Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
2016-09-05 / 207. szám
Ha megcsodáltuk a templomot, csodáljuk meg a könyvtárat is, amely azonban sokkal több, mint egy szép régi épület régi könyvekkel! Ez a magyar művelődés- és kultúrtörténet szempontjából az egyik legjelentősebb könyvtár és levéltár, hiszen a négy- százezer kötet között ritkaságokat is őriznek: középkori Bibliát, kódexeket, köztük egy, az 1500-as évek elején készített Pannonhalmi Evangelista- riumot. A levéltárban pedig az első magyar szórványemléket, a Tihanyi Bencés Apátság alapitólevelét (ennek hasonmása látható a könyvtárban), benne a sokak által jól ismert első magyar mondattöredékkel: „feheruuaru reá meneh hodu utu reá". Gondolom, magyaráznunk nem kell a sort, hiszen az 58 magyar szó mellett (például a körtefa, a mogyoróbokor, a leánysír, a Balaton, a Tihany vagy a Kenese) ezt is értjük majd' ezer év távlatából is. A harmadik látnivaló a gimnázium és a kollégium épülete. A bencés rend tanító rend, amelyek a II. József általi feloszlatás (1780-as évek) után működhettek újra hazánkban. A rendet azonban jóval korábban, 529-ben alapította Nursiai Szent Benedek, így ez lett az első nyugati szerzetesrend. Hazánkban Géza fejedelem letelepítése után ők végezték a lelkipásztori, térítői Ha a magyar világörökségeket soroljuk fel, Hollókő, az aggteleki cseppkőbarlang, a Hortobágy, Tokaj vagy a Fertő-tó után bizonyosan eszünkbe jut az ezeréves Pannonhalmi Bencés Apátság, a Szent Márton-hegyen. Előző sorozatunkban a nyugati határszélen jártunk, Szent Márton nyomában (is), így hát adja magát a helyzet: most, a pannóniai szent születésének 1700. évfordulóján, az ő emlékére szentelt emlékévben. Szent Márton hegyére látogatunk. A turista, aki útra kel és elindul a nyugati országrész e szép tája felé, akár Budapestről, akár Győr felől, akár nyugatról érkezik ide, már messziről hívogatja a hegy, és az az alatt elterülő falu: Győrszentmárton. Hogy ezt a településnevet nem találjuk a térképen, az nem hiba: a hatvanas években ezt a szépen hangzó nevet egyszerűen Pannonhalmának nevezték el, mint magát az apátság dombját. S a faluba érkezve, átkelve a vasúton, elénk tárul a hegy, amelyet aztán ki-ki gyalogosan, autóval, vagy éppen az apátsági túravezetés részeként működő kisvasúttal mászhat meg, s bármelyiket választjuk: a látvány gyönyörű lesz, a cél pedig még szebb, s ami bent fogad, az megkoronázza a látogatást. A hegy tetején találjuk a középkori bencés templomot (amelyet azonban többször átépítettek, így magán viseli ezer év építészeti stílusjegyeit), magát a monostort (a bencés rendházat), hazánk legrégebben működő iskoláját és kollégiumát, a magyar művelődéstörténet egyik legjelentősebb könyvtárát, egy gyönyörű arborétumot és levendulaültetvényeket, valamint az apátsági pincészetet. Egy ilyen kis helyen ennyi látnivaló szinte ritkaságszámba megy, ismerjük meg őket egyesével is! A bencés templom hazánk egyik legjelentősebb temploma, az előzőleg itt állt templom építését még Géza fejedelem, Szent István király édesapja, kezdte el építeni, ami bizonyítja azt is: nemcsak István, de Géza fejedelem is felvette a kereszténységet és fontosnak találta, hogy az elterjedhessen a fiatal magyar területeken. A ma álló templom egy kis része őrzi még e korai templom maradványait, mint ahogyan őrzi a későbbi, II. Béla korabeli (1130- as évek) átépítését is. A jelenleg is álló templom felszentelése, amely tehát sorrendben a harmadik, 1225-ben történt, erről oklevél tudósít. Hazánk uralkodója ekkor a Bánk bán történetéből is ismert II. András (Endre) király volt, akinek nemcsak az egyik első törvény- könyvünket, az Aranybullát köszönhetjük (1222), hanem ő volt az édesapja Szent Erzsébetnek és a szintén szentek sorát az egyháznak adó IV. Béla királyunknak is, aki őt követte a trónon. A templom magán hordozza még az ekkor Európában uralkodó román stílus jegyeit (romanika), ilyen például a bélletes kapuzat vagy az altemplom, de már jórészt a gótikus jegyek uralkodnak, amelynek legjelentősebb jellemzői a csúcsívek és a