Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
2016-09-28 / 227. szám
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely Me gkezdte működését a legnagyobb rádiótávcső Ar« hív kép a FAST*ról (Hve hundred-meter Aperture Spherical Telescope), egy 500 méteres átmérőjű rádióteleszkópról a délnyugat-kínai Kujcsou 1 ^rfományl'án elterülő Pingtang megyében \ . ■ ' ; $# Gejzírek nyomai... Vízgőzt lövellő gejzírek nyomait fedezték fel a Jupiter Európé nevű holdjának fagyott felszínén, a gőzsugár akár több mint 200 kilométeres magasságba is felszökhet - állapították meg amerikai csillagászok a Hubble űrteleszkóp felvételeit elemezve. ßSOQEHHli a tudósok feltételezik hogy a gejzírek egy felszín alatti óceánból törnek feL Ha így van, az Európé az egyike a Naprendszer azon égitesteinek, ahol a leginkább érdemes lehet az élet nyomai után kutatni. A gőzcsóvák nyomát altkor észlelte a Hubble, amikor a hold elhaladt gázóriás bolygója előtt. A csillagászok szerint a kitörések szórványosak, mivel több mint egy év alatt 10 alkalomból amikor az Európét megfigyelhették, csak háromszor voltak észrevehetők A feltörő és a felszínre visszhulló permet jelenléte „lehetővé tenné, hogy az Európé óceánjában az étet jelei után kutassunk anélkül hogy le kellene fúrni a vízig" - mondta William Sparks, a baltimore-i űrteleszkóp-tudományi intézet munkatársa. Ha sikerül megerősíteni az új eredményeket az azt jelenti, hogy az Európé a Naprendszer második holdja, ahol vízcsóvákra bukkantak Korábban a Cassini űrszonda fedezett fel gejzíreket melyek a Szaturnusz holdja, az Enceladus felszínéről lövellnek a magasba. Ezek a fagyott burok alatti óceánból származnak és - szemben az Európé szórványosan kitörő gejzíreivel - folyamatosan működnek. Megkezdte működését vasárnap Kínában a világ legnagyobb egytányéros rádiótávcsöve, az 500 méter átmérőjű Aperture Spherical Telescope (FAST), amely távoli csillagok, galaxisok és esetleges földönkívüli civilizációk jeleit kutatja. (iilBESäi A 30 futballpálya-mé- retű, 4450 panelből összeszerelt teleszkóp a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban, egy Pingtang megyei karsztvölgy- ben épült fel 1,2 milliárd jüanból (51,2 milliárd forintból). A beruházás 2011-ben kezdődött, 17 évvel azután, hogy kínai csillagászok a létrehozását javasolták. A tányér utolsó háromszögletű darabját július 3-án illesztették a helyére. Méreteit és teljesítményét tekintve a FAST felülmúlja az eddig legnagyobb, 305 méter átmérőjű parabolatükörrel rendelkező Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium rádiótávcsövét, és tízszer olyan érzékeny lesz, mint a Bonn melletti, német-belga határ közelében elhelyezkedő, két síkban szabadon forgatható tükrű rádiótávcső. A kínai állami média jelentése szerint több száz csillagász és érdeklődő figyelte, amint a szuperteleszkóp vasárnap hivatalosan is megkezdte a világűr, a Földön kívüli civilizációk esetleges nyomainak kutatását. A szakemberek szerint a FAST gravitációs hullámok után kutat, távoli csillagok és galaxisok rá.- diójeleit próbálja észlelni, de figyel esetleges földönkívüli értelmes élet jeleire is. A távcső legfőbb célja felfedezni az univerzum fejlődésének törvényeit - jelentette ki a kínai állami tévében Csien Lej, a Kínai Tudományos Akadémia asztronómusa. A teleszkóp egy nemrég végzett kísérlet során sikerrel vette egy a Földtől 1351 fényévre lévő pulzár (neutroncsillag) rádiójeleit- közölte a kínai tévé. Az építtető, a Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Országos Csillagászati Megfigyelőközpont szerint a távcső a következő 10-20 évben megtarthatja világelsőségét. Technológiájának és anyagainak túlnyomó része kínai fejlesztésű, illetve gyártású. A kínai szakemberek jelezték, hogy nyitott műhelynek szánják, szívesen látják majd a világ különböző részéből érkező szakembereket. Távösszeköttetéssel is lehet majd vele dolgozni, akár a több mint kétezer kilométerre lévő kínai fővárosból. Szakértők szerint az új, nagy gyűjtőfelületű távcső nagyban fokozhatja majd a kínai űrkutatás hatékonyságát, mivel gyengébb, illetve nagyobb távolságból érkező rádióhullámok észlelésére lesznek képesek. A Hszinhua hírügynökség idézett egy amerikai kutatót, aki szerint a FAST „gyorsíthatja, sőt forradalmasíthatja" a kutatást az esetleges földönkívüli élet után. Szigorítás a középpontban A világ 183 államának részvételével megkezdődött szombaton a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény (CITES) aláíróinak konferenciája, amelynek középpontjában az afrikai állat-és növényfajok, köztük az elefántcsont kereskedelmének szigorítása áll. S&EMBDm A CITES 35 ezer védett fajra teljed ki. A konvenció 1973-as washingtoni aláírása óta tiltja az elefántcsont-kereskedelmet Ennek ellenére erősen megnövekedett az elefántagyar és az orrszarvútülök illegális adásvétele. Namíbia és Zimbabwe ráadásul a kereskedelmi tilalom feloldását is követeli. A konferencia szervezői által szombaton közzétett dokumentum szerint a tilalom és az érintett országok határozott fellépése ellenére semmi nem változott az illegális elefántcsont-kereskedelemben, ugyanolyan széles körűen folyik mint 2010-ben. Évente mintegy 50 illegális szállítmányt foglalnak le, amelyek nagysága fél tonnától négy tonnáig terjed. Az ilyen nagyméretű szállitményok arra utalnak hogy a szervezett bűnözés jelen van az orvvadászatban - ismertette az adatokat Tom Milliken, a jelentés társszerzője. A legutolsó elefántszámlálás szerint 18 afrikai államban mintegy 352 ezer egyed él 2007 és 2014 között a vadorzók tevékenysége és életterük elvesztése 144 ezer afrikai elefánt életébe került Az Alföld barbárjai A rómaiak által barbároknak nevezett népek Szeged körüli életét bemutató régészeti kiállítás nyílt a szegedi Kass Galériában. Medgyesi Konstantin sajtóreferens a megnyitó előtt elmondta, a tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történt a mai Szeged és Csongrád megye területén abban az időszakban, amikor a Vezúv kitörése elpusztította Pompejit. A rómaiak ekkoriban mindenkire barbárként tekintettek aki nem római polgár volt. A barbárok közé tartoztak a szarmaták is, akik Szeged környékét lakták. Háborús időkben csatáztak a rómaiakkal békeidőben azonban aktív kereskedelem folyt közöttük és így a Római Birodalomból származó sok tárgy maradt ránk Szeged környékén is - közölte a muzeológus. A tárlaton az elmúlt évtizedek során a Dél-Alföldön talált régészeti leletek segítségével ismertetik meg a látogatókat a szarmaták kultúrájával, mindennapjaival. A kiállításon látható két „in situ" sír: a csontvázakat eredeti, feltáráskori helyzetükben mutatják be. Emellett női sírokban megtalált csontfésű, tükör, festékes tégely, piperekészlet is látható a Kass Galériában, valamint olyan különleges nyakláncokat, karékeket is bemutatnak, amelyek talizmánjai óvó-védő, bajelhárító vagy fájdaloműző szereppel is bírhattak. A barbár szarmata harcosokat félelmetes ellenségeknek tekintették a rómaiak: rettegtek mérgezett nyilaiktól félelmetes fegyvereiktől és kinézetüktől. A pompeji katasztrófájakor elhunyt római történetíró, idősebb Plinius arról is beszámolt, hogy a szarmata férfiak tetoválták testüket. A tárlaton a szarmaták fegyvereit is megismerhetik az érdeklődők. A szakemberek elkészítették egy égetőkemence rekonstrukcióját, és bemutatnak több tucat különböző funkciójú és méretű agyagedényt is. Szegeden június végén nyílt az ókori Pompejit bemutató kiállítás, amelyet eddig több mint 40 ezren láttak. A múzeum központi épületében, a Kultúrpalotában az ókori Pompeji politikai élete, fürdőkultúrája elevenedik meg Nápolyból érkező műtárgyak, történeti ereklyék segítségével. A Fekete házban kapott helyet az egykori Pannónia provincia mindennapjait bemutató tárlat, és itt ismerkedhetnek meg az érdeklődők a gladiátorok világával is. ; Római pénzérmék Japánban IfelHS) Az egykori Római Birodalomból származó pénzérmeket találtak egy okinavai várkastély romjai közt, hasonló leletre még nem volt példa Japánban - jelentette be hétfőn Uruma város oktatási hivatala. A négy darab rézpénzre a világörökségi listán is szerepelő Kacureni vár romjai között bukkantak. Az 1,6-2 centiméter átmérőjű érmék a 3-4. századból származhatnak. A kopás miatt rajzolatuk szabad szemmel alig látható, röntgensugaras vizsgálattal azonban megállapították, hogy I. Konstantin római császár képmását és egy dárdát tartó katonát ábrázolnak. A Kacureni vár a 12. és a 15. század között működött, és ebben az időben élénk kereskedelem zajlott Kína és a délkelet-ázsiai térség között. A római fémpénzek értékes történelmi leletet képeznek, arra utalnak, hogy kapcsolat létezett Okinava szigete és a Nyugat között - hangsúlyozta közleményében az urumai oktatási hivatal. A római kori pénzérméket a város helytörténeti múzeumában teszik közszemlére november 25-ig. *
