Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
2016-09-05 / 207. szám
Befogadóképességének határához közeledik az EU Az Európai Unió lassan eléri azt a pontot, amelyen túl már nem tud újabb menekülteket befogadni - jelentette ki vasárnap Hangcsouban az Európai Tanács elnöke, aki a világ 19 legfejlettebb gazdaságú országát, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 csoport kétnapos csúcstalálkozója alkalmából érkezett a kelet-kínai metropoliszba. tartja a britek döntését - mondta. May beszélt arról is, hogy országának fontosak az uniós tagállamokkal fenntartott kapcsolatok, de jelezte azt is, hogy az Egyesült Királyság a Brexit van a szíriai ellenségeskedés beszüntetésére irányuló megállapodás elérésében, de - mint hozzátette - a tárgyalások nehézkesek, és továbbra is súlyos nézetkülönbségek közötti menekültügyi megállapodás, valamint az elhúzódó szíriai polgárháború miatti aggodalom szerepelt. Ez volt az első személyes találkozó a két vezető között a július 15-i Doiidld Tusk di i4 kérte d nemzetko/i közösseget, hogy vegye ki dieszet a meneküli hullj n i j ele n tet te teherb 01 COaSsJSSQ) Donald Tusk egyúttal arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy vegye ki a részét a menekülthullám jelentette teherből.- Európa lassan eléri kapacitásának határát a menekültek befogadása terén, nem is beszélve az illegális gazdasági migránsokról - hangoztatta Tusk sajtótájékoztatóján, amelyet Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott a G20-értekezlet kezdete előtt. Tusk az Egyesült Királyság Európai Unióból való kiválásával (Brexit) kapcsolatban elmondta, hogy nem lesznek „előtárgyalá- sok" a folyamat hivatalos megindításáig, hiszen az EU-ban maradó 27 tagállamnak az nem áll érdekében. Juncker arról beszélt az újságíróknak, hogy a több uniós tagállamból is érkező bírálatok ellenére Brüsszel folytatja a tárgyalásokat a vitatott transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP). - Tovább fogunk tárgyalni az Egyesült Államokkal - hangsúlyozta Juncker, hozzátéve, hogy a TTIP megkötése európai érdek. Barack Obama amerikai elnök Theresa May brit kormányfővel tartott sajtótájékoztatót a G20-értekezlet előtt, és megígérte: mindent megtesz annak érdekében, hogy a Brexit következményei ne kezdjék ki a Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közötti szoros gazdasági kapcsolatokat. Az amerikai elnök a May-jel folytatott találkozót követően megjegyezte ugyanakkor: továbbra is úgy véli, a teljes nemzetközi közösségnek előnyére vált, hogy a britek az EU-hoz tartoztak. May újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy országa „távozni fog az Európai Unióból". A brit kormányfő azt is leszögezte, hogy nem lesz második referendum a kérdésről. - A kormány tiszteletben után új kapcsolatok létesítésére fog törekedni. A brit kormányfő méltatta az országa és az Egyesült Államok közötti „jó kereskedelmi kötelékeket", és mint mondta, azokat továbbra is „a lehető legmagasabb szinten" kívánja tartani. Barack Obama vasárnap arról is beszélt, hogy az Oroszországgal folytatott párbeszédnek kulcsfontosságú szerepe vannak Washington és Moszkva között. A G20-értekezlet előtt találkozott egymással Angela Merkel német kancellár és Recep Tayyip Erdogan török elnök is, akik az egyik német kormány- szóvivő szerint „építő jellegű" megbeszélést folytattak. Megbeszélésük napirendi pontjai között a német-török kapcsolatok, az Ankara és Brüsszel sikertelen törökországi katonai puccskísérlet óta. Hszi Csin-ping kínai elnök a G20-értekezlettel kapcsolatban azt mondta, hogy azt olyan mechanizmussá kell változtatni, amely hosszú távra szóló iránymutatást ad a globális gazdasági ügyekben, ahelyett, hogy egy olyan fórum legyen, amely csak a válságokra keres válaszokat. Nemzeti hatáskörben fiftiWgí-) Trócsányi László szerint a lakosságot érintő döntések nem európai uniós, hanem nemzeti hatáskörben kell, hogy maradjanak. Az igazságügyi miniszter vasárnap a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában annak a megy- győződésének is hangot adott, nem helyes, hogy egy nemzeti kérdésben az aktuális állam joga szimbolikussá válik. A tárcavezető hozzátette, Magyarországon az állami felhatalmazás megerősítését jelentheti az októberi népszavazás a kérdésben.- Úgy gondolom, hogy innentől kezdve egy politikai vitát is lehet kezdeményeznünk-eset- leg jogi vitát -, amely a magyar pozíciót egyértelművé fogja tenni - fogalmazott. A miniszter úgy látta, az Európai Unió „deficitje" éppen abból következik, hogy a lakosságot érintő fontos kérdéseket nem beszélik meg az emberekkel, pedig a kvóta éppen egy olyan ügy, amelyet csak széles konszenzussal lehetne megvalósítani. Kifizetik a reaktorokat A bolgár miniszterelnök a hétvégén megerősítette, hogy kifizetik a fel nem épített belenei atomerőmű számára Oroszországtól megrendelt reaktorok árát Bojko Boriszov kormányfő egy szófiai fórumon azt mondta: nem az a kérdés, hogy Bulgária fizet-e, vagy sem, hanem az, hogy ezt milyen ütemben tegye meg. Bulgáriát egy bírósági döntés 620 millió euró kifizetésére kötelezte, ezen felül június közepétől napi 167 ezer euró kötbért is kell fizetnie. Kurdok ezrei tüntettek • helyi rendőrség ezt engedélyezte, de a PKK jelképeit Németországban tilos használni. Több mint 1000 rendőr biztosította a tüntetést. Egy rendőrségi szóvivő szerint a tüntetés nyugodtan zajlott le, nem voltak incidensek. Öt hete ugyancsak Kölnben Erdogan-hívek tízezrei tüntettek a török elnök mellett. A kurd függetlenségért 1984 óta fegyverrel harcoló PKK-t Öcalan 1978-ban alapította. A kurd vezetőt, miután a török hatóságok hosszas hajsza után külföldön elfogták, 1999-ben terrorizmus vádjával halálra ítélték. ítéletét a halálbüntetés törökországi eltörlését követően életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták 2002-ben. Hónapok óta nem kerülnek nyilvánosságra információk a PKK-alapító egészségügyi állapotáról. Ötven kurdbarát politikus és aktivista ezért bejelentette: hétfőtől tiltakozásuk jeléül éhségsztrájkba kezdenek. Mintegy 30 ezer kurd tüntetett szombaton Kölnben Abdullah Öcalannak, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezérének szabadon engedéséért, illetve Recep Tayyip Erdogan török elnök politikája ellen tiltakozva. IffiftTCk Az Európai Unió Törökországhoz hasonlóan terrorszervezetnek tekinti, és betiltotta a PKK-t. A szombati tüntetésen felszólalók ugyanakkor azt az álláspontot hirdették, hogy csakis a szervezet és Öcalan részvételével érhető el békés megoldás, mivel Délkelet-Törökországon újabb és újabb erőszakhullámok söpörnek végig, mióta 2015 júliusában összeomlott a török állam és a kurd autonómiáért küzdő PKK két és fél éve tartó tűzszünete. Több aktivista zászlókat lengetett Öcalan arcképével, illetve egy emelvényen óriásplakáton volt leképezve a kurd vezér. A ■ i i Sem a kvótát, sem a népszavazást... Az MSZP elnöke szerint 2018-ban buknia kell a Fidesznek, az Orbán-rendszernek, mert átverték az embereket azzal, hogy tudnak az ő érdekükben kormányozni, holott csak saját klientúrájuk érdekében lépnek fel. ßBEGHSfc Molnár Gyula szombaton Budapesten, pártja évad- és kampánynyitó választmányi ülésén azt mondta, „a Fidesz országa a látszatok országa", a siker, a szabadság, a munka, a fejlődés látszatáé. A kormány csak elvenni tudott az emberektől: vitte a demokráciát, a pénzüket és ha hagyják, viszi a jövőjüket is - tette hozzá. A júniusban megválasztott pártelnök azt mondta, a Fidesz nem tud kormányozni: az egészségügy, az oktatás összeomlóban, az emberek többsége nem tud megélni a fizetéséből. Molnár Gyula úgy fogalmazott, „a Fidesz talált egy új szövetségest", a hírek szerint „Ha- bony és Finkelstein mutatta be Orbán Viktornak a két szürke eminenciást, a fortélyos félelmet és a kiábrándult közönyt". Ez a két veterán szövetséges - folytatta - korábban olyan nagyágyúkkal is együttműködött, mint Sztálin, Hitler vagy Rákosi. Hozzátette: a nemzeti együttműködés rendszerében mindenki a másikat nézi és hibáztatja. Az MSZP elnöke közölte, pártja lelép erről az útról. Olyan országot szeretne, ahol a tehetség és a szorgalom sikeres lehet akkor is, ha nem valamelyik megyei nagyúr családjához tartozik valaki, ahol mindenki kap esélyt, ahol „nincsen minden héten háború", ahol jólét és biztonság van. Az MSZP a változást akarók pártjává fog válni - mondta. Molnár Gyula jelezte: az MSZP 2015 májusa óta nem támogatget lehetne vetni a referendum- maljáró pénzpocsékolásnak. Az ellenzéki politikus ismét felszólította a Fideszt, mondja meg, milyen közjogi következménye lesz a referendumnak. Az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért és a Demokratikus Koalíció három különálló pártok, de ugyanazt mondja a népszavazásról, és együttműködik a kampányban az MSZP-vel. Ha ezek a pártok úgy akarják, ja a betelepítési kvótát, de tiltakozik a gyűlöletkeltő népszavazás ellen, és távolmaradásra szólít fel. Aki elmegy, az Orbán Viktor hatalomban tartását segíti - hangoztatta. Hozzátette: a népszavazás akár fölöslegessé válhatna akkor, ha lenne egy világos és egyértelmű javaslat, amely megoldást jelentene, és így véegyütt fognak működni az Or- bán-rendszer leváltásában is - fogalmazott. Kitért arra, hogy mind a 106 választókerületben a legalkalmasabb jelöltet kell kiválasztani, akár előválasztással. Ha valaki a közös jelölt kiválasztásában nem vesz részt, áz Orbán Viktor hatalomban maradását segíti - jelentette ki. Molnár Gyula kitért arra, hogy ezzel a nappal nem csupán az október 2-ai népszavazás szocialista kampányát indítják el, hanem elindulnak azon az úton, amelynek első fontos állomása 2018 tavaszán lesz. Hiller István, a párt választmányának júniusban megválasztott új elnöke az MSZP stratégiaalkotó központjaként határozta meg a testületet, amely ismét a párt parlamentje lesz. Szerinte egy olyan nyitott testületről van szó, amely alkalmas a kapcsolatteremtésre, a baloldali gondolkodók megszólítására. Rögzítette: senkinek ne legyen kétsége, az MSZP célja az Orbán-kormány leváltása. Ez többet jelent azonban annál hogy „az ő minisztereik helyett a mi minisztereink üljenek" a kormányban. Nem elég csak bírálni, választási alternatívát kell kínálni - közölte, hangsúlyozva azt is: az MSZP megerősödésének útja, hogy az emberek problémáival foglalkozik. A politikus szerint egy szabadabb, igazságosabb Magyarország, egy új, a negyedik köztársaság megteremtését akarják. Hiller István szerint a politikában érzelmekre is szükség van, ezért egy modern, baloldali emlékezetpolitika mellett foglalt állást. Azt mondta, büszkén vállalják Nagy Imre, Horn Gyula és Fejtő Ferenc szellemi örökségét. A rendezvény előtt bemutatták az MSZP népszavazási plakátjait is.
