Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-06 / 183. szám
MTI/EPA/Jean-Christophe Bott Utc ai művészet Litvániában Egy férfi megy Mindaugas Bonanu litván művésznek Donald Trump republikánus párti elnökjelöltet (jobbra) és Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló falfestménye előtt Vilniusban. Fotók és akvarellek az expedícióról Mikrochipet a macskába! Visszavágynak a monarchiába A monarchia után vágyakozik egy kis cseh falu, és ebbéli vágyának konkrét jelét is adja azáltal, hogy mellszobrot emel I. Ferenc József császárnak. Püáoa, Úgy vétjük, hogy Csehországban királynak kellene kormányoznia - mondta a Cseh-Morvő-dombságon fekvő, 80 lakosú Pohled polgár- mestere, Jindrich Hotub a Mla- da Fronta Dnes című lapnak. A polgármester szerint „stabilitás és folyamatosság" tenne Csehországban, ha létezne egy uralkodói dinasztia. A polgármester az Osztrák-Magyar Monarchia nagy csodálójának számít, és egyesületet is alapított „a Cseh Királyság megújítására", hogy komoly vitát kezdeményezzen az államforma megváltoztatásáról. Holub azt mondta, azért esett a választás az utolsó előtti osztrák császárra, mert az uralkodó nagy szeretetnek örvend a falu lakói körében. Bár a császár soha nem járt a településen, I. Ferenc Józsefet „mindig is nagy tiszteletben tartották Pohledben". A mellszobrot augusztus 20- án, két nappal, a császár születésének 186. évfordulója után avatják fel nagy pompával és a császári himnusz dallamaira. A Mlada Fronta Dnes szerint ezzet Pohled lesz az egyetlen csehországi település, amely 1918 után állított emlékművet osztrák császárnak. Magyar repülőgép balesete A viharos időjárás okozhatta a ASL Airtines Hungary magyar légitársaság teherszállító repülőgépének balesetét az olaszországi Bergamo repülőterén péntek hajnalban, a két fős magyar személyzet nem sérült meg - jelentette az olasz polgári légiforgalmi hatóság (Enac). Az olasz légibiztonsági hatóság (Ansv) vizsgálatot indított a baleset körülményeinek tisztázására. Először láthatók együtt a Róbert Falcon Scott tragikus déli-sarki expedícióján készült fényképek és akvarellek Londonban, noha az őket készítő Herbert Ponting és Edward Wilson már az 1910 és 1913 közötti brit expedíción azt tervezte, hogy egysz.er közös kiállításon mutatja be az antarktiszi küldetésen készült munkáját. „Közös vonásuk volt, hogy nem csak a száraz tudományos tények érdekelték őket, nagy gondot fordítottak munkájuk művészi oldalára is" - mondta a The Guardian című lapnak a Bonhams aukciósházban keddtől mindössze bő két hétig látható tárlat kurátora, Charlotte Connelly, aki a fényképész és a festő több alkotását párba állította'egymással. Az eredeti akvarellek és a cambridge-i Scott Sarkkutató Intézet által őrzött negatívokról készült lenyűgöző új fotók mellett a kiállításon olyan kortárs művészek munkáit is bemutatják, akik eltöltöttek hosszabb-rövidebb időt az An- tarktiszon. Köztük van Dafila Scott, a felfedező unokája is. A hivatásos fotográfus Ponting és a tehetséges amatőr festő - amúgy orvos és botanikus - Wilson közös kiállítása már csak azért sem valósult meg, mert utóbbi Scott és még egy társuk, Henry Bowers oldalán elhunyt 1912 márciusában. Halálra fagytak és éheztek sátrukban, csalódottan, hogy a norvég Roald Amundsen megelőzte őket és a világon elsőként érte el a Déli-sarkot. Ponting viszonylag korán elhagyta az expedíciót, és 1700 negatívja mellett Wilson kérésére magával vitte annak festményeit is, hogy átadja őket a feleségének. Érdekesség, hogy mielőtt visz- szaindult Londonba, megtanította Scottnak, hogyan kezelje a kamerát A küldetést a kapitány fényképezte tovább, az utolsó negatívokat a halála után találták meg. Scottnak a kiállításon látható felvételei egyikén például az látható, ahogy kimerültén maguk húzzák-vonják szánjukat ä térdig érő hóban. Amundsen kutyaszánon, Scott viszont szibériai pónik- kal vágott neki a Déli-sark meghódításának. A pónik azonban nem bírták a hideget és elakadtak a hóban. Az állatokat le kellett ölni, attól kezdve pedig a brit expedíció tagjai iszonyatos szenvedések közepette maguk húzták a szánokat. Mikrochippel kell ellátni a jövőben minden macskát Új-Zéland fővárosában, Wel- lingtonban, hogy a ritka madarakat hatékonyabban védhessék - adta hírül a helyi média. Wellington vezetésének csütörtöki döntése alapján rizsz- szemnyi mikrochipet kell minden macska bőre alá ültetni, hogy könnyebb legyen azonosítani az állatot és tulajdonosát. Az új-zélandi macskák ugyanis gyakran vadásznak a szigetek ritka, őshonos maZsákmányaik kihalása veszélyezteti a ragadozók, például a tigrisek, oroszlánok és jaguárok életét. Az amerikai Oregon Állami Egyetem munkatársai tizenhét nagymacska-faj táplálkozási szokásait vizsgálták amelyek az egerektől a bivalyokig összesen 494 fajra vadásznak. Eredményeiket szerdán mutatták be a Royal Society Open Science című szaklapban. A világszintű összehasonlító tanulmány szerint a zsákmányállatok 25 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye, emiatt daraira. Egy helyi macskavédő szervezet tiltakozott az intézkedés ellen, ám a város polgármestere ez elutasította. Celia Wade-Brown elmondta, hogy a cicatartók 83 százaléka támogatta a mikrochipet. A korábbi javaslatokat, köztük a város 20-30 ezer macskájának kijárási tilalmát az önkormányzat elvetette. Amikor a rendelkezés érvénybe lép, a gazdáknak 18 hónapjuk lesz, hogy a mikorchip beültetéséül gondoskodjanak. tizenegy nagymacska-faj van veszélyben, köztük az oroszlánok, jaguárok és a vörös farkas. Legsúlyosabb mértékben azonban a tigrisek és két leopárdfaj érintett: esetükben zsákmányállataik felét fenyegeti a kihalás veszélye. A tanulmány szerzői kiemelték, hogy a zsákmányállatok szemszögét eddig elhanyagolta a tudomány, a súlypontot azokra a közvetlen veszélyekre helyezték, amelyeket az ember és a környezeti befolyások jelentenek. Híd omlott a viharban A guatemalai Országos Katasztrófaelhárítási Koordináció (CON- RED) által közreadott képen egy összeomlott híd a guatemalai Mel- chor de Mencosban 2016. augusztus 4-én, miután az Earl trópusi vihar végigsöpört a közép-amerikai országon. Veszélyben a ragadozók Hegyoldali képzőművészet Menekültek elosztása, embercsempészet Egy svájci pásztort ábrázoló alkotás a svájci Leysin egyik hegyoldalában 2016. augusztus 4-én. A a francia Saype képzőművész által kizárólag biológiailag lebomló anyagokból készített festmény alapterülete tízezer négyzetméter. Az Európai Uniót a tavalyinál felkészültebb állapotban érné egy esetleges újabb menekülthullám, a menekültek tagországok közötti elosztásának ügyében pedig kompromisszumos megoldás remélhető - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ARD német közszolgálati televíziónak egy interjúban, amelyből csütörtökön közöltek részleteket. A menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodással kapcsolatban Ankara által legkésőbb októberig követelt vízummentesség ügyéről szólva a bizottsági elnök kiemelte, hogy ha Törökország októberig szeretné megszerezni a vízummentességet, akkor addig kell teljesítenie a feltételeket. „Minden okom megvan arra, hogy azt gondoljam, Törökország nem áll el ígéreteitől és a közös megállapodástól" - mondta Jean-Claude Juncker, hozzátéve, hogy „nem tenne helyes, korrekt és következetes" Ankarától, ha nem tartané be a menekültügyi megállapodást. Hangsúlyozta, hogy az EU nem függ egyoldalúan Törökországtól. A gazdasági folyamatokat tekintve látható, hogy függőség kölcsönös, hiszen például tavaly az EU-ból érkezett Törökországba a külföldi működőtöké 62 százaléka, és 20 ezer török- orzsági üzem működik európai tőkével. Ha mégis elbukna a megállapodás, az EU-t a tavalyinál sokkal felkészültebb állapotban érné egy esetleges újabb menekülthullám Törökország felől, a többi között azért, mert ősszel elindul az uniós külső határok közös védelme, előrehaladt a menedékkérő-regisztrációs központok (hot spot) kiépítése és az Égei-tengeren az EU-t támogatja a NATO, Törökországgal együttműködésben - mondta a brüsszeli bizottság elnöke. Tegnap őrizetbe vettek Nápoly térségében nyolc embert, aki az olasz hatóságok szerint észak-afrikai illegális bevándorlókat juttatott hamis dokumentumokkal olaszországi tartózkodási engedélyhez. A nápolyi ügyészség embercsempész-bandának nevezte a Nápoly és a közeli Caserta környékén működő szervezetet, amelynek élén egy tunéziai férfi állt. Vele szemben terrorizmus gyanújával is vizsgálat indult, mert az internetes közösségi oldalakon a franciaországi merényleteket éltette. A szervezet az észak-afrikai Magreb térségből érkező illegális bevándorlóknak hamis dokumentumokat, valamint fiktív munkaszerződéseket és fizetési kimutatásokat adott el, amelyekkel az illetők olaszországi tartózkodási engedélyt kérelmezhettek. A munkaszerződéseket a Nápoly környéki textilipari üzemektől szerezték be. A hatósági akció a Haragé nevet kapta, amely Magreb térségben illegális bevándorlót jelent. Giuseppe Governale tábornok, az olasz csendőrség terrorizmusellenes egységének parancsnoka elmondta, hogy a bandát vezető tunéziai férfi egy Caserta közeli mecset imámjá- nak közeli munkatársa volt. A férfi büszkén hirdette az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet támogatását, valamint antiszemita és nyugatellenes nézeteit.
