Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
2016-09-13 / 214. szám
Fontos a minőség, a pontosság, az ár! (Folytatás az 1. oldalról.) A balassagyarmati vállalkozását 2007-ben felszámolta. Úgy gondolta, hogy rendelkezik olyan tőkével, hogy az elkövetkező éveit nyugalomban, csendben élheti tovább. Akit azonban egyszer megérintett a munka szeretete, ráadásul ereiben kering a tenni akarás vágya, az nem tudja elviselni a tétlenséget! Szécsényben a város északi részén megvásárolt egy telephelyet, és biobrikett gyártásába kezdett. Kezdetben az üzlet szépen alakult, de később a faipari beszállítói a gazdasági válság miatt tönkrementek. Csonka Lászlót nem olyan fából faragták, aki feladja. Piackutatások, felmérések után a papírdobozok gyártása mellett döntött: 2008. április 17-én elkészült az első pizzás doboza. Ma már igen széles a termékeinek a skálája, a hat centis doboztól a hat méteresig. A „repertoárját" a kereslethez, igényekhez igazítva folyamatosan bővíti. Egy budapesti mérnök barátjával olyan gyártást fejlesztettek ki, amely víz, zsír és olajálló, alkalmasak a különböző sütemények csomagolására. A termék gyártására megkapták az egészségügy részéről a minősítést. Az indulásnál két alkalmazottja volt, napjainkban tíz embernek biztosít munkalehetőséget. Számára mindig is fontos volt, erkölcsi kötelességének tartotta, hogy az alkalmazottjai mindig időben megkapják a fizetésüket. Azt mondta: kötelességemnek tartom, hogy alkalmazottjaim, akik fizikai, szellemi munkájukat adják ahhoz, hogy a vállalkozás működjön, időben megkapják a fizetésüket, még akkor is, ha kölcsönt kell felvennem! A telephelyét évről évre korszerűsítette, bővítette, újabb és újabb gépeket vásárolt. Kialakításra került egy irodahelyiség, elkészült a dolgozók számára a korszerű szociális rész, ahol öltöző, étkező és vizesblokk található. Az alapanyagot Magyarországon szerzi be, abból a meggondolásból, hogy ezzel is a magyar ipart támogatja. Megrendelési köre évről évre bővül, ma már az ország minden területére szállít. A korábbi három brigettáló gépéből kettőt értékesített, egyet megtartott, az üzemben keletkezett papír hulladék anyagot brigettálják, azt a helyi fűtésnél használják fel. Csonka László, aki a munka megszállottja, tudja, hogy a talpon maradáshoz kevés a napi nyolc órai munkaidő. Irányítja a termelést tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel, ha kell, a tehergépkocsi volánja mellé ül és szállítja a terméket. Volt az üzem életében kritikus időszak is: 2010 júniusában, a nagy esőzések idején, 63 centiméter magasan állt a víz a telephelyen és a csarnokokban. Több mint tízmillió forint kár keletkezett az üzemben. Mind ez mellett gondot jelentett, hogy a megrendelőket a piac megtartása mellett ki kellett szolgálni. Gyorsan, több irányban is intézkedett. A termeléshez egy cégtől kapott egy csarnokot, a gépek egy részét gyorsan átszállították, egy hónapig, még a telepükön helyreállt a rend, ott végezték a termelést. Csonka László számára - aki az Év Országos Vállalkozója kitüntetéssel is rendelkezik - a munka életforma. Ez év októberében nyugállományba vonul, mert betölti a 63. életévét, de a munkáról továbbra sem fog lemondani! Szenográdi Ferenc Lakoma a vécéi szüreten A kisbíró vette a kalapját, és gondosan a fejére illesztette. Intett, majd a vigalom népe felkapaszkodott a lovaskocsikra. A fogatok kivártatva a művelődési ház udvaráról kikanyarodtak a falu főutcájára, és a szikrázó napsütésben megindult az ipolyvecei szüreti mulatság menete. Hegedűs Henrik QägMäBj Persze ezt a pillanatot hosszú előkészület előzte meg. Pénteken például disznót vágtak. A Máth Mihály és családja által felajánlott, több mint kétszáz kilót nyomó sertést Fazekas Ferenc és baráti társasága az óvodai és a közétkeztetésben dolgozók hathatós segítségével munkált meg, hogy a másnapi községi körjárat után megfáradó táncosok és kísérőik bőségesen falatozhassák a finom kolbászt, szalonnát és szarikását, persze némi dinsztelt káposztával „megspékelve". A szombati nap reggelén aztán kikerültek az elmaradhatatlan bábfigurák a porták elé, és a kora délutáni gyülekező után a kisbíró nyakába akasztotta dobját, felsegítette az ékes népviseletben pompázó bírót és bírónőt a hintóra, majd a fejkendős-szoknyás asszonyságok és a piros „magyaros" blú- zos apró legények és leányok is elhelyezkedtek a fogatokon. Az indító vezényszóra az addig feszülten patáikkal topogó lovak is ügetésbe vágtak, és a vidám szüreti sokadalom elindult körbe-körbe az ipolyvecei utcákon, hogy énekkel-tánccal köszöntse az ősz szőlőtermelő ünnepét. Mi az első állomásig a Dré- gelypalánk irányába forduló nagy kanyarig követtük a felvonulást. Itt a Mitasz család háza előtt felállított szüreti életképnél a fiatalok és idősebbek leugrottak a kocsikról. A kisbíró pedig megpörgette dobverőjét, és hangosan szónokolni kezdett: tökéletes rímekbe szedve ecsetelte a falu elmúlt esztendejének főbb történéseit. Természetesen mindezt felettébb humorosan formázta, ilyen mondatokkal például: „eljött hát a szép szeptember, tanulhat már minden ember, ragad rájuk egy kis tudás, lesz belőlük jó közmunkás, tele lesz az irka, füzet, nyírhatják a parlagfüvet..." Szó esett még az időjárás viszontagságairól, a kevés esőről, meg a frissen, nyáron házasodott új párokról is. A kikiáltó beszédét előbb az asszonyok tánca követte, majd a kisebb-nagyobb gyer- mek-Birbicek is ropták, különösen érdekes és „aranyos" élmény volt a kisiskolások és óvodások bújócskás-játéka. Miután az édes lepényekkel és a finom fehérborral megkínálták az út mentén kíváncsiskodó érdeklődőket, a szüreti menet résztvevői ismét felpattantak a kocsikra, és a további állomásokra hajtattak, hogy aztán másfél óra múltán a felvonulás visszatérjen a művelődési ház udvarára, ahol már várta őket a lakoma. Megújult a két világháború emlékműve Vasárnap felavatták a felújított I. és II. világháborús hősi emlékművet a községben. A veszélyeztetett, felül egyre jobban szétnyíló emlékmű felújításra a Szirák Polgárosodásáért Alapítvány a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványtól nyert támogatást, amit az alapítvány magán adományokból, illetve a helyi önkormányzattól kapott célzott támogatásból 600 ezer forinttal kiegészített. Az emlékmű előtt felállított kőpadok anyagát Hlavacska Ferencné, helyi lakos adományozta. A felújítás a bujáki Petre István munkáját dicséri. Szirák Község Önkormányzata jóvoltából az emlékmű közvetlen környezete is megújult A térrendezés és a még megvalósítandó parkosítás alapját azok a tervek képezik, amelyeket az alapítvánnyal való együttműködés keretében a Budapesti Corvinus Egyetem (ma: Szent István Egyetem) tájépítész hallgatói készítettek, dr. Kollányi László vezetésével, majd Szabadics Anita és Rafaj Máté tájépítészek fejlesztettek tovább. A megvalósításban jelentős részt vállaltak a helyi közfoglalkoztatottak és önkéntesek. Szirák Polgárosodásáért Alapítvány i
