Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

2016-09-17 / 218. szám

fcabrie® visszatérünk lapunk hasábjain Életmentő fotográfiától a kápolna felújításáig OCTAVIA MODELLEK 900 000 FT KEDVEZMÉNNYEL A* gktíé * késztet teejéte t»n és « Kfy és Ctever *k<»6s íftöiíéöeiten kivét- m>s*«terf SKOÓA Ocx&ié SfiOÖéSfé ér vé«y#s. teten hfr&tés n**> minőséi a? jegk ítt&mk#­rtitfasifönkértt ekáttseitwft. Az íátwóííyisí fö§/aszí*s és GO? Msötsá1#« érték.?!« is* előirt sZ«íwáéyi?'íS/.?(X57/f.K ?er,tietet; jeter.teg érvényé?. vá-rtízara szerint kmrfHré* msQMa törazásr.». Ezels >íz éríí&ste ősszítk»?on8;>;ft: aJafjkéot s^okjóin ík mát. PíftHfí^’Ssífckál>«?m6érí, tse& :iii<w3taipk ■» jármű vafö* ümfttiny^'fogyaszbteAt. A kéjnm iáshaió atiták iltesztráctok« fetersseztfafe-szs-eítségaí tsríáímazhat^ék. íbvátéí .é&ítetefcrél étttekídtgénaí&QtSA mSHWífceresfcedéselífeeft. Élő népviselet a Palócföldön ÖSKSESESHJaffi A Palóc Múzeumban szeptember 23- án „Élő népviselet a Palócföl­dön" címmel rendeznek kon­ferenciát. A megnyitón Bállá Mihály országgyűlési képvi­selő, dr. Lengyel Ágnes, a mú­zeum igazgatója, valamint a Miskolci Akadémiai Bizottság részéről hangzik el köszön­tő. Viszóczky Ilona a hagyo­mányos paraszti kultúráról. Pálmai Ildikó a barkó viselet megújulásáról tart előadást. Barsi Csaba feleleveníti a pity- kegombok múltját és jelenét. Dr. Lengyel Ágnes előadásá­nak témája „Csősz lény, csősz legény" viselet és identitás példák. Dr. Limbacher Gábor arról szól, hogy milyen volt a húsvéti viselet a múltban és milyen az a jelenben. Molnár Ildikó a szandai viselet családi öltözködését mutatja be. Az ebédszünetet követő­en Paluch Norbert felvázolja, hogy a XX. században hogyan változott a falun élő nők vise­leté. Fejes Katalin előadásá­ban a bodonyi viselet változá­sáról szól. A viselet bemutató témakörben Jusztin Piroska a rimóci, Veres Eszter az ilinyi viseletét mutatják be, Ka- nyó Judit ismerteti a varsá­nyi viselet készítését. Az élő népviselet Rimócon, illetve a Mária lányok: Gyöngyös főkö­tő című filmek vetítése után beszélgetés lesz Székely Or­solyával, a film alkotójával. Kí­sérő programként lesz kézelő hímzés, nyakbavaló gyöngy­fűzés, hajfonatkészítés is. Sz.F. Garázdaság Mren/fo A Salgótarjá­ni Rendőrkapitányság két rendbeli garázdaság vétség megalapozott gyanúja miatt indított eljárást H. Zoltán 27 éves vizslási lakos ellen. A férfi 2016. szeptember 15- én 14 óra körül a vizslási családi házuk udvarán bán­talmazta élettársát, haját megrántotta és a földre húz­ta, majd megütötte. Ezt kö­vetően a sértett a helyszín­ről közelben lakó rokonához menekült, ahol a férfi őt utolérte és az udvaron több­ször megpofozta. A sértett a bántalmazás következté­ben - az elsődleges orvosi vélemény alapján - könnyű sérülést szenvedett. A rendőrök a bejelentést követően a férfit elfogták, á rendőrkapitányságra előál­lították és gyanúsítottként hallgatták ki. HIRDETÉS SIMPLY CLEVER Más-más utakon közelítjük meg 3 célt és Különböző problémákra keresünk megoldá­sokat Mást szeretünk az Octaviáokban. SKODA Octavia, Octavía RS, Scout, és L&K modellek most 900.000 forint kedvezménnyel, A részletekért keresse fel a.skoda.hu-t, vagy látogasson el márkakereskedésünkbe! Auto-Trade '91 Kft. Hivatalos Skoda Márkakereskedés és Szerviz Cím Salgótarján. Szérúskert út 120. Telefon 32/512 243 E-mail: skodaert@autouade71kit.hu Web www autotrade91kít.hu Legtöbben bizonyára úgy ismerik a Karancsalján élő Szöllős Gézát, minta Szent Margit-kápolna megmen- tőjét A tizenharmadik századi alapokon álló épület a Kápolna-hegyen áll, a Ka- rancs-hegység egyik különál­ló csúcsán, 685 méteres ten­gerszint feletti magasságban. Az idén nyolcvan éves férfi gazdag életútja során a kápol­na felújításán túl sok más jeles tettet is végrehajtott, például a legnehezebb helyzetekben is ember maradt, amikor a családja üldöztetést szenve­dett, sőt sportolóként is sok tisztelője akad a mai napig. ß&EEÜJMSa^ Kiváló munkáját - a nehéz 1950-es évek után, - azért már csak elismerték, jelen­leg 36 különböző kitüntetés és díj birtokosa, a munkahelyitől a közéletiig.- Hogyan emlékszik vissza a gyerekkorára?- A háború után a családunkat kuláknak minősítették, mert volt hat katasztrális hold földünk, ki is lakoltattak bennünket csak külön kérvényre, hosszú idő után kaptuk vissza a házunkat. Az elemi után jártam a polgáriba, amikor ez az is­kolatípus megszűnt engem nem vettek fel sehová, ipari tanulónak sem. Egyszer, amikor lehetősé­get kerestem, kifakadtam ezért a szakmunkásképző igazgatója előtt, csúnya megjegyzést tettem a rendszerre... Erre behívott az irodájába, ott négyszemközt azt mondta, hogy menjek ki Vízvá­lasztóra, az erőműbe, a Zagyvara­kodóról óránként indul a villamos. Az erőműbe már felvettek 12 vil­lanyszerelő tanulót de én lehetek a tizenharmadik. Annyit tett még hozzá, hogy amikor jelentkezem a főnöknél úgy köszönjek, hogy „Szabadság!" így is történt gondolom, azt hit­ték valami politikai indíttatásból köszönök úgy, hogy „Szabadság!". Maradhattam villanyszerelő ta- noncnak, tizenharmadikként Az erőműben dolgoztunk nagyon jó volt a szakma szempontjából mindent kellett csinálni, sok ta­pasztalatot szerezhettem. Én meg olyan tanuló voltam, hogy amikor valamit csinálni keltett, különösen, ha új feladatok akad­tak, mindig elsőnek jelentkeztem. Érdekelt a szakma, szívesen dol­goztam! Édesapán szigorú ember volt érdeklődött is utánam a mes­tereknél hogy viselkedem. mogatásokból két asztalt és lócát vittünk. Volt bútor régebben is, de eltüzelték. A kályhát is kicseréljük. Csengődi Ottó, aki természetben található anyagokból készíti alko­tásait megcsinálta a Karancsot is, ami üvegvitrinben majd a kórház­ban lesz. Szöllős Géza arról is beszél hogy voltak azért akadályolt ne­hézségek, még feljelentés is a munkálatok során, de ezek meg­oldódtak.- Péter és Pál-napjára, június 29-én tartjuk a nagybúcsút ekkor szokott lenni a trianoni megem­lékezés is, ami június 4-e. A kettő nagyon közel lenne egymáshoz... Augusztus 14-15-én, Nagyboldo­gasszony napjára virrasztás van a kápolnánál Varga András, salgó­tarjáni esperes-plébános Szent Margit-napján, január 17-én is mér hosszú évek óta mindig meg­szervezi ide az imamenetet. Szöllős Géza különféle kitünte­tései, díjai megtöltenek egy külön aktatáskát. Szakmai és társadalmi elismerések egyaránt vannak kö­zöttük, összesen 36 ilyet vehetett át eddigi pályafutása során.- Melyik a legkedvesebb a díjak közül?- Nógrád Megye Önzetlenség Díját 2010-ben kaptam meg, kü­lönösen nagy öröm volt számom­ra, hogy a lányommal, dr. Szöllős Gizellával ugyanakkor a Nógrád Megye Polgárainak Szolgálatáért Díjat vehette át! Ő a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházban dolgozik, belgyógyász főorvos. Emellett a munkahelyemen, az ÉMÁSZ-nál is minden vállalati kitüntetést megkaptam, ami csak volt.. Kiváló Dolgozó, társadalmi munkáért járó elismerés, újításért arany, ezüst és bronz fokozat.. A legmagasabb elismerés a cégnél az Áramszolgáltatásért Emlé­kérem, ezt kétszer vehettem ét! Megkaptam a „Karancsaljáért" és a „Karancslapujtőért Díjat" is. Karancslapujtő közigazgatási te­rületén van a Szent Margit-kápol­na. Aztán kaptam Honvédelemért Emlékérmet is, ezt azért mert az ÉMÁSZ munkatársaként részt vet­tem a szirénák telepítésében. Annyit még szeretnék min­denképpen elmondani, hogy köszönet azoknak, akik adó egy százalékát felajánlják a Szent Margit-kápolna fenntartására! Személyesen nem tehetem, mert nem tudni, hogy kitől jön a támo­gatás... Faragó Zoltán Aztán 1954-ben politikai okokból hivatalos indoklás sze­rint átszervezés miatt elküldték. Maradhattam volna, ha eljárok Csengerházára, de az kerékpár­ral nekem messze volt Előbb a Volánnál dolgoztam, az akkumu­látorokkal foglalkoztam, de azt a munkát senki nem szerette, a sav szétmarta az ember ruháját Az ÉMÁSZ-hoz 1956 szeptem­berében kerültem át. Akkoriban helyeztük ki az árammérőket a transzformátorokba.- Említette már egy régebbi be­szélgetésünk során, hogy édesap­ja 1956-os szerepvállalása miatt a család nehéz helyzetbe került majdnem letar- tóztattáköntis. | Csodának 5 tartom a mai na-J pig, hogy akkor § megmenekültem! Fociztam húsz évig, a karancsaljai csapatban játszot­tam. Egyszer egyik meccsen volt kinn Ágoston Béla is a fényképezőgépé­vel ő egy Felvi­dékről kitelepített, nagyon jó fejű em­ber volt később magyar nagykövet lett Görögország­ban. Ahogy jöttem ki az öltözőből lefényképezett, akkor odaszaladt hozzám két az Államvédelmi Hatóságnál (ÁVH) szolgáló gyerek, akik akkor itthon voltak. Megkértek, hogy fotózzon le minket együtt Az ÁVH-sok persze nem akartak államvédelmisek lenni, de mit tehettek ők arról, hogy hová hívták be őket kato­nai szolgálatra? A lényeg hogy a közös fotóból én is kaptam, a tárcámban tartottam. Nem hittem volna, hogy egyszer még talán az életemet is megmenti! Édesapámat az 1956-os sze­repvállalása miatt letartóztatták, a forradalmi tanács elnöke volt Karancsalján. Elvitték Balas­sagyarmatra. Egy nap múlva már is kaptam idézést, hogy másnap jelenjek meg 9 órára Salgótarján­ban, a rendőrkapitányságon. Elké­szültem a legrosszabbra, tudtam, hogy ez az életembe is kerülhet... De mit volt mit tenni, másnap a megadott időpontban jelentkez­tem a kapitányságon. Ott az egyik irodában azzal kezdték, hogy „iga­zolványt"! Elvették a papírjaimat, azután egy pufajkás belökött egy másik irodába... Durván bántak velem. Eltelt húsz perc, emlékszem, közben azon gondolkodtam, mi lesz édesanyámmal ha egyedül marad... Akkor hívtak az irodába. A pufajkás már szépen mondta, hogy szedjem az irataimat me­hetek haza. Kiderült később, hogy annak köszönhettem a menekü­lést, hogy a tárcámban ott volt az a