Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-27 / 174. szám

Túl a százon Szécsí a város legidő­sebb embere, Oláh Ferencné a közelmúltban ünnepelte századik születésnapját. Az ünnepeknek kifejezte jókí­vánságát két gyermeke, Magdolna, Gizella, öt unoká­ja és négy dédunokája. A vá­ros lakossága, az önkor­mányzat nevében Stayer László polgármester és dr. Bagó József, a város jegyzője virággal és ajándékkal kö­szöntötték Mária nénit, aki meghatódva fogadja a jókí­vánságokat. Magda lányával él együtt, aki húsz éve nyugdíjas, de szinte napi rendszerességgel meglátogatja Dóri unokája, akinek a végzettsége ápoló­nő. A dédinek a mosoly és a kedves szavak mellett jól jön az unokájának egy két szak­mai tanácsa is. Gizella lánya és a többi hozzátartozója is gyakori vendég a lakásán, mert tisztelik és szeretik őt. Fiatalon megszokta a munkát, már gyermekként sokat segített a földműves szüleinek. Húsz éves volt, amikor Oláh Ferenc asztalos­sal öszszekötötte az életét. A gyermekek nevelése, a házi , munka, az öt hold föld műve­lése bőven adott munkát a számára. A dolgos, szorgos asszony a termékek egy ré­szét a helyi piacon értékesí­tette. A legnagyobb szívfáj­dalma, hogy 10 éve a beteg­sége már az ágyhoz köti.- Hálás vagyok a Jóistennek, hogy megélhettem ez a kerek számot A templomba sajnos már nem tudok elmenni, de az atya minden hónapban felke­res. Nem panaszkodom, de saj­nos már a látásommal is baj van. Nagyon sokat olvastam, de már le kellett mondanom róla, Magdolna lányom az újságból szokott nekem felolvasni. A té­vénézés a rádióhallgatás és az alvás az, ami kitölti az időmet Köszönöm a családomnak, hogy születésnapomra egy ilyen szép ünnepséget rendez­tek - mondta. Kezembe adta „100 éves let­tem!” születésnapi meghívó­ját, amelyben többek között ez olvasható: „...A legtöbb, mit adhatunk, a családi szeretet”. Szerkesztőségünk nevé­ben is gratulálunk Mária né­ninek, szeretetben övezett további békés, boldog életet kívánunk neki. Szenográdi Ferenc „Barátság a jövőért" gyermektábor i (Folytatás az 1. oldalról.) SalgótarjánBaglyasalja. a tábor lakókat hét, ősztől harmadikos, negyedikes és ötödikes tanuló - Agócs Brigitta, Bálint Dániel, Básti Gabriella, Pelle Tímea, Pelle Viktor, Szendrei Zsolt és Tóth Bog­lárka - és két pedagógus - Koszt­ár Tünde valamint Pelle Katalin- képezte. A jelentkezők közül mintegy jutalomként azok a gyermekek jöhettek Baglyasaljára, akik jól tanulnak és szép sikereket értek el külön­féle versenyeken, megméretteté­seken. A vendéglátók gazdag progra­mot állítottak össze a július 18-ától 22-éig tartott időszakra, de az előzetes forgatókönyvön- úgymond a demokratizmus jegyében - maguk az érintettek is változtathattak. így például a bányamúzeum helyett - ahol már jártak - azt kérték, hogy a moziba mehessenek. Többször voltak kirándulni, jártak a kál­várián, az országzászlónál, a salgói várban, gyalog mentek oda-vissza Baglyaskőhöz, meg­látogatták a hulladékgyűjtő tele­pet, ahol nemcsak a technikai berendezés volt érdekes és új­szerű számukra, de láthattak egy kutyamenhelyet is. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a napirendben szá­mos játékos, ügyességi elem is helyet kapott s ugyancsak szíve­sen vettek részt a táborozok sza­badon választott kézműves foglal­kozásokon is. Készítettek egy zászlót is, amelyre mindenki kör­berajzolta a kezét, úgy, hogy az ujjak - a barátság jelképeként - összeérjenek. Mint a gyermekek­kel való találkozás, személyes beszélgetés során kiderült, szin­tén nagyon népszerűnek bizo­nyult körükben a zsetongyűjtés a licitálós vetélkedéshez. A közös főzés, a nyársalás és a tábortűznél rendezett Ki mit tud? is élmény­szerű volt és az elraktározandó emlékek közé sorolódott. A táborzáráskor három típusú - a résztvevőknek, a segítő aktivis­táknak és a támogatóknak - em­léklapot osztottak ki Báti Jánosné, Baglyasalja Barátainak Köre elnö­ke, mint táborvezető aláírásával. Szilasi András, a két település köz­ti kapcsolattartás élenjáró szemé­lyisége elmondta, hogy a kezdemé­nyezés az összefogás szép példája­ként valósulhatott meg, amiért köszönet jár mindenkinek, ki­emelten a helyi vállalkozóknak. Az almágyiak fogadókészségére jel­lemző, hogy öt nap során három­szor járt Itt Agócs Gyula polgár- mester, kétszer Agócs Péter, az alapiskola és óvoda igazgatója. Nagyon sokat tett a közös ügy ér­dekében a Csemadok helyi elnöke, Agócs Ildikó is. Ugyancsak figyelemre méltóan tanulságosnak bizonyult a tábor­lakók jólneveltsége: mindig tud­ták, hogy mikor kell fegyelmezet­ten, udvariasan viselkedniük és mikor lehetnek fesztelenül gyer­mekek. Bizonyára nagy becsben tartják majd az emléklapot, amelyről a múlt üzeneteként egy­részt megismerhetik Baglyasalja történetét - ahová Baglyaskőtől az ő hajdani elődeik, a gömöri Almágyról érkezett jobbágyok is települtek a XVII. század elején - és megszívlelik a XIX. századi felvidéki püspök, történész, Ipolyi Arnold gondolatát, felhívását is: „Gyűjsük össze és őrizzük meg emlékeinket, nehogy végleg el­vesszenek, s azáltal is üresebb legyen a múlt, szegényesebb a je­len, kétesebb a jövő.” Csongrády Béla Vége felé tart az aratás NMHTnformáciÓ.Az idei év próbára tette a búzatáblákat országszer­te: helyenként fagy, jégeső, forgószél nehezítette a kalászok fejlődésé, ezt viszonylag kedvező Időjárás követte. A déli megyékben már jóval Péter-Pál előtt megindultak a kombájnok a földeken, a közepesnél jobb termés várható az idén. Az ország nagy részén már befejeződött a gabonafélék betakarítása, ha az időjárás engedi, hónap végére már a magtárakba kerülhetnek mindenhol a szem. Az árak nyomottak, a nagy felvásárlók egyelőre kivárnak, virtuális felvásárlási árak létez­nek csak. Hogy milyen áron cserél majd gazdát, illetve kerül külföld­re tonnánként a búza, még nem tudni pontosan. A jó minőségű búza biztosan kelendő lesz ősszel, de hogy milyen áron cserél majd gazdát, az elkövetkezendő időszak dönti el. H. Szabó Sándor felvétele Ahol a jelen és múlt találkozik A polgármesteri hivatal folyosóján, nagy termében a falakon látható fotók összekapcsolják a község jelenét és múltját. Uidanyháasi i. Megidézik a képek az egykori települést, de ott vannak azok a fotók is, ame­lyek napjaink községét mutatják be. Láthatók azoknak az embereknek a képei, akik megha­tározó szerepet játszottak a falu életében. így gróf Pejácsevich Miklós Endre a község egyko­ri birtokosa, neje gróf Észtérházy Amalie fotói. Jogosan büszkék a ludányhalásziak Székesfe­hérvár püspökére, Spányi Antalra, aki a múlt század második felében náluk volt káplán. Ráday Pál, a kastély építője, II. Rákóczi Ferenc kancellárja, aki szerepet játszott abban, hogy 1705-ben Szécsényben került megrendezésre az országgyűlés. Mellette van feleségének Kajali Klárának a képe. Megemlékeztek a he­lyiek Ráday Gedeon költő, műfordító, politikus­ról, Volent Lajosról, aki a községben malmot üzemeltetett, Melega Ernőről, ő hosszú éveken át tanította, nevelte a település fiataljait A kiállítás egyfajta tisztelgés az elődök előtt. A ludányhalásziak tudják, a jelenünk a múltban gyökeredzik, a tegnap nélkül nincs holnap. A falu történetének ismereté­ben magabiztosabban lehet építeni a mát. Sz. F. Bográcsos finomságok Etes. Idén a hagyományokhoz hűen ismét államalapításunk és az új kenyér ünnepén, azaz augusztus 20-án rendezik meg a község falunapját. Ennek keretein belül főzőversenyt hirdetnek a szerve­zők. Nevezni lehet csapatoknak, baráti társaságoknak, civil szerve­zeteknek, és természetesen egyénileg is megmérettethetik magu­kat. A főzéshez szükséges hozzávalókat mindenki magának bizto­sítja. Az elkészült ételek zsűrizésére majd a falunapon, délután 14 órakor kerül sor. Nevezési díj nincs! Jelentkezni augusztus 10-ig, szerdáig lehet a közösségi házban, vagy Kémeri Juditnál az alábbi telefonszámon: 06-20- 262-6256. A főzőverseny jeligéje: „Bogrács­ban készült finomságok”. V f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom