkozva, hogy túl drága és jövőre márfinanszírozhatatlan lesz. Az adóügyekről szólva Clinton megismételte, hogy a középosztályt erősítő adópolitikát folytatna. Trump adójavaslatai csak a hozzá hasonló gazdagokat segítenék - tette hozzá. Az amerikai társadalmi kérdéseket jelentősen befolyásoló legfelső bírósági kinevezésekről a vita vége felé esett szó. A szövetségi legfelső bíróság az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, a főbírák kinevezése politikai viták tárgya. Antonin Scalia, konzervatív főbíró tavaszi halála óta még nem neveztek ki új főbírót. Hillary Clinton leszögezte: Obama elnök jelöltje, Merrick Garland kiváló bíró. Álláspontja szerint a szövetségi legfelső bíróság rossz irányba halad, és ő azt szeretné, ha az új főbíró az abortuszt és a melegek jogait is támogatná. Donald Trump úgy fogalmazott: ő Scalia köreiből, vagyis konzervatív bírók közül jelölne új főbírót. Az Egyesült Államokban fontos belpolitikai kérdés a bevándorlás, kivált az illegális bevándorlás ügye. Ez így, közvetlenül nem merült fel, de az egyik vendég felvetette az iszlamofóbia kérdését, amire Clinton és Trump is kifejtette már ismert álláspontját. Clinton emlékeztetett arra, hogy muszlim közösségek már Lincoln elnöksége idején is éltek Amerikában, és jelezte, nem ért egyet Trump korábbi kijelenté- séveL amely szerint fel kellene függeszteni a muszlim vallásúak befogadását. Ez nem volt bölcs javaslat és veszélyes is, állította Clinton, mert ellentétes az amerikai társadalom értékrendjével, másrészt gyarapítaná az iszlám Donald Trump republikánus párti (balra) és Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt a második televíziós vitájukon a Missouri államban lévő St. Louis egyetemen. Az elnökválasztást november 8-án tartják az Egyesült Államokban. Milliárdokkal segítenek Budai A kormány 5,7 milliárd forintot biztosít a kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése egy uniós program keretében - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. A program célja, hogy a fejlődési kockázatok minél korábbi kiszűrésével, a rendellenességek diagnosztizálásával a családok a gyerekeik számára minél korábbi életkorban megtalálják a megfelelő szakembert és terápiát. Állandó bázist akarnak Moszkva, Állandó haditengerészeti bázist akar létesíteni Oroszország az általa jelenleg is használt szíriai kikötőben, Tartúszban - jelentette be hétfőn Moszkvában Nyikolaj Pankov orosz védelmi miniszterhelyettes. Pankov szerint az erre vonatkozó dokumentumokat már előkészítették, és a kérdésről tárcaközi egyeztetés folyik. A védelmi tárca helyettes vezetője a szíriai Hmejmímben működő orosz légitámaszpont határozatlan ideig való használatáról megkötött egyezmény pénteki ratifikálásakor közölte, hogy Moszkvában fontolóra vették a Kubában és a Vietnamban használt egykori szovjet-orosz bázisokra való visszatérést is. vallás nevében fellépő terroristák szimpatizánsainak táborát. Donald Trump viszont kitartott amellett, hogy az Egyesült Államokba ellenőrizetlenül érkeznek bevándorlók, Szíriából is. „Fogalmunk sincs, kik jönnek Szíriából" - hangoztatta, és ismét az erőteljes határellenőrzést szorgalmazta. A republikánus elnökjelölt nehezményezte, hogy szerinte Clinton a nyitott határok híve és amnesztiával „kezelné" az illegális bevándorlást. A második elnökjelölti vitán is megkerülhetetlen volt Oroszország vélt szerepe és befolyásolási kísérlete az amerikai választási folyamatban, valamint Moszkva szerepvállalása a szíriai konfliktusban. Hillary Clinton ismét azt mondta, hogy a róla szóló kínos információk kiszivárogtatása mögött Moszkva áll, amely nem őt szeretné a Fehér Házban látni. Trump pedig ismét leszögezte, hogy nem tudja, ki áll a kiszivárogtatások hátterében, lehet hogy Moszkva, lehet hogy nem, de leszögezte: ő nem az oroszok embere. Mindazonáltal, amikor a szíriai helyzetrőL annak esetleges megoldásáról esett szó, Trump azt mondta: nem kedveli Aszad szíriai elnököt de Moszkvával és Teheránnal együtt mégiscsak eredményesen harcol az Iszlám Állam terrorszervezete ellen. Ez pedig azért lehetséges, mert Amerika gyönge - tette hozzá. Amikor azonban a műsorvezető a Szíriával kapcsolatos stratégiájáról kérdezte, Trump nem válaszolt, annyit mondott, hogy katonai tanácsadóival rendszeresen megvitatja ezt a kérdést. Hillary Clinton pedig közölte: nem küldene amerikai szárazföldi csapatokat Szíriába, helyette megfontolná a kurdok felfegyverzését.