fénykép, ami focipályán készült az ÁVH-s gyereket pedig megis­merték rajta. Úgy gondolták, ha van ilyen barátom, akkor elen­gednek... Persze ez után sem volt köny- nyű a család helyzete, a politi­ka rányomta bélyegét az élet minden területére. Szöllős Géza megőrzött minden iratot amit csak lehetett A dokumentumok közül előkeres egyet: a MÁV-nál dolgozó bátyja előléptetésére vonatkozó jelentés, az áll benne, hogy a család már a származása miatt is a rendszer ellensége, hat katasztrális hold földjükbe, hogy a termelést szabotálják, egyetlen szem gabonát sem vetettek, így az előléptetést sem javasolta az iratot kiállító káder. Ami nem is történt meg... Szöllős Géza tovább dolgoz­hatott az ÉMÁSZ-nál 1968-tól vezető szerelő, 1982-től pedig kirendeltség-vezető lett- A legtöbben úgy ismerik önt, mint a karancsi kápolna megmen- tőjét- Akit kértem, hogy segítsen valamit a felújítás körüli munkák­nál az mind meg is tette, a sírkö­vestől az erdészetig! A kápolna megmentése az valahogy úgy kezdődött, hogy egy karancsaljai asszonynak, Csermák Bélánénak rokonai érkeztek az Alföldről a '80-as évek közepe táján. Ők ösz- szedőlt állapotéban látták a ká­polnát, így is azt mondták, „ha feléjük ilyen lenne!" A miénk meg itt van, de hagyjuk tönkremenni? Ez indította el végül a felújítási szándékot írtam egy levelet az akkori magyar televíziónak, az Ablak című műsornak a témárőL Nem kaptam tőlük választ de érdeklődhettek a püspökségen, mert onnan már azt az értesítést kaptuk, hogy hívjuk az össze az iparosokat és próbáljuk meg a segítségükkel rendbe hozni az épületet Össze is jöttek 17-en, ígértek is sok mindent de sen­ki nem csinált semmit... Végül Morgenstern Ferenc, aki később polgármester is volt Karancsla- pujtőn és a munka kezdetekor, 1987-ben maga is kisiparosként dolgozott összefogta az embe­reket az ő segítségével sikerült a kivitelezés. Annak idején édes­apám azt mondogatta, hogyha kimennek az oroszok a kápolnát újítsátok fel! Még ki sem mentek az oroszok de a kápolna már ké­szen volt! Nagy esemény volt 1991. jú­lius 13-án, Seregély István, az akkori egri érsek szentelte újra a kápolnát Amikor a tető került az épületre, Faddi Ottmár atya áldotta meg. Azt talán a helybe­liek sem tudják ez Magyarország legmagasabban épült kápolnája! A vállalkozások mellett a hívek is sok támogatást adtak a munká­latokra. Szöllős Géza egy kis füze­tet a mai napig őriz, ebben szere­pel hogy ki, mennyi pénzt adott a felújításra.- Voltak a felújítás után is kü­lönböző beruházások a harang­láb, a remetelak rendbetétele, a trianohi emlékmű állítása... Utób­bit a remetelak fala tartja, de nem volt egyszerű engedélyeztetni, mert nagyon súlyos a kőkereszt. A felvidéki Ipolynyéken áll a párja.- Volt mostanában valamilyen beruházás a Kápolna-hegyen?- Nyársaiét csináltunk kinn, a remetelakba az egy százalékos tá­Művek, alkotók" t ötvervéve Satgótarjánban'' y Dornyay BéU ' * ­az alkalomból tette közszemlérejjz-élmúl fél évszázadbanjtt él^U^Stt művészek munkáiból kész: il\ a múzeum gyűjteményébén.található alkotásokat, hogy ilyimódon is köszöntse^az idén ötvenéves József Attila Művelődési Ko/pon­Más úton haladunk, de valamiben hasonlítunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom