Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-25 / 198. szám

Átadták a megérdemelt kitüntetéseket Harmadik alkalommal emlékeztek meg Karancslapujtőn államalapításunk és Szent István királyunk ünnepéről. A délelőtt folyamán a templom előtti téren átadták a „Pe­dagógus Szolgálati Emlékérmet", valamint a Karancs- lapujtőért-díjakat. Mindezt az ünnepi műsor követte, amelynek végén szentmisét mutattak be a helyi Magya­rok Nagyasszonya templomban, és megszentelték az új kenyeret is. Kfaraflgrararnffi, A Himnusz elhangzása után Pálné Lipták Anett, a Park Művelődési Ház és Községi Könyvtár intézményve­zetője köszöntötte a résztvevő­ket. Ezt követően Baksa Sándor polgármester mondta el ünnepi beszédét, amelynek végén át­adták a jól megérdemelt kitün­tetéseket. Az emberi erőforrások mi­nisztere „Pedagógus Szolgálati Emlékérmet" adományozhat azoknak a nyugállományba vo­nuló óvodai, általános iskolai, szakiskolai, középiskolai pe­dagógusoknak, illetve főisko­lai, egyetemi oktatóknak, akik legalább 25 éven keresztül a gyermekek oktatása-nevelése érdekében tevékenykedtek, és kiemelkedő munkát végeztek. Az érem Fritz Mihály szobrász- művész alkotása, egyoldalas, iniciálás P-betűben könyvet tartó tudós pedagógus portréját ábrázolja. Balogh Zoltán tárcavezető idén a. község egy kiemelkedő pedagógusának, Pál Andorné- nak adományozta az elismerést. Ismerjük most meg egy kicsit jobban őt, hogy miért is érde­melte meg ezt a díjat! Pál Andorné, avagy ahogy mindenki hívja, Jutka óvó néni már gyermekkorában eldön­tötte, hogy óvónő szeretne lenni. Tanulmányai elvégzését követően 1979-ben kezdett el dolgozni a Karancslapujtői Nap­közi Otthonos Óvodában, ahol 1991-től nyugdíjazásáig látta el az óvoda vezetői teendőit. Munkájában a gyermekszeretet, az elhivatottság, a felelősség- teljes, tudatos nevelés tükröző­dött. Fontosnak tartotta, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az intézményben, a szülőkkel is jó kapcsolatra törekedett. Min­dig az óvoda fejlődését tartotta szem előtt, mind szakmailag, mind a tárgyi felszereltség gaz­dagítása terén. Jó szervező, kapcsolatterem­tő képességének és kiemelkedő vezetői tudásának köszönhető, hogy az intézmény központi helyet foglal el a környező te­lepülések óvodáinak körében. Tevékenyen vett részt a község közéletében, és bevonta ebbe az óvodát is. Nagy hangsúlyt fordított arra, hogy a munkatár­sakkal megbecsülésen alapuló, derűs, alkotó légkört alakítson ki. Kollégáit mindig a fejlődésre ösztönözte, ő maga példamuta­tó volt e téren is. A megható, de nagyon is igaz szavak után pedig a Karancsla- pujtőért-díj átadására került sor, amelyet 2009-ben a község ön- kormányzatának képviselő-tes- tülete azzal a céllal alapított meg, hogy elismerje a községért végzett egyéni és közösségi tevékenységet. „Karancsla- pujtőért" cím, emlékplakett és jutalom adományozható azon közösségeknek és egyéneknek, akik a település érdekében ki­emelkedő munkát végeztek, ki­magasló eredményeket értek el, és ezzel jelentősen hozzájárul­tak a község szellemi, erkölcsi, anyagi értékeinek gyarapításá­hoz, hírnevének öregbítéséhez. Idén a helyi képviselő-testü­let elsőként dr. Szondi Bélának köszönte meg a településen végzett több évtizedes mun­káját, aki a karancslapujtői ál­talános iskola pedagógusaként 1997-től 2012-ig töltötte