Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
2016-09-17 / 218. szám
Közösen kell megvédeni Amennyiben Ausztria valóban védelmet akar a menekültekkel szemben, akkor az unió és a schengeni övezet külső határait közösen kellene biztosítani - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az osztrák közszolgálati médiának adott (ORF) interjújában, amelyet a rádió péntek reggel számolt be. A miniszter kijelentette: a magyar kormány biztonságot akar nyújtani a polgárainak és az országnak. Egyúttal leszögezte: Európa biztonságát is veszélyezteti, ha emberek tíz- vagy százezrei illegálisan lépnek be az országba. Indoklása szerint amikor migránsok ellenőrzés nélkül meneteltek, a terrorszervezetek Európába tudták küldeni a terroristáikat.- Meg akarjuk állítani az Európa felé tartó migrációs hullámot és az ellenőrizetlen határátlépést - jelentette ki a miniszter, hozzátéve: emiatt Magyarország állandó vitában áll’ Brüsszellel. Rávilágított arra is, hogy a magyarországi kvótareferendum világos eredménye, a polgárok demokratikus állásfoglalása lesz a legjobb támogatása annak, hogy a kormány végrehajtsa menekültügyi politikáját. Már annyi állásfoglalást hallottunk arról, hogy menynyire fontos megvédeni az unió külső határait, azonban eddig még semmi nem történt - mondta Szijjártó. Össznemzeti kiállást! Bannnsi) Magyarország biztonsága és a magyar érdekek védelme melletti ösz- sznemzeti kiállásra buzdít az erdélyi református egyház az október 2-i népszavazáson. Az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Székének (Esperesek Kollégiumának) pénteken közzétett körlevele felhívja a figyelmet hogy a kvótareferendum az első olyan magyarországi népszavazás, amelyen a külhoni magyarság a választópolgárok közvetlen akaratnyilvánításának eszközével élhet így az a szabad véleménynyilvánítás mellett „a nemzetegyesítés egyik szimbólumává is válhat". A Kató Béla erdélyi református püspök és az egyházkerület 14 esperese által aláírt körlevél megállapítja: a migrációs jelenséggel kapcsolatban Európában általános bizonytalanság uralkodik, éppen ezért a határozott érdekképviselethez nemzeti szintű, többségi meggyőződésre van szükség, amely a nemzetet alkotó egyének véleményeinek összességéből adódhat Az október 2-ai népszavazás ezt a nemzeti meggyőződést hivatott tükrözni, amely a jövőbeni magyar érdekvédelem leghatékonyabb eszköze lehet - szögezik le az aláírók, hozzátéve: fontos, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt a nemzet egységének és biztonságának védelmérőL „Számunkra nem kérdés, hogy az esedékes referendum nemzeti ügy, amelynek célja Magyar- ország integritásának a magyar kultúrának a családoknak és hagyományainknak védelme, illetve a magyar érdekek hatékony képviseletének elengedhetetlen eszközé'-fbgalmaztak „Cselekedni kell, nem megadni magunkat!" A magyar álláspont szerint az illegális bevándorlás ügyében cselekedni kell, nem megadni magunkat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken sugárzott- a pozsonyi európai uniós csúcstalálkozó miatt csütörtök este rögzített - interjúban. 0EB2HSÍI Orbán Viktor szerint igen a válasz arra a kérdésre, hogy meg lehet-e állítani az Európa felé tartó embertömeget fizikai akadályokkal, technikailag, katonailag. Magyarországnak persze az lenne a jó, ha a migránsok megállítása minél délebbre történne, ezért szívesen segít Szerbiának, Bulgáriának vagy éppen Macedóniának - közölte, fontos értéknek nevezve az együttműködést a balkáni népekkel. A kormányfő a nihilizmus kategóriájába sorolta azt a hozzáállást, hpgy „úgysem tudjuk őket megállítani, jobb ha arról gondolkodunk, hogyan fogadjuk be őket". Jó szándékú emberek vannak Brüsszelben, csak naivak, de „egy ilyen helyzetben a naivitás megbosszulja magát" - fogalmazott. Ha az Egyesült Államok a tőle délre eső területeket, ahonnan nagyon sokan szeretnének bejutni, képes elválasztani fizikai akadályokkal saját országától, akkor „nem látom be, hogy mi, európaiak miért ne lehetnénk erre képesek" - mondta a miniszterelnök. A migrációs válság olyan ügy - folytatta amelyben teljesen nyilvánvaló, hogy „nem a több Európa nyújt segítséget, hanem az, ha minden nemzetállamot segítünk abban, hogy a schengeni szerződésben vállalt határvédelmi kötelezettségét ő maga teljesítse". Jelenleg azonban éppen fordítva van - mondta -, mert BrüsszeL el akarja venni a nemzetállami jogosítványokat a migránsokkal kapcsolatban. Az október 2-i kvótareferendum ügyében úgy nyilatkozott: „nem babra megy a játék", mert ha megvalósul a kötelezető betelepítés, akkor„pénzt vesznek el tőlünk, pénzt kell odaadni az ideérkező migránsoknak", és szét fogják osztani őket az országok és a települések között. Megjegyezte, ez a magyar baloldali városokat is fenyegeti. Ezért ez nem párt-, hanem nemzeti ügy, minden magyar személyes ügye is - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki „a pártszemüvegek sutba hajítását" javasolta mindenkinek. Jelezte, a népszavazás jogi gátat is jelenthet majd. Hozzátette azt is, tudja, milyen irányban indulhat el az ország a referendum után, de most minden azon múlik, milyen lesz az összefogás. Magyarország azon dolgozik, hogy a migránsok szétosztásáról szóló európai bizottsági döntést, ha az Európai Parlamentben nem is, az Európai Tanácsban meg tudja állítani; „példátlan lenne, ha sikerülne" - fejtette ki. A pénteki pozsonyi informális EU-csúcsról elmondta: szembe kell nézni az elmúlt időszakban elkövetett uniós hibákkal, amelyeknek két súlyos következménye a Brexit és az ellenőrizetlen bevándorlás megengedése miatt létrejött terrorhelyzet és kezelhetetlen közbiztonsági helyzet. Utóbbiról, a migrációs válságról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy bár most jórészt Olaszország irányába zajlik az illegális bevándorlás, de ai ősz beálltával, a tengeri útvonal nehezedésével várható, hogy a nyomás újra áthelyeződik a balkáni útvonalra, és „a határon emelt kerítéseknél nagy nyomással kell, hogy szembenézzünk". Megismételte azt az álláspontját is, hogy a segítséget kell odavinni, ahonnan a migránsok jönnek, nem pedig a bajt idehozni, mert „ha itt adunk pénzt nekik, mindenki ide akar jönni". Orbán Viktor kiállt az interjúban Bulgária uniós anyagi megsegítése mellett is, kijelentve: a bolgár kerítést meg kell erősíteni, a határvédelmüknek pedig pénzt kell adni. Szerinte minderre jó esély van, igazságtalan lenne ugyanis, ha az EU magára hagyna egy migrációs nyomás alatt álló uniós tagállamot, miközben „az unión kívül lévőkhöz nagy zsákokban küldjük a pénzt". Merkel: kritikus helyzetben van az unió Angela Merkel német kancellár szerint az Európai Unió „kritikus helyzetben" van, és lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát. [jínBSKfS, Huszonhét európai uniós tagország vezetőinek pénteki pozsonyi találkozóját megelőzően Merkel kijelentette: „Tettekkel kell megmutatnunk, hogy a jelenleginél jobbak tudunk lenni". A kancellár megerősítette azt az álláspontját, hogy egy most kidolgozandó menetrend alapján az uniós alapító szerződés megkötésének 60. évfordulójára, jövő márciusra lépéseket kell tenni a külső és belső biztonság a külső határok védelme, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági növekedés terén. * Francois Hollandé francia elnök a csúcsértekezlet előtt azt mondta, hogy a pozsonyi találkozón új lökést kell adni Európának. Ő is hangoztatta, hogy vissza kell nyerni a lakosság bizalmát. Ehhez szerinte három területen kell előrelépni: a biztonság megerősítésével, a külső határok hatékonyabb védelmével és gazdasági lépésekkel, köztük új munkahelyek teremtésével. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy Pozsonyban a fő feladat a nézetkülönbségek elsimítása. Egységre van szükség-ahhoz, hogy az unió működhessen - fogalmazott. Bohuslav Sobotka cseh kormányfő a pozsonyi várba érkezése után újságíróknak elmondta: a visegrádi négyek egy közös nyilatkozatot készítettek elő a csúcsra, amelyben kiállnak a biztonság megerősítése, illetve a határok őrzésének megerősítése és az összetartozás politikájának megtartása mellett. A tárgyalás témáiról szólva hozzátette: nem érzi úgy, hogy az uniós intézményrendszerről kellene vitát folytatni, ehelyett a biztonság és gazdasági javulás gyakorlati kérdéseire kellene összpontosítani. Kérdésre válaszolva Sobotka rámutatott: a csúcstalálkozó résztvevőinek körében nagyon erős az akarat a közös európai projekt folytatására, és sok kérdésben megvan az egyetértés is. Ilyen az illegális bevándorlás megállítása, a terrorizmus elleni harc és a védelmi együttműködés elmélyítése is - mondta. „Sok olyan pozitív dolog van, amely visszaadhatná a lakosságnak azt az érzést, hogy Európa a problémák megoldásának eszköze, nem pedig azok forrása" - hangsúlyozta.- Az Európai Unió nem helyettesítheti a NATO-t - hangsúlyozta a közös európai hadsereg létrehozásának felvetése kapcsán Dalia Grybauskaité litván államfő a csúcstalálkozó első tárgyalási szakaszának kezdete előtt a sajtónak adott rövid nyilatkozatában. Kifejtette: nem tud róla, hogy bárki is európai hadsereg létrehozásába fogott volna, egyelőre csak a védelmi együttműködés javításáról, illetve a meglévő katonai kapacitások jobb kihasználásáról volt szó, ez azonban nem jelenti azt, hogy a NATO helyettesíthető lenne. Mark Rutte holland miniszterelnök arról beszélt, hogy valamennyi tagország érdeke a biztonságosabb Európa, a migráció ellenőrzés alá vonása, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági együttműködés. Egyúttal megjegyezte, nem tartja szerencsésnek EU-csúcstalálkozót tartani az Egyesült Királyság nélkül úgy, hogy az ország még tagja az EU-nak. "I
