Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)
2016-07-05 / 155. szám
MTI FOTÓ: KELEMEN ZOLTÁN (iEH Ni ncs biztosításuk a katonáknak Hazatért a kontingens Hazatért a magyar rendőrkontingens Bulgáriából; a magyar rendőrök 350 illegális bevándorlót tartóztattak fel bolgár kollégáikkal közösen a szerb-bolgár határszakaszon. Budapest A tíz rendőrt Balogh lános műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes köszöntötte Budapesten, a Készenléti Rendőrségen hétfőn. Beszédében hangsúlyozta: éjféltől lép hatályba az a törvény- módosítás, új intézkedési lehetőséget jelent a rendőrségnek. A jogszabály értelmében a rendőr 8 kilométeres sávon belül feltartóztathatja a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit, és őt az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény legközelebbi kapuján átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel vele szemben. Ha bűn- cselekmény gyanúja merül fel, a rendőr nem élhet ezzel a lehetőséggel, egyéb intézkedési kötelezettségének kell eleget tennie. Balogh János a kontingens munkáját a magyar labdarúgóválogatott teljesítményéhez hasonlította, értékelése szerint a magyar rendőrök munkája ugyanazt célozta, mint a sportolóké, „minél messzebb tartani az ellenfelet a saját kapunktól”. Hozzátette: amilyen tiszteletreméltó a magyar csapat teljesítménye, olyan tiszteletreméltó a szerb-bolgár határszakaszon szolgálatot teljesítő rendőröké is. Ismertette azt is, hogy a szerb-bolgár határszakasz egy alternatív iránya a balkáni migrációs útvonalnak, tapasztalatok szerint ebből az irányból is többen kísérelnek meg Nyugat-Európába jutni. A kontingens egy hónapon át teljesített szolgálatot a bolgár-szerb határszakaszon, a határőrizeti feladatok mellett a közrend fenntartása és a jogsértések megelőzése volt a céljuk. Mivel korábban megszüntették a katonák élet- és felelősségbiztosítását, a jelenlegi szabályozás alapján a Hortobágyon egy bomba hatástalanítása közben hősi halált halt tűzszerészek számára nyújtható egyszeri anyagi segítség mértékét a honvédelmi miniszter egyéni mérlegelése határozza meg - írta a hétfői Magyar Idők. Budapest A lapnak Szendrei Zoltán őrnagy, a Honvédszakszervezet alelnöke elmondta: a szaktárca Hende Csaba minisztersége idején, négy évvel ezelőtt szüntette meg a katonák biztosításait arra hivatkozva, hogy az addigi rendszerben aránytalanul magas biztosítási díjat kellett fizetnie a honvédségnek a katonák után, miközben csak kevés káresemény következett be. A szakszervezet alelnöke arról is tájékoztatta a lapot, hogy jelenleg az a fő szabály a Magyar Honvédség katonáit érintő balesetek, halálesetek kapcsán, hogy ha baj van, akkor mindenért a honvédelmi tárca vállal felelősséget, és állja a kártérítési, kárenyhítési juttatások biztosítását. A lap információja szerint Simicskó István honvédelmi miniszter saját hatáskörében a korábbi biztosítási alapú kárenyhítéseknél is magasabb összegű, több mint tízmilliós nagyságrendű kegyeleti juttatásról tesz majd javaslatot. A honvédelmi tárca pedig jelezte, a Magyar Honvédség gondoskodik az elhunyt katonák méltó búcsúztatásáról, temetési segélyt nyújt, intézkedik az özvegyek nyugellátásáról és az árvaellátásról. A Magyar Idők közlése szerint az előző honvédelmi vezetés alatt szüntették meg azt a lehetőséget is, hogy a hősi halált halt katonákat posztumusz elő lehessen léptemi. A lap információja szerint Simicskó István meg kívánja változtatni ezt a rendelkezést, és elő fogja léptetni az elhunyt tűzszerészeket, az ügyről tárgyalnak a hétfői miniszteri értekezleten, és a keddi kormányülés elé terjesztik az ott elfogadott javaslatokat. * ★ * A Párbeszéd Magyarországért szóvivője azt követeli a kormánytól, hogy a honvédek és a rendvédelmi alkalmazottak biztosítása ne csak opció, hanem minden dolgozó esetében kötelező legyen. Tordai Bence ezt azt követően írta az MTI-hez eljuttatott közleményében, hogy a Magyar Idők hétfőn arról számolt be: négy évvel ezelőtt megszüntették a katonák élet- és felelősségbiztosítását, így a jelenlegi szabályozás alapján a honvédelmi miniszter egyéni mérlegelése határozza meg, hogy milyen egyszeri anyagi segítséget nyújtanak a Hortobágyon egy bomba hatástalanítása közben hősi halált halt tűzszerészek családja számára. Az ellenzéki politikus értékelése szerint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény tavaly elfogadott módosításai több helyen sértik a munkavállalói jogokat és több korábbi fontos pótlékot is eltöröltek. Ezek egyikeként hivatkozott a tűzszerész-pótlékra, amely az érintettek havi illetményének 40-50 százalékát tette ki. A PM szóvivője felháborítónak minősítette, hogy a honvédelmi dolgozóknak nincs balesetbiztosításuk, s annak kötelezővé tételét sürgette. * * * A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke szintén arra kéri a kormányt, hogy újra vezesse be a Magyar Honvédségnél a katonák felelősség- és balesetbiztosítását. Vadai Ágnes hétfőn azt közölte az MTI-vel, hogy értékelése szerint a hősi halált halt katonák családjainak alanyi jogon járó juttatás nem kegy és nem szívesség, hanem a minimum, amivel Magyar- országnak viszonoznia kell a haza szolgálatát. Az ellenzéki politikus felidézte, hogy korábban a hősi halált halt katonák családjai automatikusan kaptak juttatást, a felelősség- és balesetbiztosítást azonban Hende Csaba volt honvédelmi miniszter megszüntette. Arra utalva, hogy Simicskó István tárcavezető egyedi elbírálása alapján a hortobágyi tragédiában meghalt katonák családjai több, mint tíz millió forintos juttatást kapnak, megkérdőjelezte az egyedi elbírálás szükségességét. Alkotmányjogi panasz Alkotmányjogi panasszal fordult a szocialista Szanyi Tibor az Alkotmánybírósághoz (Ab) a kvótareferendummal kapcsolatos május 3-ai kúriai döntés miatt. Budapest Az európai parlamenti (EP-) képviselő hétfőn Budapesten a panasz benyújtása után tartott sajtótájékoztatón azzal érvelt, hogy a kormány által kezdeményezett népszavazás súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását, mert a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés közös politikává teszi a menekültügyi kérdéseket. Szanyi Tibor szerint a kérdés a költségvetést is érinti. Ezt azzal magyarázta, hogy ha Magyarország nem fogadja be a menekülteket, akkor menekültenként közel 79 millió forintot lesz köteles fizetni. Hozzátette: ez 1294 fővel számolva 102 milliárd forintot jelent. Emlékeztetett arra, hogy korábban már fordult alkotmányjogi panasszal az ügyben az Alkotmány- bírósághoz, a panaszát a testület elutasította. Szanyi Tibor előző panaszában a népszavazás kiírását elrendelő május 10-ei országgyűlési határozatot támadta meg, az Ab június 21-én utasította el. Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy ha az államfő panasza elbírálása előtt kiírja a referendumot, akkor a strasbourgi testületekhez fordul. Szanyi Tibor úgy látja, hogy Lázár János miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő meg akarnak ágyazni „a Huxitnak", a magyar kilépésnek, illetve egy arról szóló népszavazásnak. Ez politikai bűncselekmény Magyarország népével szemben - mondta. Beszélt arról is, hogy társadalmi vitát lát szükségesnek Magyar- ország európai uniós tagságáról, az EU fő céljáról, az egyre szorosabb egységről. A Kúria május 3-án hagyta jóvá a Nemzeti Választási Bizottság kvótareferendumot hitelesítő határozatát. ítélet a tömegzavargás ügyében Olcsó bérek politikája Az LMP társelnöke arra szólítja fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy szakítson az olcsó bérek politikájával, különben a szakképzett munkaerő külföldön keres állást, helyükre pedig külföldiek érkezhetnek. Budapest Szél Bernadett hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a Brexit azonnali hatásaként beszélt arról, hogy a külföldön elhelyezkedni vágyók előrehozták döntésüket, és egyre nagyobb számban hagyják el az országot. Emellett egy másik jelenségre is rávilágított a Nógrád megyei Szügy autóponyvagyárának példájával. Mint mondta, bár a térségben 20 százalékos a munka- nélküliség, mégis mexikói, orosz és szerb vendégmunkásokat vette fel, mert nem találtak megfelelő magyar munkaerőt. A politikus mindezért a magyar kormányt tette felelősség, amely szerinte eltorzította a munkaerőpiacot, „csúcsra járatva a közmunkát", és alacsonyan tartva a béreket, amelynek eredményeként már nemcsak a visegrádi országok között vagyunk sereghajtók, hanem az unió ötödik legalacsonyabb nettó átlagbére is Magyarországon van. Szél Bernadett olyan adórendszert is sürgetett, amely csökkenti a társadalmi különbségeket, de az LMP a munkajövedelmeket is alacsonyabb mértékben adóztatná. A képviselő a munkaerő-képzés, valamint az oktatás forrásait is jelentősen bővítené. Elmarasztaló ítéletet hozott első fokon a Szegedi Járásbíróság a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt indult per kilenc szíriai és egy iraki állampolgárságú vádlottjának ügyében pénteken. Szeged. A bíróság határzár tiltott átlépésének - tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett - bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Hat férfit egy év két hónap börtönbüntetéssel sújtott a bíróság, és négy évre kiutasította őket. Egy vádlott - aki az átkelőnél megafonon keresztül is beszélt a tömeghez - három év börtönt kapott. Az ügy rossz egészségi állapotú vádlottjait egy év - négy, illetve két évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélték. Közülük két férfit szintén kiutasított a bíróság, a már oltalmazott státust kapott nő esetében azonban nem adott helyt az ezt kérő ügyészi indítványnak. Arany János bíró a döntés indoklásakor kifejtette, Magyarországon ez az első ilyen per. A bíróságnak az eljárás során azt kellett vizsgálnia, hogy a vádlottak szándékosan léptek-e magyar területre, és ezt jogosulatlanul, tömegzavargás résztvevőjeként tették-e. A bíró közölte, a bűncselekmény alapesete - a határzár tiltott átlépésének bűntette - elkövetését a vádlottak többsége elismerte. Elmondták, látták az átkelőnél kialakított határzárat, az úton elhelyezett, drótakadállyal megerősített kaput, az ott összegyűlt rendőri erőket, vallomásaikban többen a kődobálásról, illetve könnygáz- és vízágyúhasználatról is beszámoltak. A jogszabályok alapján a részvétel a fizikai jelenlétet, a nyílt rendbontásban való közreműködést jelenti. Legfeljebb öt-tízezer forintos szülőtartási díj kiszabása várható a bírósági gyakorlatban - mondta Illés Blanka családjogász hétfőn. Budapest A jogász a július 1- jén életbe lépett törvénymódosítással kapcsolatban kifejtette: ez elsősorban a szülőt a gyermek helyett gondozó, eltartó embernek, illetve szervezetnek előnyös. Eddig ugyanis, ha például egy idősotthonban élő nyugdíjas nyugdíja nem fedezte a költségeit, akkor az otthon évekig pereskedhetett egy járási hivatali ügygondnokkal azok fedezéséért, miközben folyamatosan nőtt a hátralék. Most viszont az otthon saját jogon kezdeményezhet pert a gyermekkel szemben, így nem kényszerül arra, hogy „kirakja az utcára” az idős embert - hangsúlyozta. Éppen ezért Illés Blanka szerint nem várható, hogy maguk a szülők perelik be a gyereküket. Egyébként a gyermek a fizetésének legfeljebb feléig kötelezhető a szülőtartásra, de az úgynevezett tartási sorban a szülőt megelőzi a gyermek saját gyermeke, házastársa, volt házastársa és volt élettársa is. Ha a gyermek munka- nélküli vagy nagyon kevés a fizetése, akkor nem kötelezhető szülőtartásra. Az összeget a bíróság mérlegeli, de a családjogász szerint legfeljebb öt-tízezer forintos szülőtartás kiszabása várható. Illés Blanka megjegyezte: a bíróságon nem lehet a szülő érdemtelenségére hivatkozni. Szülőtartásra tízezer forint?