be az intézmény igazgatói állását. Vezetői munkája során fon­tosnak tekintette a korábban bevezetett Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program to­vábbvitelét, a folyamatos inno­vációt, az oktató-nevelő munka eredményességének fokozását, a szakmai minőség emelését. Javaslatára vette fel az iskola Mocsáry Antal nevét. Ő nyitot­ta meg az iskolagalériát, majd 2001-ben négy tagozaton be­vezette a művészeti oktatást. Az iskola a kimagasló eredmé­nyeket elérve megkapta a kivá­lóra minősített alapfokú művé­szetoktatási intézmény címet. Dr. Szondi Béla mindig nagy hangsúlyt fektetett a tanulók képességeinek fejlesztésére, a tehetséggondozásra. Támogatta a gyermeki kutatómunkát a tudo­mánypedagógia oktatásba való beépülését. Ennek köszönhetően a Mocsáry Antal Körzeti Általá­nos és Művészeti Iskola a Kutató Gyermekek Tudományos Kon­ferenciájának Duna-Tisza köze régiós központjává vált. Munkája és kapcsolatai révén sok karancs­lapujtői gyermek és felnőtt vett részt olaszországi és szlovákiai lá­togatásokon. Távolléte miatt Bak­sa Sándor polgármester későbbi időpontban személyesen fogja átadni neki a díjat. Ezt követően az is elhangzott, hogy Karancslapujtőn igen nagy hagyománya van a sportnak. Az igazi, versenyszerűen szer­vezett sporttevékenység 1945 októberére tehető, amikor is Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Madisz) néven meg­alakult a falu első sportköre, amely kezdetben csak a labda­rúgással foglalkozott. A helyi labdarúgó csapat az 1947/48- as idényben nevezett be a baj­nokságba. 37 év múlva, 1984-ben lépett először hivatalosan a pályára az a személy, aki elmondhatja magáról, hogy csak a mintegy 700 megyei vagy nemzeti baj­nokságban lejátszott, jegyző­könyvezett mérkőzés ideje alatt több mint 1000 órát, azaz 44 napot töltött a pályán. Akinek a neve ma már elválaszthatatlan a lapujtői focitól, aki nem csak helyi, hanem környező telepü­lések fiatal focistáinak is példa­képe, aki nem más, mint Lavaj Zoltán. Vagy mondhatnánk úgy is, hogy Kalap, hiszen mindenki így ismeri. Az elmúlt 3 évtized­ben 1 évad kivételével - ami­kor is Karapcskeszibe igazolt - folyamatosan Karancslapujtő csapatát erősítette. Jöhetett rossz idő, betegség, munka, ő mindent félre téve mezt öltött, és pályára lépett. Családja kitartóan és buz­dítva kísérte el szinte minden eddigi meccsére. Labdarúgó pályafutása alatt a Nemzeti Bajnokság 115 mérkőzésén 71 gólt rúgott, amely akkor me­gyei csúcsnak számított. Ezen belül az NB ll-ben 14 találkozón játszott. A lapujtői csapat leg­eredményesebb góllövőjeként jellemezték, gyorsasága, kiszá­míthatatlan cselei az őrületbe kergették a védőket. Lelkese­dése, töretlen akarata, kitartása példaértékű kell, hogy legyen a mai fiatalok számára. A jól megérdemelt díjak át­adását követően a program a templomban, Tóth Tibor és művésztársai ünnepi műsorá­val folytatódott. Ezt követően kezdetét vette az ünnepi szent­mise és a kenyérszentelés. Az új kenyér kiosztására a mise végén került sor, valamint ezzel zárult az ünnepi megemlékezés is. Gerhát Karina klTŐkíÁuj!