Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-09 / 159. szám

2016. JULIUS 9., SZOMBAT Honosítások Kisvárda. Az elmúlt hat évben több mint 850 ezren éltek a kedvez­ményes honosítás lehetőségével vagy kaptak állampolgársági meg­állapítást - közölte Semjén Zsolt mi­niszterelnök-helyettes az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) nyári táborában tartott sajtó- tájékoztatón pénteken. A kedvez­ményes honosítás keretében 780 ezren tették vagy teszik le a napok­ban az állampolgársági esküt és 70 ezren kaptak a diaszpórában állam­polgársági megállapítást - mondta a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: 23 ezer kérelmet utasí­tottak el, ami jól mutatja a szigorú államigazgatási figyelmet A ciklus végéig meglesz az egy­millió új magyar állampolgár-je­lentette ki. Sokmilliárdos fejlesztés Meghatározták a Pécsi Tu­dományegyetem (PTE)24 milliárd forintból történő fejlesztésének főbb iránya­it a Modern városok prog­ram keretében - közölte a felsőoktatási intézmény. Pécs. A PTE közleménye felidézi: a kormány az év elején döntött arról, hogy 24 milliárd forinttal támogatja az egyetem fejlesztéseit ennek cél­ja, hogy 2020-ra megduplázzák a több mint 2700 külföldi hallgató lét­számát. A támogatásból mintegy 15 milliárd forintot fordítanak a jövőre alapításának 650. évfordulóját ün­neplő pécsi egyetemen az orvoskép­zés fejlesztésére: a pécsi orvoskar új oktatási épülettel gazdagodik, a je­lenlegi elméleti tömb és az azt körül­vevő park is teljesen megújul. A gyakorlati orvosképzésben részt vevő klinikai központ több épülete is korszerűvé válhat mint­egy 4 milliárd forintból, és ennek köszönhetően a betegek és hozzá­tartozóik komfortérzete is jelen­tősen javulhat. Jenei Zoltán, a PTE kancellárja egy korábbi sajtótájékoztatón azt mondta: a 24 milliárd forintos indu­ló keret az európai uniós pályázati forrásokkal négy év alatt 40 milli­árd forintos fejlesztést jelenthet HIRDETÉS Európát és magunkat védjük Kisvárda. Kövér László szerint ha a magyarok képesek magu­kat megvédeni saját hazájuk­ban, akkor ezzel az európai ci­vilizációt és kultúrát is megóv­ják a migráció okozta identitás- és civilizációs válságtól. Az Országgyűlés elnöke az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) kisvárdai nyári táborának keretében ren­dezett pénteki kerekasztal-be- szélgetésen kifejtette: minél több migránst fogad be és in­tegrál Európa, annál nagyobb eséllyel fog bekövetkezni az a lehetőség, hogy később ők fog­ják integrálni a többségi társa­dalom európai kultúrájú, ke­resztény gyökerű tagjait. Ebben a témában számos po­litikai küzdelem és vita zajlik most Európában, ennek része lesz az október 2-án megtartan­dó magyarországi népszavazás is - hangsúlyozta a házelnök. Ha képesek vagyunk az "Is­tentől adott szállásterületün­kön" a kultúránkat megvéde­ni, akkor azzal nemcsak saját magunkat, hanem az európai civilizációt és kultúrát is meg- védjük, amiről a nyugati-euró­pai politikusok egy része már nyíltan lemondott - jelentette ki Kövér László. A kisvárdai Bessenyei Gim­náziumban Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke és Kozma Péter megyei kor­mánymegbízott részvételével megtartott beszélgetésen a házelnök történelmi kitekinté­sében a több mint száz fiatal előtt úgy fogalmazott, Európa kulturális felbomlási folyama­táról az utóbbi időszakban csak kevesen vettek tudomást, a probléma végkifejletét pedig csak a migrációs válság mutat­zációra is igaz - folytatta Kövér László -, a muszlim hitvilágban ez az összefüggés direktebb és egyértelműbb a benne élők­nek, ragaszkodnak a hitvilá­guk erkölcsi parancsrendsze­réhez, és "eszük ágában sin­csen erről lemondani". A házelnök elmondta, egyes felmérések szerint bár az Euró­ta meg a maga "brutális, de még egyáltalán nem a legrosz- szabb" formájában a kontinens számára. Kifejtette, az európai civilizá­ció a keresztény-morális tanítá­sok alapján jött létre, ez a gon­dolkodás pedig a mindennapi normákban, a tisztelet kultúrá­jában, a büntető törvénykönyv­ön keresztül a jogrendszerig mindenben benne van. Ez azonban egy másik civili­pába érkezett bevándorlók má­sodik-harmadik generációjá­nak nagyobb része beilleszke­dett a fogadó - például a német - társadalomba, de többségük még mindig másodrendű em­bernek érzi magát és inkább követi vallási meggyőződését, annak parancsait, mint betart­ja a törvényeket. Kövér László hangsúlyozta, identitásukat és vallási meg­győződésüket tőlük sem lehet elvitatni, mert - mint fogalma­zott - ez az ember legmélyebb érzéseit és lelket érinti, amit senkitől sem lehet elvenni. Az ezt valló európai liberális poli­tikai felfogás a keresztény gyö­kerekhez való tartozást viszont kirekesztő és rejtenivaló tulaj­donságként láttatják, ez a gon­dolkodás lényegében az em­bert nem egy társadalmi, kö­zösségi lényként, hanem köte­lességek és felelősségek nélkü­li, de jogokkal rendelkező egyénként tüntet fel és állít normaként a társadalom elé - rögzítette. Minél inkább ez a tendencia uralja Európát, annál biztosabb, hogy a következő generációkra nagyon nehéz idők fognak vár­ni - vázolta fel a j övőképet Kövér László. Az októberi népszava­zásra utalva a házelnök remé­nyét fejezte ki, hogy a magyar emberek remélhetőleg abszolút többsége hitet tesz majd amel­lett, hogy "nekünk van jogunk eldönteni, hogy kivel akarunk e hazában együtt élni". Hozzátette, mindent meg kell tenni Magyarországon, Eu­rópában és a nemzetközi po­rondon is, hogy a "normalitás jogát" megvédjük. "Ez a kérdés, válasszatok, ra­bok legyünk vagy szabadok, muszlimok vagy keresztények, mit akartok?" - tette fel a kér­dést zárszóként a közönséghez Kövér László. Alapjaiban kell megváltoztatni az EU-t Budapest. Az LMP szerint alapvetően kell megváltoztatni az Európai Uniót, ezért a párt a közösség alapokmányainak módo­sítását kezdeményezi európai pártcsalád­jánál, a többi közt azért, hogy a termőföl­det vonják ki a tőke szabad áramlása alól. Ha ez nem megy, arra kérik a kormányt, vizsgálja meg a magyar csatlakozási szer­ződés egyes kérdései újratárgyalásának lehetőségét. Sallai R. Benedek országgyűlési képvi­selő pénteki sajtótájékoztatóján kijelentet­te: egész Európára vonatkozóan felül kell vizsgálni, mi szolgálja az unió érdekeit. Az ellenzéki politikus az EU felelősségét is felvetette, amiért a források Magyarorszá­gon nem minden esetben szolgálták a kö­zösségek fejlődését, az ország infrastruktu­rális hátterének erősödését, a társadalom előrelépését. Ehelyett intézményesítették a korrupciót, "rendszerbe állították a tolvaj- lást a kormányzaü szinten" - mondta. Kijelentette: addig nincs egységes Euró­pa, amíg a hét magyarországi régióból négy a leghátrányosabb helyzetűek között van. Szerinte a termőfóldpiaccal és a gaz­dasági kérdésekkel akkor lehet foglalkoz­ni, ha "minden európai uniós állampolgár minden régióban nagyjából azonos össze­gű GDP-t könyvelhet el". Vájná elviszi a tévécsatornáit A Magyar Liberális Párt ügy­vivője gyalázatosnak nevezte, hogy Andy Vájná, a TV2 tu­lajdonosa Romániában je­gyezteti be három meglevő és öt tervezett televíziós csator­náját, mert ott jóval olcsóbb a műsorszolgáltatási díj. Budapest Bodnár Zoltán sajtótájé­koztatója után az MTI-nek pénte­ken azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz az el­múlt években sokat tett egy új nem­zeti tőkésosztály kialakításáért, ha kellett erővel, ha úgy nem ment, ak­kor a törvénykezés segítségével ki­szorították a külföldieket és a nem kívánt magyar versenytársakat, mi­közben helyzetbe hozták azokat, akiket az új tőkésosztály képviselő­inek gondoltak - fogalmazott. A politikus szerint ennek az egyik példája Andy Vájná, aki kor­mánybiztosként "ajándékba meg­kapta az egész magyar kaszinó- ipart" és az Eximbank segítségé­vel megszerezte a TV2-L Bodnár Zoltán azt mondta: Andy Vájná ezért nyilván hálás Orbán Viktor­nak, de nem hálás a nemzetnek, mert különben nem vinné el a vál­lalkozásait Romániában, hogy ke­vesebb adót kelljen fizetnie és meg­spórolja a műsorszolgáltatási díjat. Maradjanak helyben! Budapest. Nem lát más megol­dást a migráció kezelésére a KDNP európai parlamenti képvi­selője, mint az érintettek helyben maradásának segítését. Hölvényi György pénteken úgy fogalma­zott: mindent meg kell tenni ezért, különben felbomlik a kibocsátó országok társadalmi egyensúlya. A Közel-Keleten senki sem ért egyet az elvándorlást támogató eu­rópai politikával - jelentette ki a po­litikus. Az Európai Parlament fej­lesztési bizottságának munkájáról szólva beszélt még Afrikáról. A leg­fontosabb szembe kell nézni a de­mográfiai kérdésekkel, valamint azzal, hogy gyenge államok van­nak, ahol a társadalmi összetartó erők megrendültek, és ezt növeli a jelentős korrupció is - mondta, Vara; yo< )Z Afc­ek az időtlenség titka www.vargagyogygomba.hu 06 70 423 1127 • 06 30 391 8080 Csak a munka, a tanulás a felemelkedés útja Csak a munka, a tanulás és a kultúra tudja fel­emelni a magyarországi cigányságot is - mondta az emberi erőforrások mi­nisztere pénteken, az Együtt kezdtük, együtt folytatjuk című nemzet­közi konferencián. Balog Zoltán arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a felzárkó­zási programokban foly­tonosságra van szükség. Budapest A miniszter közölte: hiába jut valaki időlegesen mun­kához, ha utána újra jön a tétlen­ség, hiába keltik fel és támogatják a tanulás utáni vágyat ha egy idő­re kimarad az ösztöndíj, és hiába működik egy tucat sikeres prog­ram, ha van egy-kettő, amelyet beleng az anyagi visszaélés "gya­núja vagy éppen a ténye". Balog Zoltán a magyarországi felzárkózási stratégia és a külön­böző programok eddigi eredmé­nyeit értékelve arról beszélt, hogy az elmúlt két évben szinte minden mutatóban javultak a magyarországi roma közösségek életfeltételei. lelezte: egyetlen ki­vétel ez alól a középfokú okta­tásban részt vevők aránya, ami összefügg a kötelező iskolázta­tás korhatárának 18 évről 16 év­re leszállításával. Kitért arra, hogy egy olyan ob­jektív monitoringrendszert dol­goztak ki és ajánlottak az Euró­pai Bizottság figyelmébe, amely­alatt. Hozzátette: az országos ja­vulás ennek csak a fele, ez azt je­lenti, hogy kétszer annyit javult azoknak a romáknak a helyzete, akik kikerültek ebből a világból elsősorban a programok vagy a közfoglalkoztatás révén. lyel - elsősorban önbevallás alap­ján - mérni tudják a romák rész­vételét a programokban és azok eredményében. Elmondta, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kocká­zatának aránya a romák között két éve 89,8 százalék volt, ma ez 83,7 százalék, ez mintegy hat százalékos javulást jelent két év A miniszter közölte, a relatív jö­vedelmi szegénységi arány a ro­mák esetében két év alatt majd­nem 5 százalékkal csökkent. Balog Zoltán pozitívan értékel­te e korábbi kormányzati szemlé­letváltást, amelynek a lényege az, hogy a romákat kihozzák abból a szerepből, hogy ők csak "áldoza­tok vagy bűnözők" lehetnek. Hoz­zátette: a romák ugyanúgy felelő­sek a saját sorsukért, mint a több­ségi társadalom, akkor is, ha ne­hezebb helyzetben vannak. A kormányzati eredmények közül kiemelte, hogy eddig öt­venezer olyan roma családot si­került bevonni a közfoglalkozta­tási programba, amelyben a csa­ládfenntartónak előtte soha nem volt munkaviszonya. A sikeres projektek közül kiemelte továb­bá a Nő az esély programot, amelyben ezer roma nő kapott szociális asszisztensi képzést, közülük 750-en helyezkedtek el állami szolgáltatóknál, így már stabil munkahelyük van. Balog Zoltán arról is beszélt, a jövőben az Országos Roma Ön- kormányzat mellett más partne­reket is be kívánnak vonni a fel­zárkózást segítő programok le­bonyolításába. Felidézte, hogy három évvel ez­előtt - Európában elsőként- a nem­zeti alaptantervbe ezért is került be a roma történelem, kultúra és a roma holokauszt oktatása. A tanácskozást az Emberi Erő­források Minisztériuma szervez­te a roma keretstratégia és a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia elfogadásának 5. évfor­dulója alkalmából. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom