Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-02 / 179. szám

Féltékenységből bántalmazta A Balassagyarmati Járási Ügyészség személyi sza­badság megsértése és súly­os testi sértés miatt kezde­ményezte egy 29 éves, Nógrád megyei férfi előze­tes letartóztatását. RmiÓC. A gyanúsított július 23-án 11 óra körül Rimócon hátba rúgta élettársát, aki ettől elesett Ezt köve­tően a férfi mentőt hívott, akik a sértettet kórházba szállították, ahonnan ellátását követően haza­engedték. A férfi is vele tartott a kórházba, ahol felelősségre vonta a nőt, követelve, hogy mondja el, ki­vel csalja meg, majd egy otthonából magával vitt késsel többször lábon szúrta magát. Miután visszatértek Rimócra, a gyanúsított folytatta a féltékenység­ből történő felelősségre vonást, és a kora délutáni órákban a dohány­boltba menő élettársát az alkarjá­nál megragadva közös otthonuk irányába vonszolta. A sértett próbált a fogásból sza­badulni, de férfi a testi erőfölényét kihasználva ezt megakadályozta, s az utcáról a házuk szobájába húzta, ahol a földre lökte, a fejét, illetve a hátát több alkalommal megrúgta és azt kiabálta neki, hogy meg fogja ölni. Ezt követően leült, a sértett ezt kihasználva kimenekült a szobá­ból, azonban a fiatalember az udva­ron utolérte és a hajánál fogva vis­szarángatta. A férfi ezután ismételten a földre lökte és megrugdosta a nőt, majd amikor az újból menekülni próbált, beleverte a fejét egy szekrényajtóba. A dulakodás során a férfi fájlalni kezdte a korábban megszúrt lábát, amelyet kihasználva a sértett végül el tudott menekülni. Az asszony az őt ért bántalmazás következtében súlyos sérüléseket is szenvedett. A Balassagyarmati Járásbíróság nyomozási bírája a gyanúsított elő­zetes letartóztatását az ügyészi in­dítványnak helyt adva - a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés valamint a bizonyítási eljárás megnehezíté­sének vagy meghiúsításának ve­szélyére tekintettel - egy hónap időtartamra elrendelte - tájékoztat­ta lapunkat dr. Bóna Gyula megyei főügyész. HIRDETÉS Tanösvény lesz a Várkertben Falatokban és kortyokban éltetődé palócság Míg a vasárnap Szent Annáé és a vallásosságé, a szombat a profán hagyományoké. Hadd mutatkozzon meg a maga teljességében és részle­tességében a palóc kultúrklncs sok-sok ele­me, étkek, italok, táncok, dalok. A Balassagyarma­ton rendezett Palóc Hagyományéltető Napok programjai e jegyben tel­tek a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Hegedűs Henrik Balassagyarmat Az intézmény Árpád utca felőli, udvari kapu­bejáratán érkeztünk meg a ren­dezvényre, annak is majdnem a kezdetére. A sportpályán fel­állított fajátékok különböző fej­törő és ügyességi feladatokkal tették próbára a gyermekek ké­pességeit, sőt nem egy szülő akadt, aki szívesen időzött el egy-egy játék élvezetében. Elvegyültünk a forgatagban. Egy árnyas sátor hűvösébe hú­zódva, szép népviseletükben varsányi asszonyok beszélget­tek. Mögöttük néhány falubeli éppen a túrós lepényt készítette elő. Odébb a csábiaknál a férfi­nép tüsténkedett: a "kukta" jóko­ra varecával a kezében az üst­ben rotyogó gulyást kavargatta. Az épület tövében pedig a szlo­vákgyarmatiak serénykedtek: karikára vágták a kolbászokat. Eme pavlovi reflexeket ser­kentő gasztronómiai kitérő után az oldalbejárat közelében felállított színpad felé szegez­tük tekintetünket. A hagyo­mányéltető napok szervezői nevében lakus Juli köszöntötte az érdeklődőket, és máris a kö­zönség elé szólította az előbb még kedélyesen csevegő varsá­nyiakat. Kanyó Judit polgár- mester mutatta be röviden a községet, természetesen ki­emelve mindazokat az értéke­ket, amelyekkel büszkélkedhet­nek. Aztán átadta a terepet az énekes koszorúnak. A nótázást hallgatva betértünk pár percre a művelődési központ aulájába. Itt az erre az alkalomra kiszemelt négy település, az Ipo- lyon inneni Varsány és Cserháthaláp, illetve a folyón túli Ipolybalog és Ipolyszécsényke nagyméretű tablóit tekinthettük meg, amelyeken képeken láthat­tuk, szövegeken olvashattuk a falvak legjellemzőbb "vonásait". Itt pillantottuk meg a nap későb­bi díszvendégét, a Felszállott a páva zsűritagját, Agócs Gergelyt, aki szorgalmasan felelt a Magyar Rádió tudósítójának kérdéseire, és később nem úszta meg az Ipoly Televízió számára adandó nyilatkozatot sem. Eközben változott a szín­padkép. A cserháthalápiak ke­rültek reflektorfénybe. Még apró gyermekeket is műso­rukba vontak, hogy minél in­kább felkeltség maguk iránt a figyelmet, és a fejtetőtől a láb­beliig megtudhattuk, milyen alkotórészekből is tevődik ös­sze az ottani népviselet. Ezzel véget is érte szemlélő­désünk ebben a palóc hagyo­mányéltető kavalkádban, ami az estébe nyúlva még sok-sok érdekes színpadi eseménnyel és megannyi szórakozási lehe­tőséggel folytatódott. A csábiak jókora üstben főzték a gulyást A kastélyhoz tartozó Vár­kert Szécsény egyik ékessége. Hasznosi Márk természetvédelmi mér­nök a terület élővilágáról írta a szakdolgozatát, amelyet három éves ko­moly kutatómunka elő­zött meg. Feltérképezte a táj növény- és állatvilá­gát. A területen 147 féle növényt sikerült beazo­nosítania. Szecseny. A Várkertben régeb­ben gyógynövényeket is ter­mesztettek. Közülük napjaink­ban is megtalálható a fekete na- dálytő, a podagrafű, a gyógynö­vények közé tartoznak a vérre hulló fecskefű, a mezei katáng, a nagycsalán és a lándzsás útifű. A Várkertben 94 védett állat­faj került meghatározásra, amelyek közül 7 fokozatosan védett. Ezek jelentős részét a rovarok adják. A madarak kö­zül ott fészkel a törpegém, a nagykócsag és a kisrétihéja. A visszatérő madárfajok az élele­mért járnak be a területre. Hasznosi Márkban már a té­tója is. Folyamatban van a terü­leten a tanösvény kialakítása. A kihelyezett táblák segítségével bemutatják a szécsényieknek és a turistáknak a terület történetét, egykori és mai élővilágát. A ter­vek szerint a tanösvény őszre készül el. Szenográdi Ferenc magyűjtés során megfogalmazó­dott, hogy mindazt, amit feltér­képez, jó lenne a nagyközönség­nek is bemutatni. A gondolatá­val többen azonosultak, így pél­dául Garamvölgyi Andrea, a Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezető igazga­Kutataz ELTE MWinfonraC». Az ELTE Társada- lomtudományiKarésa Természettu­dományi Kar kutatóiból álló kutató- csoport az ipari tevékenység környe­zeti és társadalmi következményeit vizsgálta a nógrádi megyeszékhe­lyen. Médiapartnerünk, a Radio Focus úgy tudja, "Az ipari tevékeny­ség hagyatéka - Salgótarján a környe­zetkutató, a szociológus és a pedagó­gus szemével" című kutatás 2015 őszétől 2017 őszéig fog tartani. A munka több tudományterületet is magában foglal: a kutatócsoporta ter­mészettudományos módszerekkel, mint a talaj, padláspor és idős fák év­gyűrűinek vizsgálata kimutatott szennyezések és a szociológiai mód­szerekkel elemzett társadalmi jelen­ségek közötti lehetséges összefüggé­seket keresi. További cél a kutatás eredményeinek bemutatása pedagó­giai eszközökkel - például tanösvény- tervezés- atudomány világában nem jártas, de a téma iránt érdeklődők szá­mára. A kutatásban résztvevő szocio­lógusok célja az Acélgyár környékén élők térbeli és társadalmi mobilitási pályáinak vizsgálata úngynevezett la- káséletút-interjúkon keresztüL A geo- kémikusok kutatásához kapcsolódva arról is kérdezték a lakókat, hogy mi­lyen a viszonyuk az ipari szennyező­déshez, mit tudnak az ipari tevékeny­ség egészségügyi hatásairóL

Next

/
Oldalképek
Tartalom