Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
2016-09-15 / 216. szám
MTI/EPA/Vasszil Don Je an-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédet tart az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban Brüsszelnek nem áll szándékában, hogy a nemzetállamokat maga alá gyűrje, de túl gyakran bomlik meg az egység a tagállamok között olyan területeken, ahol inkább közös erőfeszítésekre lenne szükség - hangsúlyozta szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt elmondott évértékelő beszédében. SaaSOSHESi - Európa nem válik egységes állammá, nem is szabad, hogy egységes állammá váljon - jelentette ki Juncker az EP strasbourgi plenáris ülésén felszólalva, aki azt is leszögezte: „nem vagyunk nihilisták". Felszólalásában úgy vélte, hogy a tagországok kormányai túl gyakran a kizárólagos nemzeti érdekeket részesítik előnyben, ez pedig megnyitja az utat a populizmus előtt, amely ellen fel kell lépni. - A populizmus semmilyen problémát nem old meg. A populizmus problémákat okoz - mondta.- Nincs minden rendben, az Európai Unió legalább részben egzisztenciális válságban van - hangoztatta Juncker, aki szerint a következő év döntő fontosságú, ha le akarjuk küzdeni az utóbbi hónapokban kialakult megosztottság Európa keleti és nyugati fele között. A bizottság elnöke kijelentette, az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy a tagállamok katonai képességeitől függjön, a közös katonai erő megteremtésén kell dolgozni, és az ennek megteremtését célzó erőfeszítések összehangolására létre kell hozni egy szervezetet. Szerinte ennek a katonai erőnek a NATO-t kiegészítve kellene működnie. - A több európai védelem nem szabad, hogy kevesebb NATO-védelmet jelentsen - mondta. A bizottság elnöke úgynevezett európai védelmi alap létrehozására tett javaslatot az év végéig a haditechnikai kutatási és fejlesztési tevékenység élénkítése céljából. - Létre kell hozni vagy meg kell újítani az európai védelmi ipart-szögezte le. Hozzátette, hogy számításaik szerint a katonai együttműködés hiánya évente mintegy 20- 100 milliárd euróba kerül az uniónak. Juncker leszögezte, olyan Európára van szükség, amely „meg tudja védeni magát és a határait", továbbá a terrorizmus elleni küzdelem terén megvalósuló európai együttműködés fontosságáról is beszélt. Elmondta továbbá, arra kérte Federica Mogherinit, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy dolgozzon ki egy európai stratégiát Szíriára vonatkozóan. A volt luxemburgi miniszterelnök bejelentette, hogy az Európai Bizottságjavaslatot tesz a Juncker-tervnek is nevezett európai beruházási program élettartamának és tőkeerejének megduplázására. A kiterjesztett program keretében a bizottság tervei szerint 2020-ig összesen legalább 500 milliárd eurót tudnak majd mozgósítani, 2022- ig pedig 630 milliárd eurót - tudatta. - Természetesen, ha a tagállamok többet adnak bele, akkor még gyorsabban elérhetjük ezeket a számokat - mondta a bizottság elnöke, hangsúlyozva, hogy kedvező beruházási klímát szeretnénk létrehozni Európában. Hozzátette, pozitívan ítéli meg a beruházásösztönző intézkedéscsomag eddigi eredményeit. Elmondta, hogy a beruházásokat megvalósító Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) létrehozása óta eltelt időben, annak keretében több mint 200 ezer kis- és közepes vállalkozás (kkv) kapott kölcsönt. A bizottsági elnök fontosnak tartja a digitális technológiák fejlesztését. Közölte, 2020-ig az EU minden városában elérhetővé kívánják tenni az ingyenes vezeték nélkül internet-szolgáltatást, 2025-re pedig teljes körűen be kell vezetni az 5G hálózatot a kontinensen. Ez ráadásul 5 millió új munkahelyet teremthet az EU- ban, ami üdvözlendő, a munkanélküliség ugyanis továbbra is túl magas - mondta. Hozzátette, 2013 óta 8 millió új munkahely jött létre az Európai Unióban, a szociális igazságtalanság azonban fennmaradt. Juncker elmondta azt is, hogy a bizottság a jövő héten fogja bemutatni a roamingdíjak eltörlésével kapcsolatos új javaslatát. Jean-Claude Juncker az Egyesült Királyság uniós kilépéséről (Brexit) szólva leszögezte: „sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk a britek döntését, ez azonban nem veszélyezteti az Európai Unió létét". A brüsszeli testület vezetője ismételten a kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólította fel a szigetországot. Mint mondta: véget kell vetni a bizonytalanságnak. „Európa nem válik egységes állammá" Tanácstalanságról árulkodik... fifcilTOh Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter „jelentéktelen" szavai, Magyarországgal szemben megfogalmazott bírálata csak annyiban érdekes, hogy megmutatja, „mennyire tanácstalanok azok az emberek, akik az európai politikát akarják ma megtestesíteni" - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán a Deutschlandfunk német országos köz- szolgálati rádiónak. Balog Zoltán hangsúlyozta: Jean Asselborn bírálata jelzi, hogy durva vádaskodás és bűnbakkeresés zajlik a válaszok keresése helyett egy olyan válság közepette, amely megrázza Európát, és amelynek megoldásához Magyarország igyekszik hozzájárulni. Továbbra sem támogatják... A kormánypártok szerint a baloldal továbbra sem támogatja a kormány otthonteremtési programját amelynek minden egyes elemét kezdettől fogva támadta, és fel is jelentette Brüsszelben. A kereszténydemokrata Hollik István szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: egész más korszak jött el, mint a baloldali kormányok idején, A jelenlegi kabinet intézkedéseinek hatása már érezhető, olcsóbb és kiszámíthatóbb lett az otthonteremtés, ma már a magyar családok mernek tervezni. Szakértők is egyet értenek azzal, hogy ugrásszerű növekedés várható az új lakások piacán, érezhetően több új lakás épül majd, és megélénkült a lakások adás-vétele. „Itt dől el a jövő" Mindenkinek meg kell értenie, hogy Európa jövője nem Brüsszelben dől el, hanem itt, ahol állunk, a bolgár-török határon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, miután Bojko Boriszov bolgár kormányfővel határszemlét tartottak a térségben. QgBSKö, Bulgária sikeres védekezése mindannyiunk közös érdeke - fogalmazott Orbán Viktor a szemlét követő sajtó- tájékoztatón, amelyet a határon felhúzott kerítés előtt, a határ bolgár oldalán lévő leszovói átkelőtől nem messze tartottak. A miniszterelnök szerint Európa keveset törődik Bulgáriával, amelyet pedig meg kellene segítenie az uniónak. A visegrádi négyek csoportját képező tagállamok (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) meg is egyeztek abban, hogy segíteni fogják Bulgáriát, és a pénteki pozsonyi európai uniós csúcstalálkozón kezdeményezik, hogy az EU is tegyen így - közölte.- Nem szabad Bulgáriát magára hagyni, nem igazságos, hogy egyedül kell viselnie a védekezés terheit, hiszen nemcsak magát védi, hanem bennünket is - mondta a kormányfő: -Ha tudunk adni hárommilliárd eurót a törököknek, akik nem tagjai az EU- nak, akkor lehetetlen, hogy ne tudjunk adni 160 millió eurót a bolgároknak, akik meg tagjai az EU-nak - hívta fél a figyelmet. Bojko Boriszov a BTA bolgár hírügynökség jelentése szerint arról beszélt, hogy Szófia a legutóbbi időkig magára maradt határának védelmével, és nagy nehézségekkel kellett megküzdenie.- Az összes EU-tagállam együttes erőfeszítése nélkül nem lehet tartós megoldást találni - fűzte hozzá. Boriszov jelezte, hogy minden támogatást elfogadnak a határ védelmében, ugyanakkor hangsúlyozta a bevándorlási hullám megfékezésére kötött EU-töröl< megállapodás jelentőségét is. Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy „nem védekezhetünk egymás rovására", vagyis az nem jó megoldás, hogy a magyarok levédik a határukat, de az rossz a szerbeknek, vagy Szerbia védi a határát, de az rossz Bulgáriának. Ehelyett összefogásra van szükség - folytatta -, ki kell jelölni a déli határvonalat, és azt kell megvédeni közösen. „Egymást segitve kell védekeznünk, és nem egymás rovására: rá kell vennünk a görög barátainkat is, hogy ezt a logikát kövessék" - mondta. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy novemberben újra életbe' kell léptetni a schen- geni szabályokat, ez minden schengeni tagnak, így Görögországnak is kötelessége. Az nem lehet, hogy egyesek erősen védekeznek, mások meg gyengén, mert akkor „a védelmi vonal át fog szakadni" - fogalmazott. Hangsúlyozta is, hogy a határvédelem szerinte nem ideológiai kérdés, hanem pragmatikus, jogi ügy: a határon nem lehet szabálytalanul átmenni, az ugyanis bűncselekmény. - Akit nem akarunk beengedni, de mégis bejön, azt vissza kell küldeni - tette egyértelművé álláspontját. PROMÓCIÓ Továbbra is nehezen a magyar termőföld Komoly feltételekre kell ügyelni, ha termőföldünk felett végrendelkezünk Párhuzamosan zajlott és szinte egyszerre fejeződött be a magyar polgári jog területén az utóbbi idők két legnagyobb ko- difikációja. Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15. napjával, a teljes földforgalmi törvény 2014. május 1. napjával lépett hatályba. A régi termőföldtörvény a hazai gazdaságok érdekében a külföldiek tulajdonszerzését gátolta. A földmoratórium, azaz a külföldiek tulajdonszerzésének kizárhatóságára vonatkozó türelmi idő elteltével azonban ezek a szabályok nem tarthatóak, ugyanis Magyarországnak a saját állampolgáraival azonos feltételek mellett kell lehetővé tennie az EU, az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamai és a külön nemzetközi szerződés szerinti államok földműveseinek a termőföld tulajdonszerzést. Ennek ellenére a földszerzési korlátok nem tűntek el. Az új földforgalmí törvény szakít a külföldieket diszkriminatív módon töldszerzéstől elzáró szabályokkal, helyette a mezőgazdasági termelést folyató személyek, a földművesek tulajdon és használati jog szerzését teszi lehetővé és indokolt kivételektől eltekintve kizárja a mezőgazdasági termelést nem folytató bármely személyek tulajdonjog, illetve földhasználati jogosultság szerzését. A földforgalmí törvény hatálybalépésével a szabályozás abból a szempontból változatlan maradt, hogy a földforgalmí törvény a régi termőföld törvényhez hasonlóan nem vonta szabályozási körébe a törvényes örökléssel való tulajdon- szerzést. Sőt, még ennek esetköreit Dr. Anka Márton is bővíti azzal, hogy a földforgalmi törvény életbeléptető törvénye törvényes öröklésnek minősíti azt is, ha végrendelet folytán olyan végrendeleti örökös örököl, aki feltételezve a végrendelet hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését - törvényes örökössé válhat. A fenti körön kívül eső végrendeleti öröklés tekintetében jelentősen szigorodtak a szerzési szabályok. Fő szabály szerint a nem földműves végrendeleti örökös tulajdonában álló föld a végrendelettel megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. Ezzel kapcsolatban két dolgot fontos kiemelni. Az egyik az, hogy az számít földművesnek, akit a földhivatal földművesként nyilvántartásba vett. Sem a földművesként nyilvántartásba nem vett őstermelő, sem az, aki földet művel ugyan, de földművesként nyilvántartásba véve nincs, földművesnek nem minősül. A másik dolog az, hogy az új, szigorúbb szabályozás hatálya az örökhagyó halálához kötődik, nem pedig a végrendelet megalkotásához. így a régi termőföld törvény hatálya alatt alkotott olyan végrendelet alapján, ami alapján, a megalkotásának pillanatában bekövetkezhetett volna az öröklés, de a végrendelkező túlélte a régi szabályozást, már nem biztos, hogy bekövetkezhet az öröklés. Ráadásul a régi Ptk.-ban az öröklésből kiesési ok volt az, ha a föld megszerzésre vonatkozó korlátozások folytán az örökös szerzőképtelen lett a földre. így azt a termőföldet, amit a szerzőképtelenség folytán a végrendeleti örökös nem szerezhetett meg, vagy a helyettes örököse, vagy növedékjog folytán a többi vég- rendeleti örökös szerezte meg. A régi Ptk.-ban kiesési okként szereplő, a termőföldre vonatkozó szerzőképtelenségből az új Ptk. és a Földforgalmi törvény hatálybalépésével egy speciális végrendelet érvénytelenségi ok lett, amit a közjegyző hivatalból figyelembe vesz. Ez azt jelenti, hogy a végrendeleti örökös szerzőképtelensége és eltérő végrendeleti rendelkezés hiányában a törvényes öröklés szabályai szerint történik az öröklés (akár az örökhagyó akarata ellenére is). Ilyen eltérő végrendeleti rendelkezés lehet az, hogy „A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földem örökölje X. Arra az esetre, ha X az örökséget e végintézkedés alapján jogszabály kizáró rendelkezése miatt nem szerezhetné meg, akként rendelkezem, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földem örökölje Y”. MOK< Magyar Országos Közjegyzői Kamara
