Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-07 / 157. szám

Vizsgálat Clinton ellen Washington James Conqtey, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója bejelen­tette, hogy a Hillary Clinton e- mail-botrányának ügyében mintegy egy évig tartott bűn­ügyi nyomozás eredményeként az FBI nem javasolja az igazság­ügyi minisztériumnak a vád­emelést a demokrata elnökje­lölt ellen. A volt amerikai kül­ügyminiszter ellen azért indult vizsgálat, mert hivatali ideje alatt nem a biztonságos hivata­los külügyi számítógépes rend­szert használta, hanem saját szerverén keresztül bonyolítot­ta az elektronikus levelezését. Burgenlandi ellenőrzések Határozatlan ideig tart az osztrák hatóságok ál­tal Burgenlandban beve­zetett intenzív és szigo­rított határellenőrzés - tájékoztatta a burgen­landi rendőrség sajtó- szóvivője az MTI-t. Bécs. Daniela Landauer sze­rint a fokozott ellenőrzést azért vezették be, mert egyre több migránst tartóztattak fel, a szá­mok már a tavalyi időszakhoz hasonló méreteket öltöttek, egy­re többen érkeztek Ausztriába. Emlékeztetett arra, hogy jú­lius elsején elfogtak el egy em­bercsempészt, aki 18 migránst, köztük egy gyermeket szállí­tott egy kisteherautóba zsúfol­va. A burgenlandi rendőrség azon a véleményen van, hogy az embercsempészek ismét ve­szélyes körülmények között utaztatják az embereket. A rendőrségi szóvivő tájékoz­tatása szerint el akarják kerül­ni a tavaly augusztusban történ­teket, amikor 71 ember fulladt meg az őket szállító hűtőkocsi­ban Burgenlandban, illetve a ta­valyihoz hasonló menekültára­dat érkezzen Ausztriába. Művérrel locsolták le magukat a nemzetközi PETA és a spanyol Anima Naturális állatvédő szervezet félmeztelen aktivistái a bikaviadalok, a bikafüttatás és az állatokkal szemben tanúsított kegyetlen bánásmód elleni tüntetésen az észak-spanyolországi Pamplonában 2016. július 5-én, a San Fermín fesztivál kezdete előtti napon. A vödrökön álló feliratok jelentése: „Pamplona a bikák számára vérfürdő” és „San Fermín vérfürdő”. — .......................... ............ ■■■■ .......Ml.........■■■■ —.!■.■■■■■■■! I——I————■ Eg yetlen nap, 4500 migráns Mintegy 4500, gumicsónakokon és fából készült hajókon érkező migránst mentettek ki kedden a Földközi-tengerből, miután a tér­ségben uralkodó időjárás jobbra fordult a viharos hétvégét követőn - közölte az olasz parti őrség. Róma. A Nemzetközi Migrációs Szerve­zet (IOM) az olasz parti őrség bejelentését megelőző keddi közlése szerint Olaszor­szágba az idén több mint 67 ezer migráns érkezett. Míg a tavalyi év azonos időszakához ké­pest kevesebben érkeztek 2016-ban, addig megugrott a veszélyes tengeri átkelés során életüket vesztett menekültek száma. A múlt héten például egy gumicsónak aljában tíz halott nőt találtak a mentést végzők. A parti őrség szerint a nap folyamán több mint 30 mentőakciót koordináltak. Miközben az EU-török migrációs egyez­mény következtében visszaesett a görög égei-tengeri szigetekre érkező menekül­tek száma, addig megugrott az Észak-Af- rikából, különösen pedig a Líbiából és Egyiptomból Olaszországba csónakokon igyekvő migránsok száma. Az IOM sze­rint a veszélyes földközi-tengeri út idén 2438 ember életét követelte. Jogerősen pert nyertek a székelyek Jogerősen pert nyertek a Székely szabadság nap­ján, március 10-én tartott marosvásárhelyi de­monstráció szervezői Dórin Florea marosvásár­helyi polgármesterrel szemben: a táblabíróság megállapította, az elöljáró nem tilthatta volna be a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett felvonulást - közölte internetes oldalán az er­délyi Krónika. Marosvásártiely/Bukarest Alap az SZNT jogi képviselőjét, Kin­cses Elődöt idézve azt írta: a gyü­lekezési törvény szerint a város­gazdának tudomásul kellett vol­na vennie a bejelentést, miután a törvényes határidőn - 48 órán be­lül - nem emelt ellene kifogást. A Székelyföldnek autonómiát követelő megmozdulást meghir­dető SZNT vezetői csaknem egy évvel korábban bejelentették a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnál a 2016-os és a 2017-es székely szabadság napi tömeg- rendezvényt, hogy ne járjanak úgy, mint 2015-ben, amikor a de­monstrációt Marosvásárhely polgármestere hivatalosan betil­totta. Mivel a polgármester a tör­vényben megszabott 48 órán be­lül nem emelt kifogást az idei rendezvény ellen, a bíróság 2016 januárjában első fokon a beje­lentés tudomásul vételére köte­lezte a polgármestert. Florea fel­lebbezett az elsőfokú ítélet ellen, ebben a perben született most - az alapfokú határozatot megerő­sítő - jogerős végzés. Kincses Előd szerint Marosvá­sárhely polgármestere törvény­telenül járt el, amikor figyelmen kívül hagyta a gyülekezési tör­vény előírásait, és nem láttamoz­tatta az SZNT által 2016-ra, illet­ve 2017-re bejelentett március 10-i utcai tüntetést. A polgármester, Maros megye prefektusa és az eseményről be­számoló román sajtó egy része mégis végig azt hangoztatta, hogy „engedély nélküli” meg­mozdulásról van szó, a csendőr­ség pedig erre alapozva bírságolt - emlékeztetett az ügyvéd. A március 10-i esemény előtt Izsák Balázs és ügyvéd kollégá­ja személyesen ismertették a gyülekezési törvény előírásait Iulius Cenan csendőrparancs­nokkal, akinek bemutatták az akkor már létező alapfokú ítéle­tet. Mindezt figyelmen kívül hagyva a csendőrség több száz résztvevőt bírságolt meg. Nem úszta meg büntetés nélkül az az ötven önkéntes sem, akinek a névsorát maga Izsák Balázs ad­ta le a csendőrségre a menetelést megelőző héten. „Ez a pofátlanság tetőfoka, hogy a csendőrség listát kér azokról, akik segédkezni fognak a rend fenntartásában, a rend­bontás nélkül lezajlott tüntetés után viszont megbírságolja őket, méghozzá szervezőkként” - mu­tatott rá Kincses. Az ügyvéd sze­rint a csendőrség utána sem né­zett, hogy a bejelentett ötven ön­kéntes közül mindenki ott volt- e a rendezvényen, vagy sem. Ki­derült, hogy különböző okok miatt hatan közülük nem vettek részt a demonstráción, mégis megbírságolták őket. A szervezőknek igazat adó jogerős ítélet nyomán az SZNT bizakodón várja azokat a pere­ket, melyeket a megbírságolt résztvevők indítottak a csendőr­ség ellen - írta az erdélyi lap. Felelőssé tették a miniszterelnököt Charles Michel belga mi­niszterelnököt tették fele­lőssé a márciusi brüsszeli robbantásos merénylete­kért az Iszlám Állam (LÁ) nevű terrorszervezet leg­újabb propagan­davideójában - jelentette a belgiumi sajtó szerdán. Brüsszel. A Le Soir című na­pilap beszámolója szerint a 4 és fél perces videóban a dzsihadisták franciául énekel­nek, miközben egymást köve­tik a felvételek a novemberi pá­rizsi és a márciusi brüsszeli terrortámadásokról. „Töltve a Kalasnyikov, a civi­lek tehetetlenek. Brüsszel ré­mületben van, amiért Michel a hibás. A belgák lángokban, amiért Michel a hibás. Össze­hangolt támadások, célpont a repülőtér” - rappeli az Iszlám Állam egyik tagja a felvételen. A videóban a merényletek keltette káosz mellett bevágá­sok láthatók Charles Michelről és Manuel Valis francia kor­mányfőről, illetve az IÁ több tag­járól, például a párizsi terrortá­madások egyik elkövetőjéről, Brahim Abdeslamról, aki Fran­cois Hollandé francia elnököt emlegeti, majd fegyverével bele­ereszt egy sorozatot a falba. Az Iszlám Állam júniusban is közzétett egy hasonló propagandavideót, amelyben ar­ra szólították fel a „demokratá­kat” és a „kufárokaf’, hogy tilta­kozzanak Barack Obama ameri­kai és Francois Hollandé francia elnök politikája ellen. A dzsihadisták azt üzenték: amennyiben az emberek azt akarják, hogy véget érjenek a szervezet terrortámadásai Euró­pában és az Egyesült Államok­ban, akkor el kell érniük, hogy a nyugati országok kormányai fel­hagyjanak az IÁ állásainak bom­bázásával Irakban és Szíriában. Szakértők szerint a legfris­sebb videónak is hasonló az üzenete, ami jól illusztrálja, hogy a terrormilícia egyre szo- rongatottabb helyzetben van a Közel-Keleten. Március 22-én Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőté­ren és a Maelbeek metróállomá­son hajtottak végre terrortáma­dást, 32-en meghaltak. Tavaly november 13-án Párizsban hét helyszínen követtek el merény­leteket, amelyekben 130 ember vesztette életét. A hatóságok szerint bizonyított kapcsolat van a párizsi és a brüsszeli me­rényletek kitervelői és elköve­tői csoportjai között. Áttörték a határt, bevásárolni Mintegy ötszáz venezue­lai asszony törte át a ka­tonák által védett, közel egy éve lezárt kolumbiai határt, hogy élelmiszert vásároljon a szomszédos országban, mivel Venezu­elában a legalapvetőbb fo­gyasztási cikkeket is le­hetetlen beszerezni - de­rült ki helyi idő szerint kedden a venezuelai mé­dia jelentéséből. Caracas. A határsértők zöme az északnyugat-venezuelai Tachira szövetségi állam lakója. Áttörték a kolumbiai határ és a Rio Tachira folyón átívelő híd kö­zötti katonai kordont, és átkel­tek a szomszédos országba. A határnál fekvő Cucuta városba mentek, hogy megvásárolják a legszükségesebb élelmiszereket, majd körülbelül két óra múlva hazatértek. Venezuelában hónapok óta gazdasági, társadalmi és politi­kai válság uralkodik. Az ország legfőbb terméke és exportcikke a kőolaj, devizakészletének 96 százaléka az energiahordozó el­adásából származik. Az olajár esése miatt a gazdaság is mély­repülésbe kezdett. Rendszere­sek az áramkimaradások, a ter­melés akadozik, a boltok üresek, az infláció elszabadult. Az or­szág gyakorlatilag minden fo­gyasztási cikket importál, de már nincs több pénze a behoza­tal finanszírozására, ez magya­rázza a súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiányt. A legfontosabb árucikkek 80 százalékát-példá­ul rizst, cukrot vagy vécépapírt - nem lehet beszerezni. Emiatt mindennaposak a tüntetések és fosztogatások. A helyzetet súlyosbította, hogy Nicolás Maduro venezuelai el­nök tavaly augusztusban lezá­ratta a venezuelai-kolumbiai ha­tárt. A két országnak 2219 kilo­méteres közös határa van, és a térségben különféle gerillacso­portok, kábítószert és más dol­gokat csempésző szervezetek te­vékenykednek. Függetlenség napja Venezuelában A venezuelai hadsereg katonái az ország függet­lenségének 205. évforduló­ja alkalmából tartott felvo­nuláson Caracasban 2016. július 5-én. Venezuela 1811-ben ezen a napon ki­áltotta ki függetlenségét a Spanyol Birodalomtól, ön- rendelkezését végül a latin­amerikai függetlenségi há­borúk után (1810-1825) nyerte el. A mai Venezuela területe Nagy-Kolumbia ré­sze volt 1830-ig, amikor a Jósé Antonio Páez katona­tiszt, későbbi köztársasági elnök vezette lázadásban kikiáltották az új Venezue­lai Köztársaságot. Állatvédők tüntetése Pamplonában

Next

/
Oldalképek
Tartalom