Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-10 / 186. szám

Szerbiában jártak Martonos/Jobbágyi. Testvér-te­lepülési meghívásnak eleget téve Jobbágyi önkormányzatának képviselői - élükön Schoblocher István polgármesterrel - a a na­pokban a szerbiai Martonoson jártak. A vajdasági falu közösségi házában találkoztak a helyi ve­zetőkkel, köztük Horvát Gergely polgármesterrel, valamint a to­vábbi testvér-települések kül­döttségeivel A nógrádi település küldöttsége ezt követően megte­kintette a „15. Nemzetközi Arany­bogrács hatászléfőző-versenyt. A rangos gasztronómiai megméret­tetés háromfős zsűrijében ezúttal Jobbágyi polgármestere, Schob­locher István is helyet kapott. Cz.Z.J. Zárul a gyakorlat Salgótarján. Ma zárul a salgó­tarjáni és a bátonyterenyei hiva­tásos tűzoltók háromnapos he­lyismereti gyakorlata a Dornyay Béla Múzeumban. A lánglovagok megismerhették, megismerhetik az áramtalanítási és a gázelzárási pontok mellett a tűzoltógépjár­művek felvonulási területeit, a tűzoltáshoz szükséges fali tűz­csapok és porral oltó készülékek elhelyezési pontjait, valamint az oltóvíz szerzésének lehetőségeit, továbbá a tűzjelző központot, a menekülési útvonalakat és a tűz­jelző készülékeket. Táblák a kincsemi ösvényen Az egyre inkább fellendülő­ben lévő turizmus minél jobb kiszolgálása érdekében a közelmúltban három tájékoz­tató táblát is kihelyezett a Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület a község felett magasodó Teréz-kilátó- nál, illetve a kincsemi ösvé­nyen. H.H. Tavasztól őszig nagyon sokan látogatnak el a Balassagyar­mattól délre, alig hat-hét kilomé­terre található, festői szépségű településre, Csesztvére. Persze legtöbbjük irodalombarát, akiket Madách Imre öröksége érdekel, de egyre több a bakancsos turista is, hiszen rengeteg a kirándulási lehetőség a környéken. A látvá­nyosságok egyike az a kövecsesi Teréz-kilátó, amely néhány évvel ezelőtt készült el, és tetejéről pom­pás kilátás nyílik az egész cserháti domb- és hegyvidékre, tiszta idő­ben pedig látszik innen a Tátra. Bár továbbra is éles vita van a földtulajdonosok és a lokálpatrió­ták között, hogy a kilátóhoz milyen szakaszokon is vezessen fel az út, mára kialakult a helybéliek által Csil­lagösvénynek elkeresztelt földsáv, amelyen nyugatról és keleti irányból egyaránt megközelíthető a magas­lat. A lelkes túrázók kiszolgálása ér­dekében a csesztvei hagyományőr­zők július végén helyeztek ki három tájékoztató-ismertető táblát ame­lyeket az elmúlt hétvégén, kisebb ünnepség keretében avattak fel. A résztvevők csoportja a falu központjában lévő patakparti ven­déglő elől indult el, és a nyugati Csillagösvényen bandukolt fel a kilátóhoz. Fenn a tetőn iskolások olvastak fel különböző irodalmi idézeteket, míg a csesztveiek dal­köre a nagyszerű panoráma tisz­teletére néhány nótát énekelt el, majd továbbhaladtak a másik két tábLához, ezeken a környező vidék legjellemzőbb virágainak, fáinak, cserjéinek rövid ismertetése szere­pel: A kezdeményezők elmondták, nem tudományos céllal születtek meg a szövegek, lehet, botanikai- lag nem is annyira részletesek, sok­kal inkább a táj iránti érdeklődés felkeltése érdekében készültek el, hogy minél többen jöjjenek el ide, szeressék meg a természetet és meséljék el tapasztalataikat. A Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület a tervek szerint az ősz folyamén újabb táblákat rak ki a turisztikai ösvényeken. Nemzetközi régészeti kutatások Szécsényben Nemzetközi kutatócsapat vizsgálja a szécsényi medence őskori társadalmait, az egykori kapcsolati rendszerei­ket. Az eddigi eredményekről, a kutatás jelentőségéről a projekt vezetőit, Fábián Szilvia és Guba Szilvia régé­szeket kérdeztük. Miért éppen Szécsény és kör­nyékére esett a választásuk? A nógrádi térség benne a szécsényi medencével geo­politikai szempontból külön­leges helyen, a Duna folyam természetes választóvonala mentén megosztó kulturális egységek átmeneti zónájában fekszik. A Dunakanyartól észak­keletre elterülő, Szécsényt és az Ipoly-völgyét is magába fogla­ló terület az emberi civilizáció több ezer éves története során többször is magán viselte az át­menetiség jellemzőit. Az 1980- as évek elején Szécsény Ültetés lelőhelyet egy tervezett völgy- zárógát-építés előkészítésének keretében szondázó ásatással kutatták. Ennek során régészeti szempontból kiemelkedő je­lentőségű leletanyag került elő az újkőkor időszakából (Kr. e. 6. évezred), amely az eltérő anyagi kultúrával rendelkező területek intenzív kulturális kölcsönha­tását jelzi. Adott tehát egy jól ismert, régészeti leletben ki­emelkedően gazdag lelőhely, amely környezetében több ha­sonló korú település is ismert. A kutatásaink által arra keressük a választ, hogy vajon ezek a lelő­helyek .milyen kulturális, társa­dalmi, kereskedelmi kapcsolat­ban álltak egymással és tágabb környezetükkel. Mit érdemes tudnunk az ülte­téstetői lelőhelyről? A területen elsőként a nem­rég elhunyt kollégánk, az ak­kor fiatal Soós Virág végzett feltárásokat, majd a munkákba később bekapcsolódott Tárno­ki Judit. Az azóta eltelt időben egyéb régészeti tevékenység a területen nem folyt. A'feltárás leletanyagát jórészt Fábián Szil­via, a projekt vezetője dolgozta fel egyetemi szakdolgozatában. Az 1980-as évek óta ugrássze­rűen fejlődő régészetelméleti és kutatástechnológiai mód­szerek felhasználásával újabb és pontosabb információkat szeretnénk gyűjteni a területről úgy, hogy közben a lelőhelyet nem roncsoljuk. Ennek érdeké­ben hívtuk életre a nemzetközi ISzAP projektet, amely az Ipoly- Szécsény Archaeological Pro­ject nevének rövidítése. A ku­tatást a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelmi Kollégiuma és Szécsény Város Önkormányzata segítségével valósítjuk meg. Milyen módszereket használ­nak a kutatás során? A régészeti módszerek közül a feltárás a legidőigényesebb és legköltségesebb módszer. Mivel kis költségvetéssel dol­gozunk, alapvető célunk az volt, hogy modern, roncsolásmentes technológiát alkalmazzunk an­nak érdekében, hogy a lelőhely kiterjedését, belső struktúráját pontosítani tudjuk. Elsődlege­sen geofizikai (magnetomé- teres) felmérést végeztünk a területen, amely során ponto- sítottuk a korábbi feltárások he­lyét, valamint dokumentáltuk a települést egykor övező árkot is. Erről eddig nem rendelkeztünk információval, így a kutatás ed­digi legnagyobb eredménye az zetben feltételezhetően ha­sonló korú és típusú lelőhelyek előkerülése valószínűsíthető. A szécsényi medencéből induló völgyek bejárati szakaszain, így Ludányhalászi, Benczúrfalva, Pösténypuszta határában, a víz­folyásokhoz közeli területeken számos új lelőhelyet regisztrál­tunk. A kutatások során természe­tesen nemcsak újkőkori, hanem bronzkori, kelta, népvándorlás­kori és középkori lelőhelyek is előkerültek. Az adatok alapján egy sokkal sűrűbb településhá­erődítés kimutatása, amely egy­ben a lelőhely kiemelt szerepé­ről alkotott elképzeléseinket is megerősíti. A területen ezen kívül talajké­miai vizsgálatok céljából mintát vettük, amelyek által a telepü­léshasználat rekonstrukciója is elkészülhet. Az ültetési lelőhely környezetében az úngyneve- zett prediktív régészeti modell segítségével terepbejárásra al­kalmas területeket jelöltünk ki. A modell lényege, hogy hasonló földrajzi, morfológiai környe­lózat bontakozik ki a szemünk előtt, a szécsényi medence kul­turális múltja jóval gazdagabb, mint azt az eddigi kutatások alapján sejtettük. Mitől nemzetközi a projekt? A kutatási programban első­sorban magyar kutatók vesznek részt, a Magyar Nemzeti Mú­zeum részéről dr. Fábián Szil­via, Czifra Szabolcs és Nicklas Larsson. Az MTA Régészettudo­mányi Intézetéből a geofizikai felméréseket dr. Serlegi Gábor irányítja. Volt kollégánk, dr. Bácsmegi Gábor segítségével a munkákba bekapcsolódott a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum is. A talajkémiai vizs­gálatokat és azok elemzését a jelenleg a bécsi egyetemen dol­gozó, amerikai származású dr. Roderick Salisbury végzi. Az. ISzAP projektet hosz-' szú távon egy olyan széles­körű, nemzetközi szintű szak­mai összefogáson alapuló kutatási programnak képzeljük el, amelynek résztvevői a kü­lönböző, regionálisan érdekelt országok, valamint más nemzet­közi szakmai együttműködők célzott kutatási tevékenységét egyesíti a szécsényi lelőhely és a régió szerepének megértésé­hez az emberi, kultúra fejlődé­sének menetében. A kutatási projekt témája mind hazai, mind nemzetközi szinten kiemelkedő érdeklődésre tart számot, je­lenleg a projekt kiszélesítésén dolgozunk szlovák és lengyel kollégák bevonásával. Milyen eredményeket várnak a projekttől? Az előkerült tárgyi emlékek a településen élők különleges helyzetét, és a településnek a térségben játszott egykori gaz­dasági és stratégiai kiemelkedő szerepét tükrözik. Ezen felül egyre világosabban kimutatha­tó, hogy az Ipoly-völgy őskori gazdasági és kereskedelmi kap­csolódási pontjai messze túlmu­tatnak a mai országhatárokon, megértésük kizárólag regionális szinten valósítható meg. Az Ipoly folyó völgye évezre­dekkel ezelőtt is összeköttetést jelentett a különböző népcso­portok között, így a társadalmi kapcsolatrendszerek tanulmá­nyozása szempontjából olyan sajátos, páratlan jelentőségű kulturális egység jött létre eb­ben a térségben, amely segít­het megérteni a történeti lép­tékű kulturális különbségeket a nagyobb földrajzi egységek között. A kutatási támogatások felhasználásával olyan alapada­tok teremthetőek elő, amelyek a tudományos kutatások során folyamatosan kulturális érté­kekké alakíthatóak. Ez pedig lehetőséget nyit olyan kulturális koncepciók ki­alakítására, amelyek határokon átnyúló, interregionális kulturá­lis és turisztikai pályázatokhoz kapcsolhatóak. Megteremti a feltételét a már meglévő ele­mekkel (például az ipolytarnó- ci ősmaradványokat bemutató természetvédelmi terület, a Nógrád-Novohrad Geopark) ösz- szehangolt fejlesztésekre, ezzel növelve a régió kulturális és tu­risztikai vonzerejét. Szenográdi Ferenc r

Next

/
Oldalképek
Tartalom