Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-02 / 153. szám

FOTÓ: Balatoni hajózástörténet Hajózástörténeti Látoga­tóközpont nyílt pénteken Balatonföldváron. A hajó formájú épületben inte­raktív kiállítás és filmve­títések mellett a Balaton legnagyobb épített kilátó­ja és egy panorámatera­szos kávézó is várja a vendégeket. Balatoilföldvár. Holovits Huba, Balatonfóldvár polgármestere az MTI-nek elmondta, hogy a külön­leges látogatóközpontot Balaton- földvár emblematikus épületének szánták. A város mintegy 40 mé­teres magaspartján megépült, há­romszintes létesítményen árbocot formáz a 25 méter magas kilátó, ahová lóó lépcsőfok vezet, de lift­tel is fel lehet jutni. Innen tiszta időben jól látni a Balaton mindkét medencéjét és az észak-somogyi dombokat is. Az interaktív kiállítás a Bala­tont, a balatoni hajózást és vitor­lázást mutatja be terepasztalok­kal, filmvetítésekkel, szimuláto­rokkal. Egyebek közt lehet gya­korolni a vitorlással való kikö­tést, szélgép imitálja a viharos szelet, és egy panorámafal mu­tatja be a Balaton közforgalmú kikötőit. A látogatóközpontban vetített filmekből a hajózás és Balatonfóldvár történetével, va­lamint a vitorlázással ismerked­hetnek meg a látogatók. A beruházás részeként a kör­nyék is megszépült: az épület kö­rül parkos rész fogadja a vendége­ket sétálóutakkal és játszótérrel. A látogatóközpont mellett állítot­ták ki Bujtor István színészlegen­da Skála nevű hajóját is, amellyel A Pogány Madonna című filmben szelte a Balaton hullámait A polgármester felidézte, hogy a város vezetése már több mint fél évtizede tervezte, hogy a vá­ros korábban kevésbé kihasz­nált nyugati részén olyan attrak­ciót hoz létre, amely egész év­ben, rossz időjárás esetén is tu­risztikai vonzerőt jelent az egész déli part számára. A látogatóköz­pont összesen 520 millió forint­ból épült meg, amelyhez az unió 475 millió forint támogatást biz­tosított. Szulejmán emléke Szigetvár. A nagy valószínűséggel I. Szulejmán török szultán sír­emléke (türbéje) melletti dzsámi, vagy mecset falmaradványainak feltárásán dolgoznak régészek Szigetvár közelében 2016. június 29- én. I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testét Isztambulba vitték, bel­ső szerveit ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették. A legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmán sírhelye a 17. században elpusztult, azóta elveszett a he­lyének pontos emlékezete. Fehér oroszlán magánállatkertben Zahrát, a négyhetes, nőstény fehéroroszlánt etetik a felsőlajosi Magán Zoo állatkertben 2016. június 30- án. Zahrát elutasította az anyja. Az állatkert másik oroszlánkölyke, Cecil pedig császármetszéssel jött a világra és a lassan gyógyuló anyja nem tudta táplálni, ezért mindketten csak állatkerti gondozó „pótszü­lők” segítségével maradhattak életben. így most a fehér és a barna oroszlánkölyök együtt nevelkedik. Levendulanapok Pannonhalma, a levendulavi­rágzás időpontjához igazítva, jú­lius 1. és 10. között idén is leven­dulanapokat tartanak a Pannon­halmi Főapátságban - közölte a kommunikációs vezető, Kormos Gyula. Július 3-án, vasárnap ha­gyományteremtő céllal rendezik meg az első Levendula Sweet édességnapot Ezen a helyi étter­mekben levendulás édességeket és süteményeket lehet kóstolni. Mindkét szombaton - július 2-án és 9-én is - kora délután a gyógy­növénykertben látványlepárlást tartanak, az illóolaj készítésének folyamatával ismerkedhetnek meg a látogatók. lúlius 9-én a gyógynövénykertben a Lajkó Fé­lix Trió is fellép. A programban naponta a gyógynövénykertben az apátsá­gi levendulatermesztés történe­tét és a levendula felhasználását ismerhetik meg a látogatók, a városközponti Apátsági Múze­umban kézműves foglalkozáso­kat tartanak, illetve Tours-i Szent Márton életét bemutató, úgynevezett libajátékon is részt vehetnek az érdeklődök. Római kori települést tártak fel Egy Limes menti, római kori tele­pülés részleteit tárták fel szekszár­di régészek a közelmúltban a Tolna megyei Dunaszentgyörgyön, a köz­ség bővítését megelőző ásatáson. Szekszárdi. A Dömötör úti régészeti lelő­helyként nyilvántartott területen már 2011-ben is végeztek kisebb ásatásokat, így sejteni lehetett, hogy a Duna egykori árterébe benyúló, magasparti rész több korszakban is lakott volt-mondta Odor Já­nos Gábor, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója. Ezúttal több mint 6000 négyzetméternyi területet tártak fel Czövek Attila régész ve­zetésével. A lelőhelyről 128 objektum került felszínre, többek között egy késő rézkori, Baden-kultúrához köthető, egy késő bronz­kori, a halomsíros kultúrához tartozó és egy késő vaskori - kelta kori - település nyomait tárták fel - tette hozzá. Ismertetése szerint a leletek kétharma­da egy 3-4. századi, római kori település­ről származik. Elsősorban nagy méretű vízelvezető árkok, keskenyebb, területha­tároló árkok, tároló gödrök, gödörházak, sütőkemencék és három kút maradványai kerültek elő. A római katonai védvonal Tolna megyei szakaszán a jelenlegi ismeretek szerint négy erőd állt. Az erődök között körülbelül öt ki­lométerenként épültek őrtornyok. Nem fog nőni a zöldfelület a Városligetben A Ligetvédők szerint nem fog nőni a zöldfelület a Városligetben a ter­vezett építkezések miatt. A csoport feljelentést tesz a Közlekedési Mú­zeumnál vasárnaptól keddig intéz­kedő rendőrök ellen. Budapest A Ligetvédők közleményükben arra reagáltak, hogy a Városliget Zrt. veze­tői azt közölték: a Közlekedési Múzeum bon­tása és rekonstrukciója nyomán nőni fog az épület körüli zöldterület. Gyorgyevics Bene­dek általános vezérigazgató-helyettes azt mondta: néhány nagy méretű, főleg vasúti jármű maradt az épületben, ezek elszállítá­sa miatt balesetveszély áll fenn, ezért kell el- kordonozni a területet. Hozzátette: az alvál­lalkozók megkérték az engedélyeket a bon­táshoz, a terület lehatárolása ezért teljesen jogszerű volt. A Ligetvédők közleményében az áll: a Vá­rosligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. „szisztemati­kusan hazudik” a budapestieknek arról, hogy nő a „zöld felület” a Városligetben. Úgy fogalmaztak: ez nem lehetséges, ha „300 ezer torma betont öntenek be a Városligetbe, ha 9000 négyzetméteres föld alatti kiállító­termet és 8000 négyzetméteres mélygarázst terveznek a Közlekedési Múzeum helyére”. Nyilvánvaló, hogy a kiállítóterem és a mély­garázs fölött nem fognak többet fák nőni, ki kell majd vágni őket vagy maguktól pusztul­nak el - fűzték hozzá. Magyar Nemzeti Múzeum, az önismeret intézménye Beiktatták a Magyar Nemzeti Múzeum új fő­igazgatóját pénteken, Var­ga Benedek megbízatása öt évre szól. Az emberi erőforrások minisztere a főigazgatói kinevezés át­adásán elmondta: a Ma­gyar Nemzeti Múzeum (MNM) a magyar nemzeti önismeret egyik legfonto­sabb intézménye. Budapest Balog Zoltán kiemelte: az MNM „az ország első számú múzeuma”, ezért az új főigazgató­tól nem egyszerűen az intézmény vezetését várják. Az MNM-nek a hazai múzeumi életben vezető sze­repet kell játszania, a látogatókkal, a nemzeti közösséggel szoros kap­csolatot tartania, a világ magyarsá­gához és a turistákhoz egyaránt szólnia, a kutatásra és a múzeum- pedagógiára mind figyelmet fordí­tania - hangsúlyozta. A miniszter felidézte, hogy a Nemzeti Múzeum a magyar nemzet életében különleges he­lyet foglal el: már az alapító Szé­chényi Ferenc abban a tudatban ajándékozta a magyar népnek a gyűjteményét, hogy aki gazdag, annak felelősséget kell vállalnia közösségéért. Itt van a lépcső, amelyhez a közemlékezet a Nemzeti dalt kö­ti, és ahol aztán Bauer Sándor tűzhalált szenvedett, a múzeum­ban zajlottak a felsőház ülései, itt játszottak A Pál utcai fiúk hő­sei, és ide helyezték el a hetve­nes években a Szent Koronát - emlékeztetett. A miniszter elmondása sze­rint az MNM nagy fejlődési lehe­tőségek előtt áll: július 16-án hir­detik meg a kertrekonstrukciós pályázatot, hogy a legendás Mú­zeumkert ismét megfelelhessen múltjának, a hagyományos ma­gyar kertépítészet és a 21. száza­di igények összetalálkozzanak. Mivel a kormány döntése ér­telmében az Országos Széchényi Könyvtár nem költözik a Budai várból a Pollack Mihály térre, le­hetőség nyílik arra, hogy az ott álló történelmi épületekben az MNM kutatóközpontjai működ­hessenek - szólt a tervekről Ba­log Zoltán, aki elárulta: Csorba Lászlóval, a most leköszönő fő­igazgatóval további együttműkö­dést tervez. Varga Benedek emlékeztetett arra, hogy múzeumügy a 20. szá­zad utolsó évtizedeiben drasztikus átalakuláson ment végbe: a mú­zeumok új szerepet kezdtek betöl­teni, miközben a látogatószámok robbanászszerűen megemelked­tek, az intézmények sokkal érzé­kenyebb és interaktívabb kapcso­latot ápolnak közönségükkel. Európában a kisebb és na­gyobb múzeumok sűrű hálója alakult ki, amely nem az állami reprezentációra törekszik, ha­nem a polgári társadalom műve­lődési eszményét testesíti meg: ez a polgári önállóságon és patrio­tizmuson nyugszik - mutatott rá. Az új főigazgató kitért arra is, hogy tavaly 9,7 millióan látogat­tak el magyar múzeumokba, töb­ben, mint ahányan a magyar színházakba vagy magyar filmek vetítéseire; ez az érdeklődés pe­dig felelősséget is jelent a múze­umok számára - hangsúlyozta. Varga Benedek szerint mai múzeumoknak reagálniuk kell a 21. századi közönség igényeire: szolgálniuk kell a „kulturális rekreációt”, miközben bemutat­ják a legújabb tudományos ered­ményeket, és felülírják az áltudo­mányos hiedelmeket. Egy múzeum mindig szellemi alkotás, nemcsak az igazgatók, ha­nem a benne dolgozók együttes szellemi alkotása - mondta el a Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Egy T34-es harckocsi érkezik a Múzeumkertbe: a harckocsit a Rejt/tel/Képek '56 - A forrada­lom titkos művészete című kiállítás alkalmából kölcsönözte a Magyar Nemzeti Múzeum a Had­történeti Intézet és Múzeumtól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom