Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-29 / 201. szám

MTI Fotó: Nvikos Péter Kő szegen - A nyugati határszélen (V.) A tőlünk távolinak tűnő, kacskaringós Zala és Vas megye számtalan látni­valót kínál. Nemcsak a közismert történelmi és építészeti emlékekre gon­dolok, hanem az eldugott falvak megannyi szépsé­gére, amelyet nekem is volt szerencsém a közel­múltban megismerni. Tartsanak sorozatunkkal, amelyben ezt a vidéket járjuk be! művességre és a helyi dolgokra építenek és azt büszkén hirdetik adják a turistáknak. A városba érve szinte biztos, hogy a Jurisics-vár magas tornya tárul elénk először, érdemes ezt megtekinteni. A város történe­tének legjelentősebb eseménye az 1532-es ostrom, amely során Jurisics Miklós (az ő nevét őrzi a város egyik tere) a többszörös tú­lerőben lévő, Bécs felé nyomuló török sereg ellen védte a várost Szintén az ostrom emlékét őrzi a Szultán-domb, innen nézte Szu­fel s vezetik ma is, a könyvet szin­tén a várban nézhetjük meg. A vár alatt az írottkő Natúr­park kis boltja található. Ez nem a reklám helye, de a bolt annyira szép, és maga a létre­hozása, célja is annyira jó ötlet, hogy Kőszeget említve nem lehet elhallgatni. A helyi kéz­műves termékekből asztalra, falra, házon belülre és házon kívülre is csodaszép ajándék- tárgyakat vehetünk köztük csak itt kapható helyi borokat, és mindezeket megfizethető gyönyörű szép Városháza dísze­leg. A homlokzatot színes képek díszítik: a Jurisics-család címere, Magyarország címere, Kőszeg cí­mere. Köztük a Boldogságos Szűz Mária, Magyarország királynője (Regnum Marianum) és Szent Ist­ván király, az államalapító. A főtérre a Hősök kapuján (melyre a harmincas években emeltek tornyot, ma múzeumként működik) átmentve érkezünk. Hangulatos a kis barokk utca, a kisboltok, amelyen át érkezünk a Jézus Szíve templomhoz, ami alapján gyártják, amely alapján korábban a városi sörfőzdében is készítették. Ez a kuriózum jó aján­dék lehet az itthoniaknak a város­ból Nyár lévén megannyi finom és ízletes, kézműves fagylaltot lehet venni a városban, jólesik a hűsítő a melegben. A várost látva nem csoda, ha be­leszeretünk egy perc alatt. Rende­zett, ízléses és szép utcája szemet gyönyörködtető látvány, a tiszta utak, a rendezettség összefogást mutat. Bolti eladónk akivel szóba elegyedtünk a vásárlás folyamán, A Kálvária-hegy aljában van egy pince, amelyet most már látogat­ható állapotba hoztak. Ez a Szent Korona-bunker, a nemzeti erek­lyénk kálváriájának utolsó állo­mása, a pincén lévő felirat szépen fogalmaz: „Ezen a helyen őrizték 1945. március 18-27. között utol­jára a magyar Szent Koronát 33 éves száműzetése előtt" Az erek­lye 1978-ig külföldön volt, akkor került vissza Magyarországra, és került a Nemzeti Múzeumba, az államalapítás ezredik évforduló­ján pedig a Parlamentbe, ahol ma Sorozatunk előző részeiben Szombathely, az Őrség látnivaló­it ismertük meg a magyar-oszt- rák-szlovén hármashatárhoz kirándultunk, és az egykori vas­függöny mentén utaztunk végig. Ezúttal utunk befejező állomá­sához, Kőszeghez értünk. A mai részben ebben a városban baran­golunk. Kőszeg az egyik legnyugatibb városunk, a határszélen feleszik, a hegyek között, gyönyörű he­lyen. Még mindig Vas megyében járunk, de már annak is az északi részén, nem messze a másik nyu­gati nagyvárosunktól a hason­lóan szép Soprontól. Ez a két kis ékszerdoboz csendben hívja és várja a turistákat, aki viszont el- megy egyszer is ide, visszavágyik, hiszen nemcsak a környezet gyö­nyörű, de megannyi látnivalóval büszkélkedik a város és környéke, az ódon kastélytól a régi váron át a középkori templomig. És ami a legfontosabb, és nekünk, nógrá­diaknak ezt kell tőlük megtanul­ni: kiaknázzák á lehetőségeiket a város fekvését múltját a kéz­lejmán szultán az eseményeket és a 11 órakor megszólaló ha­rangszó is. Igen, a városban nem­csak délben harangoznak minden templomban, hanem egy órával előbb is, emlékeztetve arra, hogy 1532. augusztus 30-án 11 óra­kor vonult el a török sereg a vár alól Ha a várban megnézzük a szép kiállítást és ha felmászunk a toronyba, mi is kongathatunk egyet a több száz éves harang­gal A raji0 lévő felirat szerint ha négyet kongatunk, akkor tetszett a város és visszajönnénk ide. Mi négyet kongattunk, s bizonyára a legtöbben ezzel jelzik, hogy mi a véleményük az Alpokalja kis ékszerdobozáról és hogy vissza szándékoznak még jönni a város­ba. Mivel a város híres szőlővidé­ken fekszik, ezért kuriózumnak számít a Szőlő Jövésnek Könyve, amibe minden évben belerajzol­ják a szőlőágak hajtásának aktuá­lis kinézetét Szent György-napon, április 24-én, miután bemutatták a polgármesternek. Az egyedülál­ló szokásra méltán büszke a város, a „szőlőjövést" 1740 óta jegyzik örömmel mondta: szeretünk itt élni. A fiatalok nem mennek el a városból, mindenki talál magának munkát és feladatot összefognak, együtt készítenek mindent. A vá­ros színes kulturális palettája, az ittlétet erősíti mindenkiben. Nem csoda hát hogy a város olyan nagysikerű filmekhez adta arcát mint A nagyenyedi két fűzfa, a Tizenhat város tizenhat leánya, vagy a nemrég forgatott Kossuth- kifli. Irodalmi emlékeinkből is ismerős lehet a város, hiszen itt játszódik Ottlik Géza méltán híres, saját élményeiből merített regé­nye, az Iskola a határon. Hosszasan lehetne még sorolni értékeit látnivalóit és méltathat­juk tovább a példás összefogást a kőszegi életérzést. A helyhiány miatt nem teszem. Mindössze két látnivalót emelnék ki a sorból az egyik a Bechtold István termé­szetvédelmi látogatóközpont ami nagyon szépen mutatja be a Kő­szegi-hegység növény- és állatvi­lágát azaz flóráját és faunáját A másik látnivaló a történelem viharos évéből, 1945-ből való. is megcsodálhatjuk. Ha beszélni tudna, viszontagságos időkről sok megpróbáltatásról beszélne. Elmondaná, hogy milyen fontos az ő alakja, hiszen a magyar álla­miság jelképe, ezeréves nemzeti múltunk kitörölhetetlen darabja és tanúja, magyar összefogásra, összetartásra hívna. Talán szavait így is meghalljuk, az idők távlatá­ból és viharából hogy megfogad­juk-e, az már rajtunk áll. Nyugat-magyarországi baran­golásunkat zárjuk ezen gondo­latok jegyében, hiszen a római időktől napjainkig utaztunk a történelemben ezen a vidéken, számos látnivalót érdekességet megtekintve. Kívánom mindenki­nek, aki úti célként kitűzte a vidé­ket hogy ezt a sok szép látnivalót amit öt képzeletbeli napba besű­rítettünk, ő is végig tudja nézni, és a kirándulás során feltöltődjön testileg-lelkileg, megerősödjön hazaszeretetében, istenhitében, erőt merítve a mindennapok fel­adataihoz, kihívásaihoz, munká­jához! Veszelovszki Balázs áron, a készítőket, így a magyar gyártókat, a környékbelieket támogatva. A város főtere melletti Jurisics téren található a középkori, gyö­nyörű gótikus Szent Jakab-temp- lom, melyet éppen restauráltak ottlétünkkor. Mellette a szintén gyönyörű Szent Imre-templom található. Finom és ízletes ételek készülnek a Garabonciás étterem­ben, szemben a patinás és szintén neogótikus stílusban épült a XIX. század végén. Már kívülről is szép, belülről azonban még szebb, ne hagyjuk ki ha arra járunk. Vele szemben a Fő tér, megannyi kis boltjával szebbnél szebb házak­kal A tér sarkában lévő Csokiszeg névre keresztelt boltot feltétlenül nézzük meg, és ne hagyjuk ki! Itt árulják ugyanis a Kőszegi sört Ez a különleges sörfajta nem a város­ban készül de egy olyan recept Savaria Történelmi Karnevál Szombathelyen äZsBBaHQSi Résztvevők a Savaria Történelmi Karnevál jelmezes felvonulásán Szombathelyen. Közép-Európa legnagyobb históriás rendezvényén 23 helyszínen 250 program közül válogathatott a múlt hétvégén a karneváli közönség. Ahogy a 2016-os évnek úgy az idei történelmi karneválnak is központi alakja volt a város leghíresebb szülötte, Szent Márton: számos helyszínen, sokféle stílusban és minden korosztálynak szólóan idézték fel élettörténetét, elevenítették meg korának viseletét, szokásait, zenéjét vagy éppen játékait. A karnevál fő látványossága ezúttal is a péntek és szombat esti fáklyás felvonulás volt, a különböző történelmi korokat idézőjelmezesekkel, katonai hagyományőrző csoportokkal, zászlóforgatókkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom