Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-30 / 177. szám

Magasabb célok felé törnek

labdarúgás. Gőzerővel készül a közelgő idényre szűkebb hazánk egyetlen NB Ill-as labdarúgócsapata, az STC Salgótarján (volt Somos) legénysége. A sikeres szereplés érdekében keményen dolgoztatja játékosait Vágó Attila, a gárda pro licences edzője, aki eddig öt NB I-es és több má- I sodosztályú csapat mellett öt évig | a női válogatottat is irányította.

A szülővárosába harminc év után visszatérő, 57 éves szakedző városi összefogást sürget a nagy múltú salgótarjáni futball fellendítése végett, de már az előttünk álló idényre is - nemcsak átvitt értelemben - magasabb célokat szeretne kitűzni a csapat elé.- Mi sarkallta arra, hogy három évtized után visszatérjen Salgótarjánba, és a végre-valahára talán most komoly célokért küzdő csapat élére álljon?- Szeretem a szülővárosomat, sok kedves emlék fűz ide, az SBTC-nél nevelkedtem, már fiatalon játszhattam az NB I-es tartalékbajnokságban, kupa- és edzőmérkőzéseken - Dávid Róbert és dr. Lakat Károly edzők keze alatt a nagycsapatban, olyan példaképeimmel, mint Répás Béla, Básti István, Kmetty József, Varga Sándor, Jeck Ferenc és a többiek, akiket nem is mertem tegezni. Szalay Miklós állított be először, 1980 őszén bajnoki mérkőzésen a Stécé NB lies csapatába. Soha nem felejtettem el, hogy honnan indultam, nyomon követtem a tarjániak szereplését, elszomorított, hogy miért nincs a városnak huzamosabb ideje legalább NB Il-es csapata. Amikor hazalátogattam a zagyvarónai szülői házba, mindig kimentem a Szojka- stadionba és a tóstrandi pályára, s a szívem szakadt meg, amikor láttam, hogy a pályák lepusztultak, nincs jó csapatunk, nincs összefogás. Ezzel együtt is gondoltam arra, hogy egyszer majd visszatérek. Amikor Ferenczi Béla, a gárda támogatója megkeresett, ismertette terveit, láttam, mennyire eltökélt, és három másodosztályú ajánlatomat is visz- szamondtam, hogy segítsem a város visszatérését a magyar futball térképére.- A kétkedők megkérdeznék: az eszére, vagy a szívére hallgatott?- A szívemre! Most pedig azon vagyok, hogy a legtöbbet kihozzam az STC Salgótarján csapatából. Hogy ez az STC név mit rejt magában, Somost, vagy Salgótarjánt, mindegy. Nem ez a lényeg, de azt mondom: legyen Salgótarján! Az a fontos, hogy kell egy jó csapat a városnak. Ehhez próbálok a kapcsolataim révén jó játékosokat igazolni, ami nem könnyű, hisz - őszintén szólva - Salgótarján „sötét pont” a futballisták szemében, de az átigazolási időszak végéig keményen dolgozunk a csapat megerősítéséért. Az előttünk álló bajnokságban pedig igyekszem olyan csapatot

felépíteni, amely nem esélytelen az előrelépésre.- Tudom, Szegeden él, de már egy hónapja itthon dolgozik. Nem érzi, hogy terveit, munkáját viszszaveti a közeg?- Szeretem Salgótarjánt! Visz- szajöttem, és sajnos valóban,

néha belekeveredem olyan helyzetekbe, hogy „úristen, hová jöttem?”, mert látom a közeget, az erős negatívizmust, és én nem ilyen vagyok. El kellene érni

Névjegy

Vágó Attila - pro licences szakedző

Salgótarjánban született 1959. október 20-án. Játékosként szerepelt az NB Il-es Salgótarjáni TC, Nagybátony, H. Asztalos SE, Ózd, Hódmezővásárhely, Szeged és Makó csapatában. Edzőként a megyei bajnokságtól az NB I B-ig vitte fel a Szeged-Dorozsmát, majd az NB I-ben a Videoton, a Sopron, a Békéscsaba, a Diósgyőr és a Szolnok, az NB D-ben a Veszprém, a Cegléd, a Szeged és a Szigetszentmiklós csapatát vezette. Két szakaszban öt évig volt a női válogatott szövetségi kapitánya. Gyermekei is a sportban élnek. Attila a Nemzeti Kézilabda Akadémia egyik vezetője, Fanny az osztrák St Pölten közel százszoros válogatott csatára, míg Levente a Szeged NB Il-es labdarúgója. Az edző felesége, Vágóné dr. Szabó Ágnes szintén salgótarjáni származású, és fontos hátteret biztosít a sportos családnak.

végre, hogy a legjobb erők összefogjanak a futball érdekében. Ne csak a rosszat keressük egymásban, tegyük félre a vélt és valós sérelmeket. Pórbáljuk meg! Minden város össze tud fogni - támogatják a csapatot, van stadion, egy kézbe veszik az

utánpótlást -, itt ezt miért ne lehetne megtenni? Mindig csak mondjuk, mondjuk - csináljuk meg! Ehhez kell a városi vezetés támogatása, kell az anyagi erő - mert noha Ferenczi Béla eltökélt és rengeteget áldoz, szükség van a segítségre -, kellenek a szurkolók, és kell a régi, legendás játékosok tekintélye. Mindenkire szükség van! Lehet, hogy ebben a folyamatban most nekünk kell zászlóvivőnek lennünk. Ha öszszeáll egy olyan gárda, amely képes az előrelépésre, nem szabad kihagyni az alkalmat. Ha a csapat egy-két éven belül feljebb lép, talán mind többen mellénk állnak, talán az MLSZ is azt mondja: feljutott Salgótarján, épüljön itt is egy stadion.- Jól előreszaladtunk... Jelenleg milyenek az itteni körülmények?- A többiekhez képest nagyon nehezek. Dolgoztam már az ország minden részén, keleten, nyugaton, északon, délen, és sajnos mindenütt jobbak a tárgyi és a létesítményfeltételek. Nagyon le vagyunk robbanva. Szinte száz év a lemaradásunk. De ha csak kesergünk, és egymásra mutogatunk, soha nem jutunk előre. Ezért tenni kell!- Ha már megpendítettük az előrelépés lehetőségét: milyennek látja a mezőnyt és az esélyeket?- Az NB III. mezőnyére tekintve lényeges, hogy amíg Nyugaton a Győr, a Tatabánya és a Kaposvár, Középen a Pécs, a Dunaújváros, az Újbuda és mások is fel akarnak kerülni, addig Keleten a Kazincbarcika, a BKV Előre, a Putnok, a Monor, a Hatvan és a Salgótarján sem mondhatja ki, hogy biztos feljutók! Itt most bárki feljebb léphet, nincs igazi favorit. Kiegyensúlyozott bajnokság elé nézünk, így az előrelépés gyökerei megvannak. Többször nyertem már bajnokságot, és tudom, sokszor milyen apróságok kellenek a sikerhez. A legfontosabb, hogy legyen meg az a játékosállomány, amely alkalmas az előrelépésre. Most ezen dolgozunk, és a keret alapján lehet majd magasabb célokat kitűzni. Ezek valóra váltásához is bizalomra és türelemre van szükség, ami sok helyen hiánycikk, de ha ez megvan, az eredmény jönni fog.- Közbevetőleg tisztázzuk már, hogy miért volt egy évre eltiltva, hisz nehéz elhinni, hogy a Szigetszentmiklós edzőjeként antiszemita kijelentéseket tett volna a kispadon!- Nem mondtam olyat! A Vasassal játszottunk - 1 - ö-ra nyertünk -, és az egyik játékosom szabálytalankodott. Az ellenfélből Rodenbücher István odafutott a kispadunkhoz, köpött egyet, és durván szidalmazott. A kispad- ról mindenki felugrott, közülük szólt vissza valaki. Tehát nem az én számból hangzott el az a mondat, amiért eltiltottak. A játékvezető azt mondta: a kispadon elhangzott rasszista megnyilvánulásért én vagyok a felelős. És eltiltottak. Példát statuáltak velem. Tudom is, hogy mi áll mögötte - de túl vagyok rajta. Az edzői pályámból inkább azt emelném ki, hogy Szeged mellett eddig öt városba - Békéscsabára, Sopronba, Veszprémbe, Szolnokra és Diósgyőrbe - is visszahívtak, és kétszer lehettem a női válogatott szövetségi kapitánya.- Egy hónapja dolgozik a csapattal. Milyenek a benyomásai? Mire elég, ami most van?- A nyitányig tartó napok még

a csapat kialakításával telnek. Vannak kisebb-nagyobb gondjaink. Igazoltunk játékost sérülten, más az első edzésen lett harcképtelen, s van, aki sokat kihagyott Két olyan emberrel is tárgyalok, akik magasabb osztályban játszottak, és eddig kivártak, így ,csak az utolsó pillanatban csatlakoznak. Minden hátralévő nap fontos. A bajnokság hosszú, 34 fordulóban kell helytállni. Az ősz a csapatkereséssel, az építkezéssel fog telni, hogy mindenki egy hullámhosszra, azonos edzettségi szintre kerüljön, és kialakítsuk a játékunkat. Tehát nem csettintésre megy, hogy nyerni fogunk, viszont úgy kell csapatot építem, hogy a szezon végére az élmezőnyben, kétmeccsnyi lemaradáson belül legyünk. Ha a játékunk folyamatosan javul; ha a játékosok megértik, hogy mit akarunk; ha elkerülnek bennünket a sérülések, s ha decemberben tudunk az egy-két hiányposztra játékost igazolni, tavasszal ezt az esetleges kis különbségeket be lehet hozni. Csak jussunk el addig! B. R.

STC Salgótarján adatbankja

Az STC Salgótarján kerete alaposan átalakult az előző idényhez képest.

Új játékosok.-SánVd Tibor (Cigánd), Fildan Calin (Nagyvárad) - kapusok; Radványi Dávid (Tiszakécske), Benkő-Bíró Norbert (Szigetszentmiklós), ifj. Stark János (Mátranovák), Kicsi Zoltán (Erdély) - védők; Lakatos Béla (Kazincbarcika), Lupták Lukas (Rimaszombat), Zvara Dávid (SzolI

nok), Szöllősi Ferenc (Ajka), Major Máté (Vasas-Kubala Akadémia) - középpályások; Lukács Zsombor, Lukács Raymond (Kazincbarcika) - csatárok. Tárgyalásban állnak:Obot Denis Samuel (Szeged 2011), Kingston Solomon (olasz III. osztály) - csatárok.

Az STC Salgótarján játékoskerete: Sánta Tibor, Fildan Calin - kapusok; Kicsi Zoltán, Radványi Dávid, Benkő-Bíró Norbert, ifj. Stark János, Híves Balázs, Kerényi Gábor, Debreczeni Dávid - védők; Lakatos Béla, Lupták Lukas, Zvara Dávid, Szöllősi Ferenc, Major Máté, Csóka Róbert, Romhányi Tamás, Tóth Benedek - középpályások; Novák Norbert, Lukács Zsombor, Lukács Raymond, Kalácska Csaba, | Tarlósi Patrik, Nagy Richárd, Obot Denis Samuel (?), Kingston Solomon (?). Vezetőedző: Vágó Attila.

Kovács Katalin visszavonul

kajak-kenu. Bejelentette visz- szavonulását a háromszoros olimpiai és 31-szeres világbajnok Kovács Katalin, minden idők egyik legeredményesebb kajakosa.

A 40 éves sportoló pénteki sajtótájékoztatóján könnyeivel küszködve közölte döntését.- Két éve, kislányom, Luca születése után feltöltődve, rengeteg energiával vágtam neki a felkészülésnek, hogy ott lehessek ötödik olimpiámon - kezdte mondandóját a világklasszis versenyző, akinek többször is elcsuklott a hangja. - Sajnos nem sikerült kijutnom Rióba, és az utóbbi időben már egyre többször megfogalmaztam magamnak és a kislányomnak azt, hogy a szívemben már nem a kajakozás az első, hanem a családom. Velük szeretnék

sok-sok időt eltölteni és az álmainkat megvalósítani. Azt hiszem, nem titok, hogy miért vagyunk ma itt: a sportolói pályafutásomnak itt a vége, fuss el véle.

A kajakos köszönetét mondott mindenkinek - edzőknek, sportolótársaknak, egyesületeknek, szövetségnek, orvosoknak -, hogy több mint húszéves pályafutása során segítették. Hozzátette, hálás a családjának, a szponzorainak, a sajtó képviselőinek és a szurkolóknak is azért, mert követték és támogatták.- Várom már nagyon, hogy kezdődjön az olimpia, sok sikert kívánok a magyar csapatnak, nagyon drukkolok nekik! - mondta Kovács.

A jövőjét firtató kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: majd az Idő eldönti, mennyire marad

szoros kapcsolatban a sporttal, jelenleg egy gyermekeknek szóló tábor megvalósításának gondolata foglalkoztatja.

Storcz Botond, a válogatott vezetőedzője azt mondta: kivételes, emlékezetes pillanat a mostani.- Katalin sokaknak megköszönte a támogatást, de igazán mi tartozunk köszönettel neki, a sok szép eredményért - mondta a szakvezető, aki maga is háromszoros olimpiai bajnok és sokáig párhuzamosan futott a pályafutása Kovács Katalinnal. - Ahhoz, hogy egy sportoló ilyen magasságokba eljusson, nem elég a sok edzés, emberi tartás, alázat is kell. Mi, akik közelről kísértük a karrieredet, láttuk, hogy nemcsak az eredményeiddel tűntél ki, hanem a hozzáállásoddal is. Még idén, a sevillai edzőtáborozás során is te

voltál az első a vízen és Te voltál az utolsó, aki befejezte az edzést Pályafutásod utolsó évében is úgy készültél, mintha még nem nyertél volna semmit, azt hiszem, ez mindent elmond.

Molnár Imre, a Budapesti Honvéd SE ügyvezető igazgatója azt mondta, Kovács Katalintól nem szeretnének elválni, „céljaink vannak vele", s biztos abban, hogy megtalálják majd neki a testhezálló feladatot.

Az egyesületen kívül virágcsokorral köszöntötte a kajakost a főtámogató MÓL képviselője, valamint Baráth Etele és Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke és főtitkára.

Kovács Katalin 1987-ben, a Bp. Spartacusban kezdte pályafutását, később a BSE, a BKV Előre SC, az Újpesti TE, az MTK és végül a

Budapesti Honvéd versenyzője volt. Négy olimpián vett részt (1996-ban, Atlantában tartalék volt), 2004-ben és 2008-ban K-2 500 méteren, 2012-ben pedig K4 500 méteren szerzett aranyérmet és öt ezüstöt is gyűjtött.

Az utolsó világversenye a

2013- as duisburgi vb volt, majd

2014- ben gyermeke született. Ezután még visszatért, de idén nem tudta kiharcolni az ötkarikás szereplés jogát.

Kovács Katalin 31 vüágbajnoki címe abszolút rekord a sportágban.

Kovács Katalin kajakozó egy fővárosi vendéglátóhelyen tartott sajtótájékoztatója után