Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-27 / 200. szám

Hosszabb távon demo­gráfiai, családpolitikai megoldásokkal kezelné a munkaerőhiányt Orbán Viktor miniszterelnök. BtEEKSg, Több gyermekre, erősebb családokra van szükség, mert „ha majd több gyermek születik, akkor többen fogunk dolgozni Magyarországon" - mondta a kormányfő pénteken a Kossuth Rádióban a munka­erőhiánnyal kapcsolatban. Ez a felfogás azonban ma „Európá­ban nem divat, Európában be­vándorlással meg migránsokkal akarják megoldani a munkaerő- hiányt mert csak egy napig ter­jed a horizontjuk"-fogalmazott. Az esetleges járulékcsökken­tést firtató kérdésre úgy vála­szolt, ez egy „eszközkérdés", a járulékcsökkentés „jó dolog", csak az a fontos, hogy illeszked­jen egy hosszabb távú tervbe. Megjegyezte azt is, hogy mi­közben ma számos állásra nem találnak embert Magyarorszá­gon, még mindig vannak munka- nélküliek, vagyis van „belső tar­talék", amelyet mozgósítani kell. Kiemelte: Magyarország ma az ötödik legalacsonyabb mun­kanélküliséggel rendelkező ország Európában. Ezt az 5 szá­zalék körüli munkanélküliséget fantasztikus teljesítménynek értékelte, hiszen 2010-ben még 12 százalék körüli volt a mérték. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy Magyarországon minden­ki dolgozzon, aki akar - jelen­tette ki a miniszterelnök, aki arra is felhívta a figyelmet: úgy nőnek folyamatosan a bérek, hogy közben javul a versenyké­pesség, csökken a munkanélkü­liség, nő a gazdaság. Orbán Viktor beszélt a múlt héten véget ért riói olimpián elért magyar eredmények­ről is, a nyolc aranyérmet úgy kommentálta: „nyolcszor ver­tük meg a világot", a magyar teljesítmény kiemelkedő. Mint fogalmazott, megemeli a kalap­ját a játékokon szereplő magyar versenyzők előtt. Ma mindegy, hogy valaki milyen politikai irányzattal szimpatizál, egyaránt magyar sikerként tekint az olimpiai si­kerekre, támogatandó ágazat­nak tekinti a sportot, ami nagy eredmény. A sport nemzeti ügy- gyé vált-mondta. A miniszterelnök hozzátette azt is, a kormány oda szeretne eljutni, hogy Magyarországon minden fiatal napi szinten sportoljon. Szerinte egy 12-15 éves tervre van szükség amely fi­gyelemmel van a demográfiai változásokra, az iskolai testne­velési rendszer és az egyesületi képzések összehangolására, va­lamint a pénzügyi kérdésekre. A 2024-es budapesti olimpi­ai pályázatról a kormányfő úgy nyilatkozott: a rendezési esé­lyek mérsékeltek, mert a pályá­zók között van „három Góliát"- Párizs, Róma és Los Angeles- és „egy Dávid", Budapest. Jelezte ugyanakkor a magyar fővárosnak sok jó érve van, pél­dául az, hogy Magyarország az olimpiai sporttörténelem első tíz nemzetének egyetlen olyan tagja, amely még nem rende­zett ötkarikás játékokat. Azt is a budapesti pályázat mellett hozta fel, hogy „vissza akarják adni az olimpiai rendezést az egész világnak", hogy ez ne csak „megavárosok" lehetősé­ge legyen. Emellett az olimpia hatalmas gazdasági előnyökkel járna - tette hozzá. Szerinte Bu­dapesten alig kell olyan beru­házást megvalósítani, amelyet az olimpiai nélkül ne kellene. A kormányfő azt mondta, a már meglévő mellé egy „masz- szívabb védelmi rendszert" kell felépíteni, ezért az újabb kerítéssor egy „komoly létesít­mény" lesz - a műszaki tervek már készülnek -, amely több százezer embert is fel tud tar­tóztatni egyszerre. Erre is fel kelL ugyanis készülni a törökök politikájának megváltozása esetén-jelezte. Emlékeztetett arra a kor­mánydöntésre is, hogy három­ezerrel emelik a rendőrség lét­számát. Úgy fogalmazott: Magyaror­szágra ma a madár se tud el­lenőrzés nélkül berepülni. „A határt nem lehet virágokkal és plüssállatkákkal megvédeni. A határt kerítéssel, rendőrökkel, katonákkal meg fegyverrel" le­het megvédeni - jelentette ki Orbán Viktor. Kisebbségi adások Több nemzeti kisebbségi adást követel a szlo­vák közmédiában a parlamen­ten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP). Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke a TASR köz- szolgálati hírügynökség szerint csütörtöki pozsonyi sajtótájékoz­tatóján felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovákiai közszolgálati médiában kevesebb a kisebbségi műsor, mint amennyire a nem­zeti kisebbségeknek a 2011-es népszámlálási adatok alapján a számarányuknak megfelelően jo­guk lenne. Az MKP ezért törvény- módosítást kezdeményez és az ügyben a kulturális tárcához for­dul. Őry Péter példaként a szlo­vák köztelevízió magyar nyelvű műsorát említette. „Jelenleg ez 56 perc hetente, de a magyar la­kosság számának százalékaránya alapján akár négy óra is lehetne". Árnyékjelentés BffiíSSöj Árnyékjelentést kül­dött a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) az Euró­pa Tanácsnak (ET) arról, hogyan teljesíti a bukaresti kormány a Regionális vagy Kisebbségi Nyel­vek Európai Chartájának ratifiká­lásakor váltalt kötelezettségeit - tudatta pénteken a szövetség. A román kormány több mint két­éves késéssel, idén márciusban nyújtotta be a 2010 és 2013 közötti időszakot felölelő hiva­talos jelentését Strasbourgnak, és abban a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak a kiterjesztéséről számol be. Az RMDSZ árnyékjelentése sze­rint viszont Románia nem hozott létre a nyelvi charta alkalmazását figyelő rendszert egyik érintett szakterületen sem, és a hatósá­gok büntetlenül korlátozzák a magyar nyelv törvényes haszná­latát az igazságszolgáltatásban és közigazgatásban. Székely tudományos kongresszus Székely tudományos kongresszust szerveznek 2017 áprilisában Szé­kelyföldön, amelynek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) ad otthont-jelentették be a szervezők csütörtö­kön Marosvásárhelyen. az EMTE rektora elmondta, hogy a Sapientia társszervezőként ad otthont a rendezvénynek. Kifej­tette: az általa vezetett intéz­mény azért karolta fel a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezde­ményezését, mert egy egyetem­nek a tudományos eredmények mellett az is feladata, hogy szol­gálja a régiót, amelyben műkö­dik és az ott élőket. A nemzetkö­zi konferencia három nyelven, magyarul, románul és angolul fog zajlani. Izsák Balázs, a szintén társz- szervező SZNT elnöke elmond­ta: Székelyföld rendelkezik elegendő szellemi erőforrás­sal, hogy saját gondjait meg­oldja, és felvázoljon olyan jö­vőképet, amely a régió minden lakosa számára elfogadható. Úgy vélte, a Sapientia lehet az a tudományos műhely, amely ezeket a szellemi erőforrásokat összefogja. Közölte: az 1902- es székely kongresszus ha­gyományához nyúlnak vissza, ezért az akkori első, valamint a 2002-ben megszervezett centenáriumi emlékülés után a jövő évi a harmadik székely kongresszus lesz. Bakk Miklós politológus, az EMTE kolozsvári karának főállású docense, a székely kongresszus főszervezője elmondta: klasszi­kus értelemben vett nemzetközi tudományos konferenciát szer­veznek. Kifejtette: az 1902-es székely kongresszust is azért hív­ták össze, mert az Osztrák-Ma­gyar Monarchia keretében Szé­kelyföld leszakadó periféria volt a lemaradás és a kivándorlás ha­tározták meg kilátásait „Székelyföld napjainkban is az erdélyi történelmi régiók között inkább leszakad, mint felzárkózik" - állapította meg a főszervező. Hozzátette: ahhoz, hogy ezt a folyamatot megállít­sák, szükség van a modern regi- onalista elképzelések minden színtéren való megalapozására. Dzsihadista támadás föteaassm, Tíz ember halálával végződött Szo­mália fővárosában, Mo- gadishuban az a dzsiha­dista támadás, amelyet egy étteremnél követtek el - közölte pénteken a Szomáliái rendőrség. Az al-Shabaab nevű iszlamista szélsőséges szervezet fegyveresei csütörtök este gépkocsi­ba rejtett pokolgépet rob­bantottak a tengerparton álló Banadir étteremnél. majd berontottak az épü­letbe. Tűzharc kezdődött, amely hosszú szünetek­kel péntek hajnali három óráig tartott. A halálos áldozatok közül hat civil, kettő a biztonsági erők tagja. A támadók közül kettő szintén halott. Az al-Kaida nemzet­közi terrorszervezethez kötődő al-Shabaab szó­vivője megerősítette, hogy a támadást ők kö­vették el. Nagyobb mozgástér a V4-eknek? A Brexit utáni unióban nagyobb szerephez juthatnak a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, V4) az EU-n belül - mondta Lagzi Gábor Lengyelország-szakértő az Ml aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. 0[EGHS3^íÍ35BS) A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy pénteken Varsóban egyeztetnek a V4-el< kormányfői és Angela Merkel német kan­cellár az Európai Unió jövőjéről, az Európai Tanács szeptemberi informális ülését megelőzően. Lagzi Gábor azt mondta, az unióból való brit kilépést elhatározó június 23-ai népszavazás új helyzetet teremtett az EU-ban: a jelenlegi újratervezési fá­zisban „ha konkrét javaslatokat tesznek le az asz­talra", akkor a visegrádiak nagyobb teret kaphat­nak az unión belül. Valószínűleg Angela Merkel is erre számít a pénteki egyeztetésen, és az előjelek alapján valamiféle kompromisszum felé fog moz­dulni-tette hozzá. A szakértő megjegyezte: bár a migrációs vál­ság összekovácsolta a V4-eket, kérdés, hogy ha az „lecseng", találnak-e majd olyan ügyet, amely mellett ugyanilyen erővel közösen ki tudnak majd állni. Öngyilkos merénylő robbantott Öngyilkos merénylő követte el azt a robbantásos táma­dást a főként kurdok lakta, délkelet-törökországi Cizre városban péntek reggel, amelyben tizenegy rendőr meghalt, hetvennyolc ember-javarészt szintén rendőr - pedig megsebesült - derül ki az Anadolu török állami hírügynökség jelentéséből. G&M£h Két sebesültnek sú­lyos az állapota. A merénylő a készenléti rendőrség ellenőrző- pontjánál robbantotta fel magát egy kotrógépben. A robbanás helyszínétől ötven méterre lévő rendőrőrs épületében súlyos ká­rok keletkeztek a detonáció kö­vetkeztében. Az egészségügyi mi­nisztérium két helikoptert és 12 mentőautót küldött a helyszínre. A hatóságok a kurd kisebbség autonómiájáért küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) felkelőit teszik felelőssé a robbantásért mivel a PKK gyakran követ el hasonló tá­madásokat a térségben. Cizre köz­vetlenül a szíriai határon fekszik, és a legközelebbi iraki település is csak mintegy 25 kilométerre található tőle. Cizre volt az egyik központi helyszíne a biztonsági erők tavaly decemberben kezdő­dött délkelet-törökországi had­műveletének, amelynek során kiűzték a PKK lázadóit a régió vá­rosaiból A településen december 14. és március 2. között 24 órás kijárási tilalom volt érvényben. Az összecsapások június közepén a térség hegyvidéki területeire te­vődtek át. A kurd szakadárok 1984 óta tartó küzdelmét 2013-ban tűz­szünet zárta le, de 2015 nyarán kiújultak a harcok. A konfliktus­ban azóta a PKK több mint 7000 felkelője és a török biztonsági erők legalább 600 tagja vesz­tette életét. ■ Tr I i Demográfia, munkaerőhiány, biztonság

Next

/
Oldalképek
Tartalom