Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
2016-09-26 / 225. szám
Tiszta szívvel „Fiam! Légy jó ember"! - mondta az édesanya. S ó' az lett. Egy sok tekintetben konzervatív gondolkodású, hazáját annak folklórját, s nem utolsó sorban választott szakmáját szerető', jó ember. Amolyan csupa nagy betűs ember. Olyan, mellyel egyre ritkábban találkozni s nem azért mert világunk és benne mi magunk is rohanásban vagyunk. Hanem mert egyre kevesebben kapunk olyan egész életre szóló lelki elemózsiát és életutat, mint ő. Ő, akit a bolti eladótól a háztervet megrendelő kuncsaftig mindenki Jamesnek ismer, hív és emleget. Nos, hát ő. Őze János, ma hetven esztendős. Gyermek voltam, mikor először találkoztam vele Salgótarjánban. Próbára érkezett. Táncolni. Magára húzta kopott bakancsát, kissé átlátszóra ritkult harisnyáját meg pólóját, három ujjával meghúzogatta bajszát és mosolyogva, nyílegyenes tartással elindult bemelegíteni. Azóta eltelt 27 év. Az idő kegyetlen vasfoga mindkettőnk arcába belekapaszkodott. Ő mindezek ellenére kortalannak tűnik, de évgyűrűi azért létszódnak kusza bajsza takarta ábrázatán. Arcával ellentétben azonban életkedvébe hiába harapott az a huncut idő! Az nagyobb szakítószilárdsággal bírt. Vidám, fürge léptekkel jár-kel köztünk, vagy épp' gondolataiba mélyedve, a külvilágra fittyet hányva elsuhan mellettünk az utcán. Nem tudom, ki, hogy van vele ismeretségi köréből, én mindenesetre szerencsésnek gondolom magam. Általa ugyanis közvetlen közelről megtapasztalhatom, hogyan lehet olyan testi-lelki egyensúlyt megélni, ami nem hagy elsüllyedni a mindennapok rohanásában. Pedig van mit tennie. A család, az építész- mérnöki munka, a tánc, a vallás tisztelete és a Szécsény melletti kicsiny „birtoka" között ossza meg soha ki nem fogyó energiáját. Bámulatosan egyensúlyozik. Néhány hónapja egy táncfesztiválon jártunk. Az ország legnagyobb múltú néptáncos seregszemléjén. A zsűri elnökeként versenyzáró gondolatait közreadó Zsuráfszky Zoltán így fogalmazott: „Örülök, hogy vannak még köztünk olyan idősebb táncosok, akiknek a szemében látni a tüzet, a lelkesedést" - és Jamest felállíttatta a nézőtéren. S tapsolt minden jelenlévő. Nem tagadom, köny- nybe szökött a szemem. Akkor, ott, a zalaegerszegi színházban, tiszta szívvel egy tiszta szívű, igazán jó embernek tapsoltam. A Palóc Néptáncegyüttes valamennyi kis és nagy táncosa nevében Isten éltesse Őze János Jamest! Göncfőzésből jeles! Szeptember utolsó szombatján a nyugat-nógrádi emberek igazi ínyencségekre vágyó része biztos, hogy Érsekvadkert felé veszi útját, és betér a nagyközség vásárterén lévő forgatagba. Itt aztán megkóstolhatja és ízletesen elfogyaszthatja a falu közkedvelt jellegzetességét, a nagygöncöt. H.H. lijSaaZMUiS) Hamisítatlan késő őszi napsütésben érkeztünk meg a déli harangszó kondulásával szinte egyidőben az érsekvadkerti falunap helyszínére. Ahogy leparkoltunk a helyiek által csak Pást néven emlegetett vásártér szélén, éppen indult egy újabb menet a dodzsemautók futamában, és is a színpadon. Míg az előadást hallgattuk, megindultunk a szemközti sátorsor felé, hiszen onnan áradtak felénk az ínycsiklandó illatok. Népviseletbe öltözött asszonyok tárták elénk a nagygönc-finomságokat. Egyikük a kövér gombócokat gyúrta serényen, társa a szedőkanállal eresztette be a nagy katlanba, míg a harmadik már a tálalást végezte, megkérdezve persze néhány gyerkőc szülője kíséretében sikongatva feszült neki a következő kőkemény ütközésnek. Mi azonban tekintetünket rögvest másfelé fordítottuk. A nem is olyan távoli messzeségből kristálytiszta énekszó csendült fel: Gianni Morandi közkedvelt slágere szólalt meg olaszul, a „Térden állva megyek hozzád", a helyi énekesnő-tanár Páris Judit előadásában, hamarosan pedig követték őt tanítványai az éhes vendéget, milyen ízesítésben is kívánja fogyasztani a vadkerti gasztronómia különlegességét. Természetesen nem maradhattunk ki a lelkes kóstolásból, a felemelt hüvelykujj pedig egyértelmű jelzés volt a szakácsok felé, milyen laktató hatást is ért el a gönc. Hamarosan a színpad mögül élénk