* ■lü-vx* i)f®Í ■ §§§$" í :•< : ' *3« 13:00 ÖKUMENIKUS ISTENTISZTELET 14:00 FESZTIVÁL MEGNYITÓJA Gafgaguta testvértelepülés! kapcsolatainak megerősítése Kolárovo (Guta) és Pfahtince (Alsópalojta) önkormányzatával, Gaigaguta és Homoródkeményfalva Önkormányzatának testvértelepülési megállapodásának aláírása 14:45 GALGAGUTAI ÓVODÁSOK ÉS ISKOLÁSOK MŰSORA 15:00 HAGYOMÁNYŐRZŐ CSOPORTOK ELŐADÁSA TERENY, ACSA, PENC, GAL6AMACSA 17:30 FLASHMAN 18:00 KÖKÉNY ATTILA 19:00 BÖHM ZSUZSANNA HEGEDŰMŰVÉSZ 20:00 SZABÓ ÁDÁM 21:15 VÍZJÁTÉK 21:30, 16:30 GYÉMÁNT VALENTIN MŰSORVEZETŐ: HAJDÚ STEVE EGYÜTTES KONCERTJE 23:00 UTCABÁL A NON-STOP ZENEKARRAL ASKtíttim om GALGAGUTA m \ Dubovszky Károly emlékezete Születésének százötödik évfordulóján, a közelmúlt­ban Balassagyarmaton emlékeztek a városban évtizedeken keresztül tevékeny szerepet vállaló pedagógusra, a Madách Imre Kollégium egykori igazgatójára, Dubovszky Károlyra. Hegedűs H. Károly és felesége kacskaringós életpálya során került az 1950- es években Balassagyarmatra. A felvidéki származású tanár-házas­párnak a második világháborút követően nem lehetett maradása Csehszlovákiában, és áttelepülé- süket követően drégelypalánki, kunhegyesi és szolnoki kitérőkkel érkeztek meg az Ipoly-partjéra. A férjet 1952-ben nevezték ki a fiú- kollégium élére, és ezt a feladatot egészen nyugállományba vonulá­sáig 1972-ig ellátta. A Madách Imre Kollégium je­lenlegi, Régimalom utcai épü­letében több tisztelő, tanítvány jelenlétében tartották a ren­dezvényt. A Dubovszky család nevében az édesapa emlékét hűen ápoló gyermekek, Lívia és Katalin beszéltek részlete­sebben nem csupán a pedagó­gusi pályaívről, hanem keretet rajzoltak az őt körülvevő korról is, amit levéltári kutatások ered­ményeivel támasztottak alá - a tervek szerint nemsokára egy életrajzi könyv is megjelenik a néhai igazgatóról. Az unoka. Tarján Tibor egy Ady-verssel emlékezett míg' Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere rövid hozzászólá­sában azt fejtegette, Dubovszky tanár úr a különlegesen nehéz történelmi korszakban megőrizte egyenességét gerinces jellemét állandó harcban állt az intézmény fejlesztése érdekében a város akkori vezetőivel és bár munkájá­ban vasszigor jellemezte, a hatá­rozott egyéniség mögött mindig meg lehetett látni az emberséget hiszen neveltjei érdekét állandó­an szem előtt tartotta. Hasonlóképpen fogalmaz­tak a tanítványok is. Ezek közt az Egyesült Államokban élő Tóth Györgynek, a washingtoni Kongresszusi Könyvtár korábbi munkatársának visszaemléke­zését testvére, dr. Szabóné Tóth Emese olvasta fel. Ezekből ki­tűnt, hogy a rendkívül szigorú, mindent és mindenkit folya­matosan ellenőrző igazgató na­gyón szerette és értette is a jó humort, és bár sokan részesül­tek a makarenkói elvek mentén haladó nevelés „áldásaiból", de ezek jogosságát sem akkor, sem utóbb nem vonták kétségbe. Hiszen a fegyelmet megköve­telő magatartás komoly követ­kezetességgel párosult, egyben féltés is volt, ami jól megmutat­kozott például az 1956-os októ­beri események alkalmával. Az érdekes történeteket fel­vonultató régi diákok és kollé­gák sorában Patkós István, dr. Bacskó József, Cseh Margit, Ko­vács Ferenc és Benkő Cs. Gyula is felelevenített néhány esetet. Utóbbi a családnak szánt aján­dékul megfestette Dubovszky Károly portréját. A megemlékezésen a kollégi­um jelenlegi igazgatója, Magyar Zoltán is szólt, bemutatva a di­ákotthon mai életét, többek kö­zött ismertetve az Arany János Tehetséggondozó Programban betöltött szerepét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom