Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

2016-09-24 / 224. szám

Közhírré tétetik! „Közhírré tétetik! Minden­kinek a tudtára adatik! Szeptember 25-én, nagy nap kerekedik Bujá­kon!" - szól a meghívás a vasárna­pi rendezvényre, ahol a település fő útján 14 órakor veszi kezdetét a szüreti felvonulás. Lesz itt vidám sereg, tánc, ének, bíró-bíróné, gaz- da-gazdáné, lovasok lovas fogat póni fogat és felvonul a Kosok Mo­toros Baráti Köre is. A nap esemé­nye ezt követően a művelődési ház­ban folytatódik, ahol elsőként a TV2 „Kismenők" győztese, Szabó Bence előadására kerül sor. Őt a színpadon a helyi iskolások óvodások műsora követi. Az idei bujáki szüreti napon a Rozmaring az Apraja és Nagyja néptánccsoportokon kívül az Őszi­rózsák Nyugdíjas Baráti Köre, Ban­gó Dániel és Csikós Alex mellett a Mihálygergéről érkező Csini-Tinik mazsorett csoport a Dobroda Ha­gyományőrző Együttes, valamint Jászboldogházáról érkező Jászföld Hagyományőrző Egyesület és Ka­jakos Kálmán is színpadra lép. A nap sztárvendége Polgár Peti zenés humorista 19 órakor kezdi műsorát Cz.ZJ. Kétnapos falunap TÉEj Szeptermber 24-25-én - szombaton és vasárnap - a falu fő útján és a Kodály Zoltán Általános Iskola parkjában bonyolítják le Szent Mihály napját és a szüreti vigasságot Az esemény a régi Malomtól 14 órakor a szőlőkoszorú megéldésé- val illetve a fő utcai menettánccal kísért szüreti felvonulással veszi kezdetét. Este, 18 órakor Postás Józsi illetve Varga Feri és Balássy Betty előadásra kerül sor, majd a Csernus Music zeneszolgáltatása mellett szüreti bállal zárul az első nap eseménye. Vasárnap 11 óra­kor ünnepi szentmisét tartanak, 14.30 órától pedig a gyermekek részére egy szabadidős kerékpá­ros rendezvényt bonyolítanak le. A helyi Kontyvirág együttes ün­nepi műsorát követően kihirdetik a Legszebb porta és a Fotózd a falud! pályázatok eredményeit, miközben Kanyó Zsolt paralimpi- kon élménybeszámolót tart. 17 órakor a Magyarvista Social Club élő koncertjére és a helyi Alcatraz rock zenekar fellépésére kerül sor. Cz-Zfl Egy élet Magyarnándorért- Pezsgő kulturális élet is folyt akkori­ban a faluban.- Hiszem, hogy a lelkeket is kell ne­velni. Németh Lászlóval én is vallom: „Azért vagyok pedagógus, hogy a ter­mészet nyers gyémántját szép vigyá-’ zattal csiszoljam kristályba".A műve­lődési házzal együttműködve például Nyolcadikosok Klubját, Szülők Akadé­miáját, háztartási és népi gyermekjáték szakkört szerveztünk, 1982-ben sikerült a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola kihelye­zett tagozatát elindítani a nándori isko­lában, és a Filharmónia bérletsorozat egyetlen falusi helyszíne mi voltunk.- A sor már eddig is hosszú, pedig a Mohora-Magyarnándor Pávakörről még nem is esett szó.- Csaknem harminc éven át vezettem ezt a szívemnek oly kedves csoportot, amely minden országos szakmai minő­sítésen arany fokozatot kapott. 1977- ben saját nagylemezünk készült „Palóc lakodalmas" címmel. Szinte egész Ma­gyarországot bejártuk, sikereink messze földre elvitték Magyarnándor hírnevét.- Ez a lelkiismeretes munka nem is maradt elismerés nélkül. 1989-ben a Magyar Pedagógia Társaságban vég­1 zett munkájáért tüntették ki, 1998-ban a Magyar Kulturális Örökség Minisz­tere „Népművelésért" díját vehette át, Magyarnándor közössége pedig most köszönte meg több évtizedes munkáját.- Büszke vagyok minden díjra, de mindez nem sikerülhetett volna, ha nem áll mögöttem a családom, akik mindig mindenben támogattak. Férjem, Gábor nyugdíjas szakoktató, nagyobbik lá­nyom, Beáta szintén pedagógus, Gyön­gyi pedig dalszerző-énekes.- Ennek a sokrétű életútnak hogyan telik jelenlegi fejezete?- A '90-es évek elején visszahívtak Mohorára igazgatónak, hat év múlva pedig visszakerültem a nándori alsó­sokhoz. Önkormányzati képviselőként is igyekeztem hozzájárulni a szívemnek oly kedves falu fejlődéséhez. Nyolc éve már nyugdíjas vagyok. Két évig még tanítottam a nyírjesi Ridens iskolában, jelenleg pedig a Balassagyarmati Tör­vényszék ülnöke vagyok. De legjobban a gyermekeimnek és unokáimnak örü­lök. Bennük és a rengeteg egykori tanít­ványomban látom életem értelmét. Bellér Annamária Izgatottan lépkedek. Elveszettnek hitt általános iskolás éveim eleve­nednek meg. Egykori igazgatónőmhöz tartok, aki Szent István ünne­pén „Magyarnándorért" díjban részesült. Giebiszer Gáborné neve szinte egybeforr Magyarnándorral. Valódi példakép ő, akit mindenki szeret és tisztel. A kedves - immár nyugdíjas éveit töltő - hölgy mo­solyogva fogad pompás virágokkal övezett otthonában.- Emlékszem, ötödik osztályos ko­romban jártam itt először, amikor sze- retetünket jelezve felköszöntöttük Nő­napon az éppen betegeskedő „igazgató nénit".- A magyarnándori iskola a szívem­hez nőtt - kezdte Giebiszer Gáborné: - Életem meghatározó időszaka volt az a 15 év, amíg igazgathattam. Kitűnő ta­nárok, kimagasló képességű diákok sora fémjelezte azokat az éveket. Orvosok, tanárok, tisztelettudó szakmunkások kerültek ki a padokból. Ma is bárhová megyek, mindenhol találkozom egykori tanítványaimmal, akik rám köszönnek,- kedvesek velem.- A mohorai szegény család legkisebb „királylánya" hogyan jutott el az iskola­igazgatóságig ?- Szegény, de szeretetteljes gyerek­korom volt. Szüleimtől örököltem mű­vészi érdeklődésemet. Négyéves ko­romtól színjátszókörben játszottam, szavaltam, zongoráztam. A Szántó Ko­vács János Gimnáziumot követően az esztergomi tanítóképző intézetben és az egri tanárképző főiskola ének-zene szakán szereztem diplomát. Szülőfa­lumba kerültem vissza, ahol rövide­sen már igazgatóhelyettesként tevé­kenykedtem.- 1975-ben váratlanul elhunyt a ma­gyarnándori iskola akkori igazgatója.- A felkérést, hogy vállaljam el a megüresedett posztot, nagyon nehezen fogadtam el, fiatal korom miatt. Végül mégis, úgy döntöttem: belevágok.- Ezzel kezdetét vette egy 15 éven át tartó szárnyalás...-A régi iskolában nehéz körülmények között folyt a munka, ezért szinte rögtön a minisztériumhoz fordultunk egy új iskola építésére vonatkozó kérelmünk­kel. Az új épületet 1985-ben már bir­tokunkba is vehettük. A munkálatokból jómagam személyesen is kivettem a ré­szemet. Előfordult, hogy hétvégéken én főztem és szállítottam az ebédet a tár­sadalmi munkásoknak. Nehéz,de szép idők voltak.- Jól emlékszem, milyen komoly tanu­lásra ösztönöztek bennünket tanáraink.- Igen. Az iskolában - amely a me­gye referencia intézménye lett - magas szintű oktató-nevelő munka folyt. Tanu­lóink megyei és országos tanulmányi versenyeken öregbítették jó hírünket. Fontosnak tartottam a szakmai, mód­szertani kulturáltságot, a folyamatos önképzést. Én magam is elvégeztem a mentorképzőt, bemutató órákat tartot­tam, szakdolgozatokat véleményeztem. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: SZEPTEMBER 30. JELENTKEZÉSED VARJUK FÉNYKÉPES ÖNÉLETRAJZZAL A MISSALPOKADRIA@NHC24.HU E-MAIL CÍMRE. KISKORÚ JELENTKEZÉSE ESETEN ÍRÁSOS SZÜLŐ! HOZZÁJÁRULÁS SZÜKSÉGES! BŐVEBB INFORMÁCIÓ: 06/32-340-100 MISSALPOKADRIA@NHC24.HU Nem-re biztatott az államtitkár Saját, személyes tapasztalatai is arra sarkallják, hogy a kötelező kvóta elleni szavazásra biztassa a magyarokat - többek között erről is beszélt Pogácsás Tibor Balas­sagyarmaton, a közelgő népszavazásról szóló fórumon. Hegedűs H. nisztérium önkormányzati ál­lamtitkára a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában tartott csütörtök esti rendez­vény előtt állt rövid időre a saj­tó rendelkezésére. Az újságírók elsősorban arról érdeklődtek, hogy az önkormányzatok, az egyes települések szempont­jából miért lényeges, hogy ok­tóber másodikén az emberek majd nemleges választ adjanak a feltett kérdésre. A politikus elmondta, termé­szetesen nem csak a nagyobb városok vannak kitéve a mig- ránsáradatnak, a menekültek tömegesen jelenhetnek meg a kisebb településeken is, ezt pe­dig minden törvényes eszközzel meg kell akadályozni. Hozzátette, a közelmúltban személyesen is megtapasztal­ta, mekkora a probléma. A nyár végén, magánúton járt Dél-Ba- jorországban, és a kirándulás során elvetődött egy kisváros­ba, ahol az utcán látott sok-sok muszlim személyt, akik biztos, hogy nem sokadik generációs bevándorlók, hanem nemrégi­ben érkezett menekültek. Hang­súlyozta, ha a kötelező kvóta hazánkban is érvénybe lépne, akkor ezer főre négy migráns jutna, tehát a magyarországi kisvárosokban és falvakban is szembesülnénk ezekkel a gon­dokkal és egyértelmű, hogy a messziről jött nem keresztény emberek képtelenek lennének idomulni az itteni viszonyokhoz. Ráadásul a családegyesítések következtében ez a szám még tovább emelkedne, azaz kézzel tapintható a veszély. Nem sza­bad tehát engedni, hogy ez így alakuljon, az egész nemzetnek ki kell állnia, és nemet monda­nia Brüsszelnek - jelentette ki tájékoztatóján Pogácsás Tibor. Közművelődési támogatások G33323D EBS& Pályázati úton háromszázmillió forinttal támogatja az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma azokat a települési önkormányzatokat, amelyek közművelődési in­tézményt, közösségi színteret saját fenntartásban vagy köz- művelődési megállapodás keretében működtetnek. A tá­mogatás kifejezetten karban­tartási vagy felújítási munkák­ra, illetve a műszaki-technikai eszközállomány, berendezési tárgyak gyarapításéra fordít­ható. A keretösszegre össze­sen 804 pályázat érkezett be, közülük 578 nyert támogatást. Nógrád megyéből Salgótarján kapta a legmagasabb támo­gatási összeget - országosan a kilencedik legmagasabb tá­mogatást -, szűk hárommillió forintot. Drégelypalánkra közel kétmillió, Karancskeszibe bő hétszázezer, Endrefalvára fél­millió forint támogatás érkezik. Ez alatti, 264 és 114 ezer forint közötti támogatást ítéltek meg Karancsberény, Kálló, Palotás, Balassagyarmat, Érsekvadkert, Etes, Héhalom, Szécsény, Kise­cset, Bérna, Erdőtarcsa, Legénd és Litke önkormányzatainak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom