Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-03 / 180. szám
Július elején hagyományteremtő szándékkal, idén első ízben rendeztük meg a zagyvapálfalvai Jézus Szíve Plébánián a napközis hittanos tábort, ahol 35 gyerek vett részt. A színes és tartalmas programokat igyekeztünk egy láncra felfűzni, amely a tábor központi témája volt: magyar szentjeink élete és példája. Salgótarján. A megcélzott korosztályunk 6 és 14 év közötti fiatalok voltak, vagyis az általános iskolások. Azzal a nem titkolt szándékkal hívtuk és vártuk őket, hogy közösséggé kovácsoljuk a csapatot, hogy sikerüljön közelebb vezetni a hitünkhöz, hogy egy tartalmas hetet tölthessenek együtt, hogy új barátságok születhessenek köztük. Úgy érezzük, visszatekintve a táborra, hogy ez sikerült. Minden napunkat imával indítottuk és zártuk, a napindító imát követte a magyar szentekről szóló előadás. A nap további programja aztán elkülönült annak függvényében, hogy éppen milyen programot terveztünk aznapra a fiataloknak. Az első nap az ismerkedésé volt, megtartottuk a nyitó igeliturgiát, közösen énekeltük, itt alakultak ki a csoportok, megismerkedtek egymással a táborlakók egy nagy közös délutáni sportverseny keretében. A második napon a belvárosba kirándultunk és a Baglyas-kőt néztük meg, ahol nemcsak a történelmi, de a földrajzi, biológiai ismereteink is bővültek. Harmadik napunkat nemzeti kegyhelyünkön, Mátraverebély-Szentkúton töltöttük. Itt szentmisén vehettünk részt, ahol nagy meglepetésünkre egy ezüstmisés, 25 éve házasságot kötött párt áldott meg az atya. A szentmisét követően kincskereső, kegyhelymegisme- rő játékot szerveztünk a gyerekek nagy örömére. Negyedik napunk nagyobb részét a közös strandolás töltötte ki, utolsó napunkon pedig két maradandó emléket is hagytunk a templomkertben: egyrészt egy virágokkal megszépített sziklakertet készítettünk, másrészt pedig egy emlékfát ültettünk a táborlakók jelenlétében. Ezzel a jelképes mozzanattal zárult a tábor, abban a reményben, hogy egy jó ötletet felkarolva, jó kezdeményezés születhetett meg ezzel, ami hagyománnyá is válhat majd. Nagy köszönet és hála illeti meg a szervezésben a plébániavezető, Gyurkó Géza diakónus atyát, aki nemcsak jelenlétével és támogatásával, de aktív munkájával is segítette a tábor mindennapjait, ő tartotta a táborkezdő igeliturgiát, így fogadva a plébániánkra és templomunkba érkező gyerekeket Szintén köszönet illeti Kis Domonkost és Kiss Zoltánt, a Váci Ifjúsági Iroda munkatársait, akik nemcsak táborbéli, de előzetes munkájukkal is keményen részt vettek a tábor alakításában. Külön köszönet Varga András atyának, valamint a hitoktatóknak, tanítóknak, Kis Balázsné Dénes Márti néninek, Csurilla Józsefné Zita néninek, Molnár Mariannának, Véghné Deák Juditnak és Nagy Katalinnak, valamint Kuris Tibornak, akik munkájukkal hozzájárultak a tábor sikeréhez. Kiemelt köszönet illeti meg Bezák Tamás és Moys Gábor atyákat, akik szentmisét mutattak be, szavaikkal útravalót adtak a legkisebbeknek. Szintén köszönet a szentkúti nemzeti kegyhely munkatársainak, akik egynapos túránk során ferences szeretettel fogadták a táborlakókat A tábor létrejöttéért köszönet dr. Beer Miklós püspök atyának, egyházmegyénk vezetőjének, aki személyes támogatásával hozzájárult a tábor költségeinek csökkentéséhez csakúgy, mint Becsó Zsolt, Skuczi Nándor és Szabó Csaba képviselők is. Köszönetün- ket fejezzük ki dr. Bercsényi Lajosnak, a Szent Lázár Megyei Kórház főigazgató főorvosának és dr. Pethő Ferenc főorvosnak, egyház- községünk tiszteletbeli örökös elnökének, akik szakszerű egészségügyi segítséget nyújtottak a tábor létrejöttében. Köszönet a Salgótarjáni Városi Strand vezetőségének, a Nógrád Volán munkatársainak és a Baglyaskő Látogatóközpont munkatársainak, akik hozzájárultak a tábor sikeréhez. A záró szentmisén feltett három kérdésre a gyerekek egyhangúan igennel válaszoltak: jól érezték-e magukat, születtek-e új barátságok, jönnek-e jövőre is a táborba? Hogy a jövő évig ne kelljen várnia a kis csapatnak, ezért már most utótalálkozóra hívunk mindenkit augusztus 27-re a plébániára, ahol egy vidám délutánt tölthetünk együtt a tábor szellemiségének megfelelően. Bízunk benne, hogy a mag jó földbe hullva termést hoz majd, és a fiatalok, akik egy kellemes hetet tölthettek együtt, örömmel emlékeznek erre, mi pedig, hálánkat kifejezve a Jóisten felé, hogy sikerülhetett a tábor megszervezése és lebonyolítása, örömmel tesszük oda a hála és köszönet mellé a gyerekek neveit is, hogy egy közösséggé kovácsolva haladhassanak továbbra is a magyar szentek által kije-, lölt, a tábor során megismert úton. Kívánjuk, hogy így legyen! Veszelovszki Balázs, a tábor egyik szervezője Kedves Jótevőnk! Egyházközségünk első napközis hittanos táborát 2016. július 4-8- ig tartottuk meg, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy hagyományt teremtve sikerüljön a fiatalokat összefogva egy tartalmas hetet együtt tölte- nünk. Nagy hálával és szeretettel köszönjük meg a felajánlott segítséget, ami a tábor sikeréhez hozzájárult. A tábor színvonalát, bőséges programját nem tudtuk volna biztosítani a segítsége nélkül. Köszönet érte! A fiatalok megszerették templomunkat és plébániánkat, a tábor jó híre hamar elterjedt a városban, ez sarkall minket arra, hogy jövőre is tervezzük a megrendezést. Azonban, hogy ne kelljen a jövő évig várni, egy táboros utótalálkozót szeretnénk rendezni augusztus 27-én, szombaton, ahol a táboros fiatalokat újra összehívva, játékos-tartalmas délutánt tartva ismét egy szép napot adnánk a gyerekeknek, így az iskolakezdés előtti napokban. A Jóistennek hála, a jótevőinknek köszönet, hogy létrejöhetett a táborunk. A táborzáró szentmisén, amelyet Moys Gábor kisterenyei plébános atya tartott, minden segítő és támogató nevét felolvastuk és egyesével köszöntük meg a hozzájárulást. Bízunk benne, hogytámogatóinkra, jótevőinkre jövőre is számíthatunk. Jótevőinkért mondott imával: * Gyurkó Géza plébániavezető diakónus atya Nyílt nap az őrsön Bátonyterenye. Nyílt nap keretében mutatkozik be augusztus 3-án, szerdán - tehát ma -16 és 18 óra között a bátonyterenyei tűzoltóőrs. Az érdeklődők megtekinthetik a néhány napja átadott épületet és betekintést nyerhetnek a lánglovagok mindennapi munkájába. Rendhagyó osztálytalálkozó Szécsény. Az 1965-ben, a volt Mikszáth Kálmán Általános Iskolában végzett 36 öreg diák tartott találkozót a napokban Szécsényben. A templom előtti téren gyülekeztek, majd a templomkertben, az osztályfőnökükkel az élen, mindenki elhelyezett egy szál virágot a keresztfánál, és elmondtak egy imát az elhunyt 14 társukért. A volt alma materük 1948- ig, az államosításig, római katolikus elemi leányiskola volt. Az épületet a rendszerváltást követően visszakapták a klarissza nővérek. A zárda házfőnöke hozzájárult a találkozó szervezője, Árvái Judit kéréséhez, hogy a volt diákok bemehessenek az épületbe. 1965-ben a nebulók az iskola épülete előtt egyesével felálltak, majd az osztályfőnökük elbúcsúzott tőlük. Ötvenegy év távlata után az öreg diákok ismét ott álltak az épület előtt sorban, átvették a szervezőtől az 1965- 2016. feliratú ballagási tarisznyát, majd felcsendült a ballagási dal, bevonultak az épületbe. A rendhagyó osztályfőnöki órán mindenki elmondta életének alakulását Ezt követően a zárda házfőnöke temutatta az átalakított épületet, amelyről mindenki elismerően nyilatkozott (Sz.F.) Ügyes kezek, boldog szívek Ez év júliusának utolsó hete a mátranováki Május 1. Művelődési Házban az alkotás öt napja volt, ugyanis a helyi és a környékbeli gyerekek legnagyobb örömére ekkor rendezték meg a Kézműves hétnek nevezett eseményt. A változékony időjárás ellenére rendkívüli látogatottság jellemezte az eseménysorozat minden napját, ahol kiválóan megmutatkozott a gyerekek élénk, dús fantáziája, mely segítségével szebbnél-szebb alkotások születtek. Mátranovák. A hétfői napot a legegyszerűbb anyagok felhasználásával kezdték, amely a sóból, lisztből és egy kis vízből öszszeállított gyurma volt. Ebből számtalan gyurmafigura, tallér, rózsa kerekedett, amelyek elkészítését a legkisebb érdeklődők is nagyon élvezték. A gyur- mázáson kívül lehetőség