mozgolódásra figyeltünk fel, a füves területen gyülekeztek az érdeklődők. Katonás rendben vonultak be a Vadkerti Szittyák íjászcsoportjának tagjai, legtöbbjükön a honfoglalás korának magyar viselete feszült. Vezényszóra célzás, a vesszők egyszerre repülnek ki a fegyverekről, s hangosan toppanva érnek célba a kifeszített táblákon. A bemutatónak vastaps a jutalma. Közel egy órásra tervezett szemlélődésünk lassan véget ért. Kifelé menet még találkoztunk a község polgármesterével, dr. Kovácsné Nagy Máriával, váltottunk néhány szót, majd elindultunk szombati utunk következő állomása felé. Bokrok közé hajtott OláillfíMiáaa. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságra bejelntés érkezett szeptember 24-én éjjel, miszerint Cserhátsurányban egy zárt udvarról akart az ott parkoló gépkocsival távozni egy fiatal fiú, akit azonban a sértett tetten ért. A helyszínre érkező rendőrök a beszerzett adatok alapján megállapították, hogy a 16 éves váci lakos a bejelentést megelőzően a cserhát- surányi ingatlan udvarába a kerítésen át bemászott majd a sértett által leállított gépkocsi ajtaját kinyitotta. A fiatalkorú a járművet a gyújtáskapcsolóban hagyott indítókulccsal elindította és az udvarról megkísérelt azzal kihajtani, de ez nem sikerült neki, a kocsival az udvaron lévő bokrok közé hajtott. A rendőrök a fiatalkorút a Balassagyarmati Rendőrkapitányságra előállították és jármű önkényes elvétele bűntett megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Négy személy sérült a balesetben Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt szeptember 25-én, vasárnap nem sokkal déli 12 óra előtt a 22-es számú főút 51-es kilométerszelvényében, a Szal- matercs és Endrefalva közötti útszakaszon. Eddig tisztázatlan körülmények között két személygépkocsi ütközött ösz- sze. A baleset következtében négy személy sérült meg. A rendőrök a baleset helyszínelésének idejére a főutat félpályán lezárták. Megújult az egészségház Teljes mértékben központi támogatásból, 11,5 millió forintos beruházás eredményeként korszerűsítették a legéndi egészségház épületét. Az ünnepélyes avatót Bállá Mihály országgyűlési képviselő jelenlétében tartották szombaton, a falu szüreti mulatságának felvezetéseként. Hegedűs Henrik (VwliTO, Nézsa felől érkezve már messziről feltűnik a hófehér homlokzatú épület, rajta a felirat: Egészségház. Az utóbbi időben igencsak leromlott állagú épület felújítására adta be az önkormányzat a pályázatot, és nyert el e célra a Belügyminisztériumtól 11,5 millió forintot. Ennek felhasználásával indult meg a korszerűsítés, ami az elmúlt hónapban fejeződött be. Az átadóünnepségen Tünkéi Tamás, a község polgármestere elmondta: itt volt az ideje, hogy a legéndiek megérdemeljenek egy huszonegyedik századi igényeket kielégítő épületet. Ráadásul nem csupán kívül-belül szépült meg a több egészség- ügyi ellátást biztosító létesítmény, hanem például a fűtés- rendszer teljes átalakításával komoly megtakarításokat érhetnek el az üzemeltetésben is. A háziorvos, a gondozói szolgálatok, így például a védőnő is a korábbi évekhez képest jelentősen jobb, kényelmesebb körülmények között fogadhatja a betegeket, törődhet a várandósokkal és a kismamákkal. Bállá Mihály, a nyugat-nógrádi térség országgyűlési képviselője hozzászóláséban kiemelte, hogy az olyan kis településeken, mint Legénd is, rendkívül fontos, hogy minden esztendőben legyen olyan vívmány, amivel gazdagodhatnak a helybeliek, még inkább otthonossá és komfortossá válhat az életük. Itt is a falu méretéhez képest jelentős fejlesztések valósultak meg, utalt e téren a közösségi házra, illetve a sportöltözőre. Ehhez a folyamathoz kapcsolódik a mostani beruházás, ahol már a kellemesebb környezet is segítheti, meggyorsíthatja a betegek gyógyulását. A beszédeket követően Rolik Róbert plébános megáldotta a felújított épületet, majd Tünkéi Tamás és Bállá Mihály szalagátvágással tett pontot a korszerűsítés végére. Ezután nemsokára kezdetét vette a szüreti felvonulás, pompás népviseletekkel amelyek között kiemelkedett a maglódi hölgyek szláv öltözetének fejéke.
