Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

2016-09-24 / 224. szám

FOTÓ: P. TÓTH LÁSZLÓ Né vsorolvasás (6): Rácz János „A hozomány reményében ál-Charley nénjeként pózoló Rácz János... remekül old­ja meg a váltásokat saját énje és felvállalt nőisége között"- írtuk lapunk ez évi január 16-i számában „Férfi (is) a nagynéni" című cikkünkben az Egri Gárdonyi Géza Színház produkcióját elemezve. Brandon Thomas-Al- dobolyi Nagy György-Szenes Iván „Charley nénje" című, Salgótarjában is bemutatott sikerdarabját Hala­si Imre rendezte, aki beajánlot­ta Rácz Jánost a Zenthe Ferenc Színháznak konkrétan Susán Ferencnek a műsorra tűzött „Black Comedy"-ben való ven­dégjátékra. A rendező Csizma­dia Tibornak persze nem volt ismeretlen Rácz János, hiszen tíz évig volt Egerben igazgató, főrendező és ez alatt az idő alatt nagyon sok előadásban juttatta szerephez. Addig azon­ban történt egy s más a buda­pesti születésű színművész életében. 1973. szeptember elsején, a mindenkori iskolakezdés napján látta meg a napvilágot Gyermek- és ifjúkorában kevésbé a színját­szás, mint inkább az éneklés érdekelte, ah­hoz érzett kedvet Ennek ugyan ellentmond, hogy gépészeti középiskolába járt, viszont tizenhat éves korában felvételt nyert az akkor még létező Rockszínház Arany János utcai Stúdiójába, ahol nemcsak zenei tárgyakkal foglalkoztak hanem többek között színész­mesterséggel is. Ezt Schubert Éva tanította, s a - 2013 óta Kossuth-díjas - színművész, rendező, pedagógus bátorította növendé­két, hogy érdemes a színészi pályán próbál­koznia. Rácz János érettségi után egy évig katonáskodott, majd ugyancsak ennyi ideig bankhivatalnokként dolgozott, mígnem 1993-ban szánta rá magát hogy a Schubert Éva által tanácsolt utat vegye célba. Ekkor iratkozott be a Heves Sándor téri úgymond régi Nemzeti Színház színiakadémiájára, ahol három esztendőn át oklevele megszerzésé­ig tanult Az első évfolyamon Kovács Gábor Dénes igazgató, magyar-esztétika szakos ta­nár volt az osztályfőnöke, aki drámatörténetet tanított A második és harmadik évben viszont Bodolai Géza rendező és Peremartoni Krisztina szín­művész osztályfőnökségével végezték tanulmányait. Ele­inte persze csak ismerkedtek a színpad világával aztán vi­szont szinte minden darabban statisztáltak. Rácz János első komolyabb szerepét a színi­akadémián másodéves korában kapta Em- metLavery amerikai iró „Az Úr katonái" című Szélyes Imre rendezte darabjában. A csoport vizsgaelőadása 1996-ban volt Görgey Gábor „Handabasa, avagy a fátyol titkai" című víg­játékát vitték színre zenés formában. Az élő kíséretet a zeneszerző, Darvas Ferenc adta. A végzés után Rácz János egy esztendőt a Nemzeti Színházban töltött, s 1997-ben Beke Sándor igazgatósága idején szerződött Egerbe, s jövőre már két évtizede lesz, hogy a Gárdonyi Géza Színházban játszik. Szinte lehetetlen felsorolni, hogy melyik előadás­ban és milyen szerepben lépett színre. Amit szívesen kiemel, az Charlotte Jones amerikai szerző „Emésztő tűz" című drámája, amelyet a szerb Radoslav Milenkovics rendezett. Az előadást néhány évvel ezelőtt Salgótarján­ban is bemutatták. Ugyancsak a kedvencek közé sorolandó egy másik Radoslav Milenko- vics-rendezés, Slawomir Mrozek lengyel író világhírű abszurdja, a „Tangó". Jó szívvel em­lékszik Rácz János Jules Verne regényéből ké­szült „80 nap alatt a Föld körül" című - Keresz­tény Molnár Gabriella rendezte -előadásra is, amelyben Paspartou francia inast játszotta. Kuriózum volt a maga nemében, hogy Ábra­hám Pál viszonylag ritkán játszott operettjé­ben a „Viktóriá"-ban - az önmagával azonos nevű - 67. Rácz Jancsit személyesítette meg Moravetz Levente rendezésében. Ez az előa­dás olyan nagy sikert aratott, hogy „zsinór­ban" mintegy huszonötször-harmincszor ad­ták elő. Ugyancsak az emlékezetes szerepei közé sorolja Rácz János Paul Portner német író „Hajmeresztő" című interaktív bűnügyi komédiáját, amelyet Besenczi Árpád rende­zett, s amelyben Tónit egy homoszexuális fodrászt játszott Eddigi pályáján kiemelkedő helyet foglal el Nagy Tibor-Pozsgay Zsolt- Bra- dányi Iván „A kölyök" című musicalje, ame­lyet nemrégiben, 2015-ben mutattak be Halasi Imre rendezésében. Ez nagy kihívás volt számára, hiszen Charlie Chaplin ikoni- kus figuráját kellett megformálnia. Az alapul szolgáló film egyébként is tinédzserkori nagy szerelme volt s íme megadatott számára, hogy Mikó István nyomdokaiba lépjen. Rácz János nyaranta sem szokott hűtlen lenni Egerhez, hiszen rendszeresen részt vesz a Kelemen Csaba igazgatása alatt működő „Agria Játékok" programjaiban. Nyilván nem véletlen, hogy már tizenhárom éve műsoron őszen van például jeles Gár­donyi-re­gény színpac változata, az csillagok". Az anya­színházban ez év ( mutatják be a Huszka Jenő „Lili bárónő" -jét DávidZsuz rendező ebben az operettben két szerepet - Malomszegit bárót és Be­csei tiszttartót - is osztott rá. Az idei tervek között szerepe a „Legyetek jók, ha tudtok" című olasz filmből készült zenés keresztény tanmese bemutatója is, amelyben Fülöp atya szerepe vár Rácz Jánosra. Ugyancsak Eger­hez köti a „Kis ötlet" című gyermekszínház, amellyel évszakonként sorra járják Eger és a környék óvodáit, iskoláit egy-egy mese- játékkaL A közelmúltban Pécsett - ahol egy tévésorozat kapcsán sikerült találkoznia és beszélgetnie Mikó Istvánnal - forgatott egy 14 részes zenés úgynevezett „szitkom"-ban (szituációs komédiában), amely „Mula-tó" címmel lesz majd látható a Sláger TV-ben. Amióta Egerben, a Gárdonyi Géza Szín­házban van Rácz János, más társulatban nem nagyon fordult meg. A salgótarjáni vendég- szereplés lesz az első. A „Black Comedy"- ben egy villanyszerelőt alakít akit a többiek gazdag milliomosnak vélnek. Egyébiránt na­gyon örül, hogy a Zenthe Ferenc Színházban szerepelhet hiszen a két szomszédos megye társulatát jó viszony fűzi össze, arról nem is beszélve, hogy úja együtt játszhat több ked­ves kollégájával Bozó Andreával vagy Marjai Virággal és ismét Csizmadia Tibor rendező­vel dolgozhat.. Csongrády Béla 8 8 £ Emberfejek - testvérmúzsák Csodák a közelben Szeptember beköszöntővel új feje­zet kezdődött a Szerdatársaság Irodal­mi Kávéház tevékenységében is. Nem is akármilyen, hiszen a 20l6/2017-es évad végetájt, áprilisban tizedik év­fordulójához érkezik el a művészeti értékek felmutatására, népszerűsíté­sére létrejött szellemi műhely. Az első őszi vendég egy salgótarjáni festőművész, Gelencsér János volt, aki a Dobroda együttes brácsásaként egy­szersmind népzenészként is jeleske­dik. Gyakorlatilag ugyanez mondható el beszélgetőtársáról Orbán György Já­nos grafikusról is, ugyanis annak idején alapító tagja volt a szintén népzenét művelő Dűvő zenekarnak. A folklórt képviselte a programban közreműködő Dancsok Lilla népi énekes, a Váczi Gyu­la Alapfokú Művészeti Intézmény ifjú növendéke, Kubinyiné Szabó Katalin tehetséges tanítványa is, aki a cappella adott elő néhány szép népdalt. Az iro­dalmat - mint testvérmúzsát, egyszers­mind a kávéház karakterisztikus jellem­zőjét - ezúttal a Zenthe Ferenc Színház tagjai közül Sándor Zoltán és P. Kerner Edit előadóművészek jelenítették meg: előbbi Hamvas Béla „Öt géniusz" című gondolatgazdag művéből adott elő részleteket a magyarok archetípusairól ősalakzatairól utóbbi pedig Gelencsér János másik kedvenc szerzője, Pilinsz­ky János „Apokrif" című, nagyhatású, emblematikus versét tolmácsolta. A beszélgetés elsőként Gelencsér János előélete iránt tudakozódott. Ki­derült, hogy Pécsett - 1960-ban - látta mega napvilágot,de a baranyai megye- székhelytől mintegy harminc kilomé­ternyire fekvő Mecseknádasdot tartja felnevelő dajkájának. Nagy hatást gya­korolt rá a pannon táj hangulata, szép­sége, de igazán már a kezdetektől fog­va az emberek világára volt érzékeny, a különböző élethelyzetek érdekelték. Szakmai tudását jobbára autodidakta módon szerezte meg, különböző szak­körökben, képzőművészeti csoportok­ban, művésztelepeken ismerkedett meg az alkotáshoz nélkülözhetetlen „fortélyokkal". Sokat olvasott - többek között tanulmányozta Van Gogh élet­rajzát - és ha