rózsaablak. A román stílushoz köthető a jól ismert jáki templom külseje, ami szintén bencés apátsági templom. A bazilika tehát már gótikus, és szintén ilyen a kerengő is. Később barokk és klasszicista elemekkel egészült ki, amelyek jól felismerhetők a templomban. Ezek a részek szerencsére a turisták számára is látogathatók, mégpedig egy nagyszerű úgynevezett audioguide készülékkel „vezetnek" minket végig a látnivalókon. Van az altemplomnak még egy megállásra késztető látnivalója. Itt van elhelyezve Habsburg Ottó szivurná- ja. A történelmi dinasztia XX. századi emblematikus alakja, aki korát jóval meghaladta nemcsak európai gondolkodásával, de tetteivel is, itt, Pannonhalmán tanult és érettségizett magyar nyelven. Saját kérésére került ide a szíve, érthető módon. Ez az államférfi, aki gyermekként részt vett édesapja, az utolsó magyar király, a boldoggá avatott IV. Károly 1916. decemberi koronázásán, magas kort ért meg, s nemcsak életművét hagyta a magyarokra, de a szívét is „nekünk adta" - az együttgondolkodásban volna mit tanulni tőle. Az azonban tény és vitathatatlan, hogy családja kiemelkedő és kevésbé dicsérhető alakjai történelmünkből és a Kárpát-medencei nemzetek, nemzetiségek történetéből kitörölhetetlenek, hiszen a középkori magyar állam bukásától, a mohácsi csatától (1526) kezdve uralkodóink voltak az első világháború befejeződéséig, 1918-ig. munkát, majd a Szent Istvánhoz köthető egyházszervezet kiépítése után ezt a munkát a világi papok folytatták, ők pedig a nevelésre és a pannonhalmi életre összpontosítottak. Ők nevelték fel Szent Mórt, Pécs püspökét is a pannonhalmi falak között, és szintén itt nevelkedett Szent Imre herceg is. Az iskola ma is az egyik legnagyobb színvonalújó hírnevű oktatási intézmény az országban. Érdemes úgy időzítenünk a látogatásunkat, hogy a szerzetesközösség imaalkalmán részt vehessünk: például a délutáni imaórán (13.00), vagy az esti szentmisén és a vesperáson, azaz az esti imádságon (18.40). Vasárnap természetesen ünnepi miserend van, nagyböjtben pedig keresztét, májusban pedig litánia. Egy templom a hívő számára nemcsak építészeti emlék, de az Isten háza is. Akkor élhetjük meg legszebben az ott töltött pillanatokat, úgy tudjuk a legjobban megérteni az üzenetét, ha egy-egy ilyen imádságon vagy szentmisén is részt veszünk. És ebből rögtön látjuk: nem múzeumban vagyunk, az egyház él, a bencés közösség élő közösség, amelyet a Szentlélek egyesítő ereje hív össze a hívekkel együtt, ahogyan a szentmise elején is köszönti a pap a híveket. Ha a lelket feltöltöttük, jut időnk testünk táplálékéra is. Mielőtt azonban erre kitérnénk, említsük még meg a szépséges arborétumot a maga állat- és növényvilágával. Aki vállalja a sétát az arborétumban, a Levendulaültetvényekhez érkezik. Nyár eleji ott- jártunkkor éppen túl voltak a levendulaszüreten, és benézve a lepárlóba csodálatos illatokat szippanthattunk magunkba. Ezeket (akár eredeti levendulatövekkel is) magunkkal vihetjük sok más egyéb kézműves apátsági termékekkel együtt. Ezek egyike az apátsági bor, ami napzáró áldomásként jól megérdemelt ajándék lesz a fáradt turistáknak. Szemünket és lelkünket feltöltöttük a csodás érzéssel és a szép tájjal, a megannyi látnivalóval, amit ez a város és a város felett magasodó Szent Már- ton-hegy kínált. Kívánom, hogy ezt a kis utat, amit most újságunk hasábjain képzeletben együtt megtettünk, minél több olvasó élje meg személyesen is. Higgyék el, csodaszép élményekkel és emlékekkel térnek majd haza! A Szent Márton Emlékévben az ókori szent mindannyiunkat meghív szülőföldjére vagy a róla elnevezett helyekre. De meghív olyan, életre, cselekedetre is, amelyet ő végzett: lehajolni azokhoz, akik elestek, felkarolni, megvigasztalni, jó szót adni azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá, jóra inteni azokat, akik letértek az igaz útról. Üzenete világos, egyszerű, érthető, és 1700 év alatt sem kopott meg. Rajtunk múlik, hogy meghalljuk-e ezeket a szavakat és aszerint cselekszünk-e. Nagy szükség lenne rá napjainkban is! Veszelovszki Balázs