volt a kavicsfestésre, tempera- és akrilfestékkel egyaránt. A művészi folyamatnak csupán a képzelet szabhatott határt. Kedden megpróbálkoztak a csomózá- sos technikával készült fonal karkötők készítésével, illetve a gyöngyfűzéssel. Ez alkalommal nem csak ékszerekkel, és gyöngyből készült figurákkal lehetett ügyeskedni, hanem álomfogóval is meg lehetett próbálkozni Bátori Erika ügyes, hozzáértő kezei segítségével. A színes, változatos gyöngyök, fonalak kavalkádja volt ez nap, az elkészült gyöngykarkötők számát egy kisebb ékszerbolt is megirigyelhette volna. Annak érdekében, hogy még változatosabbá tegyük a napot, arcfestő részleget alakítottunk ki, ahol az előre kinyomtatott minták kiválasztását követően válhattak a gyerekek kiscicává, pillangóvá, vagy akár szuperhőssé. A harmadik napon Nagy Izidorné Batta Szilvia - sokak számára csak "Szilvi tanító néni" - vezette be az érdeklődőket a különböző festészeti technikák világába. A gyerekek képzeletét, fantáziáját mozgatták meg azok a képet, amelyeket fonaltechnikával készítettek. A félbehajtott fénymásolólap között festékbe mártott fonalat mozgattak, amely gyönyörű, absztrakt mintákat hagyott a papíron. Rendkívül érdekes volt, hogy ugyanarról a képről mi minden jut eszébe a gyerekeknek, ki 'milyen formákat, állatokat, alakokat látott meg bennük. A következő módszer a csempére történő festés volt, amely egy újabb érdekes és látványos technikába engedett betekintést Az elkészült alkotásokból mindenki felajánlott egyet, amelyeket kis is függesztettek a Művelődési Ház klubhelységének falára, rögtönzött kiállításként bárki meg is tekintheti azokat. A legkisebbek sem unatkoztak, hiszen társaságba verődve, spontán baba-mama klub is kialakult, illetve kézlenyomatos képeket is készített az "aprónép". A szerdai nap másik legnépszerűbb programja a csillámtetoválás készítése volt. Számtalan szebbnél-szebb sablon közül válogathattak a gyerekek, amely tetkó nem csak mutatós, csillogó, hanem tartós is, így a gyermekek mellett néhány kísérő szülő is vállalkozott egy-két mintára. Csütörtökön a szomszéd faluból, Neműből érkezett Mátranovákra Pethőné Szabó Piroska népművész, aki lányával, Veronikával és unokájával, Sárával olyan újdonságot hozott, amit a gyerekek és érdeklődők nagy része bizonyára nem ismert. Az ő segítségükkel megismerkedhettek a hagyományos és természetes népi alapanyagokkal, amelyekkel nagymamáink által jól ismert szépségeket készíthettek. Elsőként gyékény és mezei virágkoszorút fonhattak maguknak, csak úgy ragyogtak a leányzók a napsárga színű koszorúkban. Kukorica- csutkából játékbaba készült, amellyel azonnal el is kezdtek játszani a kisebbek. Ezen kívül kukoricacsuhé virágok, virágcsokrok, szálló madárka, és lovacska is készült. Hogy a legkisebbek se maradjanak ki semmi jóból, szárított kukoricát morzsolhattak, illetve kukoricacsutka csigát készíthettek anyukájuk segítségével. Nem csak a könnyen elkészíthető, szemet gyönyörködtető tárgyak ragadták meg az ember tekintetét, hanem a sikerélménytől csillogó gyermeki szemek. Annak érdekében, hogy megemlékezzenek a heti munkáról és a résztvevőkről, mindenki kapott egy papírmadárkát, amelyet a hét folyamán kedvére színezhetett, festhetett, szépíthetett ki, és amelyeket egy "emlékfára" fel is akasztottak. A pénteki napon nem a kézműveskedésé, sokkal inkább a játékoké volt a főszerep. A társasok, sakk, keresztrejtvények, puzzle-k és kifestőkön kívül csapatjátékot játszhattak, ezzel is hasznosan és vidáman töltve a szünidőt. Két csapatot alkottak az ellátogató érdeklődők, akiknek négy helyszínen különböző feladatokat kellett megoldaniuk. Az izgalom fokozása érdekében időre ment a játék, azonban a végén természetesen mindkét csapat kapott egy kis meglepetést. A nap, illetve az egész hét levezetéseként a szervezőkkel karöltve székfoglaló játékot játszottak a gyerekek, erősítve ezzel a közösségi lét szükségességét. Torjákné Nyegota Alexandra Köszönet a táborért .................................. '■wiinilMMlllllli Ml Hl 111 MM———I—11 .........' 1 ill—MOT i i Hi—mil UlllM—II Mini—i ill——