csak tehette a szabadban rajzolt. Mesterének tarthatja Lantos Fe­renc Kossuth-díjas festőművészt, grafi­kust, művészetpedagógust, akkor is, ha a tanítvány sok tekintetben másként gondolkodott, másféle értékrendet, formavilágot preferált és képvisel mind a mai napig. Gelencsér János 1985-ben került Salgótarjánba, a moziüzemi vál­lalatnál - onnan az ismeretségük, ba­rátságuk Orbán Györggyel - kézügyes­ségét festői készségét kamatoztatva kezdett el dolgozni, majd egyre inkább saját művészetének elmélyítése kötöt­te le energiáját, 'idejét. Kezdetben in­kább meghökkentő akart lenni - azért festett például gépi alkatrészeket, ron­csdarabokat- de már jó ideje a legtöbb időt a markáns, különleges karakterű - egyébiránt felismerhetetlen - em­berarcok, elesett sorsú személyiségek megfigyelésének és megörökítésének szenteli. Mondhatni ez az egyik meg­különböztető védjegye alkotásainak, de előszeretettel - nem minden irónia és önirónia nélkül - ábrázolja az em­berek egymáshoz fűződő kapcsolat- és viszonyrendszerét is. Az elmúlt évek során sok egyéni és csoportos kiállítása volt mind helyben, mind máshol több­ször Budapesten is. Mint a fentiekben már esett szó róla, mostanság elsősorban népze­nészként keresi a kenyerét. Először nagybőgősnek tanult, de a brácsánál „kötött ki". Nagy örömére.a Dobroda zenekarban együtt játszhat a fiával, aki immár magas fokon képzett ze­nész és egyetemi szinten folytatja is tanulmányait. Népzenei együttesük szívesen merít eredeti, tiszta források­ból, hogy minél autentikusabb legyen mind önálló repertoárjuk, mind pedig a különböző tánccsoportokhoz kötő­dő muzsikájuk. Az utóbbi években kü­lönösen sokat szerepelnek helyben, utaznak bel- és külföldön egyaránt a sok sikert elért Nógrád Táncegyüttes­sel. A Dobroda mostanában készült el palóc és matyó folklóranyagának felvételével, amely - szponzorok, tá­mogatók segítségével - már a hatodik lemezük lenne... Cs. B. Bár a Novohrad-Nógrád Geoparkot be­mutató kiállításnak nem volt külön címe, mindazbami a megnyitón kivetített fotó­kon, a levetített rövidfilmen látható volt, illetve a falakon még hosszú napokon át látható lesz, joggal nevezte közeli cso­dáknak Drexler Szilárd programvezető. A Madách Imre Gimnázium aulájában működő Fayl Frigyes Galéria e tanévi első kiállítás-megnyitójának résztve­vőit - a geoparkot képviselő füleld és salgótarjáni vendéget, köztük Anderko Erika ügyvezető igazgatót, Puntigán Jó­zsef irodavezetőt illetve helyből Lavaj Attila geológust és Drexler Szilárdot valamint az*ískolaközösséget - Szluka Pálné igazgató köszöntötte. A programvezető a bevezetőben el­mondta, hogy a felvételeket az I. Medvesi Fotómaraton résztvevői készítették, majd - mintegy kommentálva a látottakat - be­mutatta a geopark történetét, jellegze­tességeit. Az UNESCO 1997-ben hirdette meg a geopark-programját, célul tűzve ki a geológiai, földtani értékek koncentráci­óját, védelmét és fejlesztését. A hálózat­nak csak Európa 22 országában 64 tagja van. A Novohrad-Nógrád Geopark füleld kezdeményezésre alakult meg 2008-ban. Ez a világon az első határon átnyúló geo­park 1630 négyzetkilométer területű. 28 szlovákiai - a rimaszombati és a losonci járásból - és 64 magyarországi, nógrádi települést foglal magába. Drexler Szilár sorra mutatta be azokat a csodákat - mint például az egymáshoz közeli és egy néző­pontból fényképezhető somoskői és sal- gói várat, a somoskői és a szilváskői bazal- tömlést, a Medves-fennsíkot, a baglyaskői természetvédelmi látogatóközpontot, a sámsonházai kőfejtést, a kazári riolittufát, a karancsberényi gömbköveket, az ipoly- tarnóci ősleleteket stb. - amelyek e terü­let különlegességét jelentik. Szólt a térség élővilágának néhány jellegzetességéről és meghívta az ér- kedlődőket a geopark eresztvényi köz­pontjába is. A kiállításmegnyitó-beszéd a látnivalókkal együtt bizonyára meg­erősíti a közönségben, az ifjú nem­zedékekben, hogy milyen szépséges, értékgazdag vidéken élnek... - cs. b. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom