Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-20 / 168. szám

Brit helyett magyar elnökség? Magyarország jelezte az uniós intézményeknek, hogy kész vállalni az Európai Unió (EU) soros elnökségét 2017 második fél évében, amit eredetileg Nagy-Britannia adott volna - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter egy keddi budapesti sajtótájékoztatón. Népszavazási hirdetmény Euró az évtized végén? Büdapest A nemzetgazdasági mi­niszter nem tartja alaptalannak, hogy Magyarország az évtized végé­re csatlakozzon az euróövezethez. Varga Mihály erről a Magyar Hírlap keddi számában megjelent interjú­ban beszélt Hozzátette, ehhez köze­lebb kell kerülni az uniós átlaghoz, valamint tovább kell javítani a ter­melékenységet ugyanakkor stabi­labb euró is kell, biztosabb lábakon álló, közös, fiskális politikával. Varga Mihály szerint gyenge versenyképességgel, rossz árfo­lyamon csatlakozni életveszélyes, többet árt, mint használ. Hozzátet­te: az utóbbi 14 évben kiderültek a közös valuta gyengeségei is, a monetáris politika korlátái, a fis­kális együttműködés hiánya. Színjáték Budapest. Az MSZP "hitvány színjátéknak" tartja Varga Mi­hály nemzetgazdasági miniszter euróbevezetésről szóló nyilatko­zatát. A szocialisták Varga Mi­hály Magyar Hírlapban kedden megjelent interjújára reagáltak, amelyben a tárcavezető nem tar­totta alaptalannak, hogy Magyar- ország az évtized végére csatla­kozzon az euróövezethez. Az MSZP közleményében ugyan­akkor úgy vélte: amíg Orbán Viktor kormányának második embere és szóvivője nem vonja vissza távozás- párti nyilatkozatát, a magyar embe­rek joggal gondolják, hogy a Fidesz nem az Európai Unió fizetőeszközét akarja bevezetni, hanem Magyaror­szágot akarja az Európai Unióból ki­vezetni. Orbán Viktor évekkel ez­előtt kimondta, hogy Európán kívül is van élet, Lázár János és Kovács Zoltán pedig világossá tette, hogy ki akarják léptetni az unióból Magyar- országot, és az októberi népszava­zás sem szól másról - írták. Budapest Szijjártó Péter kifej­tette: a britek EU-ból kilépésével kapcsolatban rengeteg kétely, ta­lálgatás felmerült, például hogy vihetik-e tovább a soros elnöksé­get a kilépési tárgyalások köze­pette, mindenesetre Magyaror­szág vállalná az elnökséget. Kiemelte: Magyarország a vi­segrádi országok segítségével az egyetlen olyan uniós tagország, amely sikeres választ adott "a nem normális" európai helyze­tet kiváltó legfőbb kihívásra, a migrációs válságra, s elsőként tudta megállítani "az esztelen bevándorlást", ezért a magyar el­nökség a józan észre és az em­berek biztonságára alapozó po­litikájával nagy hasznára tudna lenni Európának a helyzet nor­malizálása érdekében. Magyarország kifejezetten pozitív visszajelzéseket kapott a 2011. első félévi soros elnök­ségéről, abban az időszakban számos fontos kezdeményezés indult el az EU-ban, továbbá a magyar diplomaták teljesítmé­nyét is elismerés övezte - je­gyezte meg Szijjártó Péter. Elmondta: még nem fordult elő, hogy valamely tagország kiesett volna az elnökségi sor­ból, így jelenleg két lehetőség is elképzelhető: vagy valamely tagország vállalja a pozíciót, vagy minden soron következő ország fél évvel előrébb kerül, azonban az eddigi információk alapján az érintettek nem áll­nak készen erre, vagy nem sze­retnék ezt a lépést megtenni. Ismertette: az elnökség átvé­telének első feltétele, hogy a bri­tek hivatalosan is bejelentsék, nem vállalják az elnökséget. A hivatalos procedúra elindulását követően pedig tanácsi döntés szükséges, tehát a tagállamok döntenek majd a kérdésről - tet­te hozzá a külügyminiszter. Az uniós elnökséget ellátó or­szág biztosítja a tagországok kormányainak küldötteit tömö­rítő döntéshozó szerv, a Tanács képviseletét. Az elnöklő ország­nak szoros koordinációt kell folytatnia tevékenységéről az Európai Bizottsággal, az Euró­pai Parlamenttel, a tagország­ok állam- és kormányfőit tömö­rítő Európai Tanács elnökével, valamint az unió kül- és bizton­ságpolitikáért felelős főképvi­selőjével is. Elkészült az október 2-i népszavazás hirdetmé­nye, a plakátokat kiszállí­tották a választási irodák­hoz, és várhatóan még a héten minden településen kihelyezik - közölte az MTI érdeklődésére a Nemzeti Választási Iroda (NVI) kedden. Budapest Az NVI kiemelte: amikor ismertté vált a választás időpontja, haladéktalanul intéz­kedtek a 44 825 hirdetmény el­készítéséről, és a napokban ki is szállították a helyi választási iro­dákhoz. A hirdetmény a korábbi válasz­tásoknál már megszokott módon a legfontosabb információkat tar­talmazza, és a következő napok­ban minden településen megjele­nik majd a közterületeken. A nemzetiszínű keretbe fog­lalt hirdetmény tartalmazza egyebek mellett a népszavazás napját és a szavazással kapcso­latos információkat is: tájékoz­tatást ad arról, hogy magyaror­szági lakcímmel rendelkező vá­lasztópolgár csak személyesen szavazhat, és aki a szavazás nap­ján Magyarországon, de a lakó­helyétől eltérő településen (vagy fővárosi kerületben) szeretne szavazni, az ezt szeptember 30- án 16 óráig kérheti. A szavazás napján külföldön tartózkodó választók szeptem­ber 24-én 16 óráig kérhetik fel­vételüket a külképviseleti név­jegyzékbe. Tájékoztatás: www.valasztas.hu oldalon. Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezde­ményez a kötelező betelepítési kvótáról. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" A kormányfő indoklása szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasz­tott képviselőin kívül senki más nem dönthet. Az Országgyűlés május 10-én rendelte el az orszá­gos népszavazást, amelyet azu­tán Áder János köztársasági el­nök október 2-ára írt ki. Az Eli soros elnöksége A Tanács elnökségét 2011 és 2020 között betöltő tagállamok: 9 I. félév 0 II. félév o m o> & 4 f 9 0 Forrás: Európa Unó / MTVA Sajtó-és Folówchívum / MTI Terrorizmus és a migráció: kéz a kézben Kosa Lajos az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke a testület kihelyezett röszkei ülésén A terrorizmus és a migrá­ció kéz a kézben jár - je­lentette ki Kosa Lajos, az országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes el­nöke az Ml aktuális csa­torna keddi műsorában. Budapest Vajon meddig kell várni arra, hogy az Európai Unió és a baloldali pártok rájöjjenek, hogy a terrorizmus, az egész eu­rópai életforma ellen irányul, és megváltoztassák álláspontjukat? - tette fel a kérdést a Fidesz frak­cióvezetője. Az Európába érkező migránsok ugyanis nem akarnak integrálód­ni - tette hozzá a kormánypárti po­litikus. Kosa Lajos, aki is, beszá­molt arról, hogy a bizottság a röszkei látogatásakor példásnak ítélte a tranzitzóna működését. Svéd és finn rendészeti szakembe­rek is hasonlóan nyilatkoztak az intézményről - tette hozzá. Orvos, videotolmács áll a migránsok rendelkezésére, és akinek a kérelmét befogadható- nak ítélik, azok táborban várhat­ják meg menekültkérelmük el­bírálását - mondta. A gondot az jelenti - folytatta - hogy a Bevándorlási és Állampol­gársági Hivatal munkatársai sze­rint a migránsok 90-95 százaléka nem együttműködő. Nem mutat­nak be úti okmányt, hamis adato­kat közölnek, és miközben példá­ul azt állítják, hogy Szíriából jöt­tek, nem beszélnek arabul. Az pe­dig nem igaz, hogy a magyar ha­tóságok fizikailag bántalmazzák a bevándorlókat - fűzte hozzá. A Fidesz frakcióvezetője arról is szólt, hogy tapasztalatai sze­rint a magyar baloldal bevándor­láspárti, minden eszközt felhasz­nál a migráció támogatására. A magyar határzár jól műkö­dik, a július 5-én életbe lépett in­tézkedéseknek köszönhetően a határ védelme teljessé vált - je­lentette ki Kosa Lajos egy hétfői röszkei sajtótájékoztatón. Kosa Lajos úgy fogalmazott, Szerbia irányából Magyaror­szágra, így az unió területére senki nem tud illegálisan belép­ni. A magyar határon zajló el­járások teljesen rendezettek, a tranzitzóna jól működik, a kiépí­tett kapacitások megfelelőek. Itt mindenki beadhatja menedék­kérelmét, amelyet elbírálnak a magyar hatóságok. Azokat az il­legálisan érkezőket, akiket a ha­tártól számított nyolc kilométe­res sávban elfognak, a magyar hatóságok visszakísérik és útba­igazítják a tranzitzóna felé, ahol beadhatják kérelmüket - közölte a képviselő. A bizottság ülésén elhangzot­takat összegezve Kosa Lajos ki­fejtette, a migrációs áradat jelen­tős része nem az üldöztetés elől menekül, hanem a törvényeket kikerülve a jobb élet reményé­ben szeretne Nyugat-Európába eljutni. Az érkezők 95 százaléka nem együttműködő, tisztába van vele, hogy jogszabályokat sért, bár van érvényes úti okmánya, azt nem adja át, és döntő többsé­gük hamis személyi adatokat kö­zöl magáról. Az elmúlt időszak adatai alapján a tranzitzónában megjelentek 70 százaléka már valamelyik uniós ország hatósá­gánál regisztrálva van, úgy ér­kezik Magyarországra, hogy tudja, menedékkérelmét ott kel­lene elbírálni. A bizottsági elnök kitért arra: az eddigi vizsgálatok nem tá­masztják alá azokat a híresztelé­seket, hogy rendőrök és katonák z nem megengedett eszközöket f használtak a migránsokkal 5 szemben. A bejelentéseket az § ügyészség kivizsgálja, de egy ré- | szűk eleve képtelenség, mert * olyan eszközök használatával ' vádolták a rendőröket, amelyek nincsenek rendszeresítve. Firtl Mátyás (KDNP) bizottsá­gi alelnök fontos humanitárius intézkedésnek nevezte, hogy a tranzitzónában az ügyintézés so­rán a családokat és az kísérő nél­kül érkező gyerekeket részesítik előnyben. A röszkei tranzitzónánál tett lá­togatás kapcsán a képviselő közöl­te, érezhető a migrációs nyomás a határnál, hiszen több százan vára­koznak a hátár szerbiai oldalán. A magyar hatóságok - részben kari­tatív szervezetek közreműködésé­vel - gondoskodnak róluk, vizet, élelmet biztosít nekik. Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnöke úgy fogal­mazott, bár a kormány szerint Magyarország a schengeni tér­ség legerősebb védelmezője, va­lójában ezen a bástyán "óriási lyukak tátongnak". Az ide érke­ző menekültek több mint 90 szá­zaléka eltűnik a hatóságok elől, és a mai napig úgy vonulnak át tízezrek az országon, mintha mi sem történt volna az elmúlt idő­szakban. Sem a fizikai, sem a jo­gi határzár nem tudta a kor­mány által kitűzött célt elérni - tette hozzá. A politikus szerint a körmen­di tábort azért alakították ki, hogy onnan a migránsok és me­nekültek minél gyorsabban Ausztriába távozhassanak. En­nek azonban az lehet a következ­ménye, hogy hónapokon belül az osztrák fél kerítést építhet a ha­táron. Mirkóczki Ádám jobbikos bi­zottsági tag kijelentette, Magyar- ország határainak védelme és a dublini egyezményben foglaltak teljesítése egyszerre nem oldha­tó meg. Semmi értelme úgy fizi­kai határzárat építeni, hogy az érkezők több mint 90 százaléka eltűnik az országból- mondta. Vadai Ágnes független kép­viselő szerint a bizottsági ülé­sen a belügyi és a honvédelmi tárca politikai vezetőinek kel­lett volna részt venniük, nem a rendőrség és a honvédség irá­nyítóinak. A bizottság zárt ülésén beruhá­zásoknak a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítéséről is tár­gyalnak. A tábornok ezzel kapcso­latban elmondta, olyan eszközök beszerzéséről van szó, amelyek­kel a jelenleg a határon szolgáló mintegy tízezer rendőr és katona létszámán lehetne spórolni. Kosa Lajos (középen) újságíróknak nyilatkozik a röszkei tranzitzónánál. Mellette Vas Imre fideszes képviselő (balra), valamint és Simon Miklós (jobbra) fideszes, és Firtl Mátyás (balról a második) KDNP-s bizottsági alelnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom