Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-16 / 165. szám

ADAM WARZAWA „T errorista diaszpórák" A Szövetségi Nyomozó Iro­da (FBI) igazgatója, lames Comey szerint az Iszlám Állam nevű terrorszerve­zet legyőzése után „terro­rista diaszpórák” alakul­hatnak ki. James Comey erről a képviselőház belbiztonsággal fog­lalkozó bizottsága előtti meghallga­tásán beszélt csütörtökön. Az FBL vezetője egyúttal arra is figyelmez­tetett, hogy megszaporodhatnak majd a terrortámadások. „Vala­mennyien tisztában vagyunk azzal, hogy miután a katonai erők meg­semmisítik az Iszlám Állam által ki­kiáltott kalifátust Irakban és Szíriá­ban, terrorista diaszpóra jön majd létre” - fogalmazott Comey. Az FBI igazgatója szerint a terrorista szer­vezet tagjainak ezrei rajzanak majd szét a világban, és „a mi dolgunk- lesz megtalálni és letartóztatni őket, még mielőtt az Egyesült Államokba jönnének”. John Brennan, a CIA igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az eddi­ginél gyakoribb terrorakciókra le­het számítani, és a július elejei szaúd-arábiai robbantásos öngyil­kos merényleteket is az Iszlám Ál­lam számlájára írta. Brennan 18- 22 ezer közöttire becsülte a ter­rorszervezet tagjainak számát. Dollármilliárdokba került.. A BP olajipari óriás által elkészített végső számla szerint 61,6 milliárd dol­lárba került a cégnek a Mexikói-öbölben 2010-ben bekövetkezett olajszennye­zés és következményeinek felszámolása. A BP most először közölt mindenre kiterjedő összegző adatot. A Deepwater Horizon nevű kitermelő toronynál 2010. ápri­lis 20-án történt robbanás következ­tében 4,9 millió hordónyi kőolaj ju­tott a Mexikói-öböl vizébe. Az Egye­sült Államok legsúlyosabb környe­zetszennyezésének forrását, a sérült mélytengeri olajkutat 5 hónappal ké­sőbb, szeptember második felében sikerült csak véglegesen lezárni. Egy múlt évi jelentés szerint négy évvel a katasztrófa után is legalább 3200 négyzetkilométernyi terüle­ten borította lesüllyedt olaj a tenger­feneket a Mexikói-öbölben. Tavaly a BP 20,8 milliárd dollá­ros kártérítést fizetett az olajöm- lés miatt peren kívüli egyezség ér­telmében. < A francia belügyminiszté­rium pénteki tájékoztatása szerint 84 halottja, tizen­nyolc, válságos állapotban lévő és ötven könnyebb se­besültje van annak a te­herautós tömeges gázolás­nak, amelyet a délkelet- franciaországi Nizzában követtek el előző este. A francia elnök terrortáma­dásnak minősítette a tör­ténteket Magyar halálos áldozatról nem tudni, vi­szont a sérültek között a magyar külügyminisztéri­um értesülése szerint van egy magyar nő is. t \ Nizz^/Pálizs. Bemard Cazeneuve francia belügymi­niszter a támadás helyszínén péntek hajnalban tartott sajtó- tájékoztatóján elmondta: a leg­nagyobb fokú éberségre van most szükség, mert - mint fo­galmazott - "háborúban állunk a terroristákkal, akik minden­áron, szélsőségesen erőszakos módon akarnak lesújtani ránk". Nizzában egy teherautó csütör­tök este járókelők közé hajtott, és 80 kilométeres óránkénti sebes­séggel haladva a Promenade des. Anglais sétány két kilométeres szakaszán sok embert szándéko­san elgázolt a francia nemzeti ün­nep alkalmából rendezett tűzijá­tékot néző tömegben. A jármű so­főrje belelőtt a tömegbe, majd a rendőrök lelőtték őt. A francia belügyminisztéri­um szóvivője elmondta: még vizsgálják, hogy a lelőtt sofőr egyedül követte-e el tettét vagy társai is voltak, akik elmenekül­tek. A teherautóban fegyvereket találtak, de túszejtés nem volt A francia elnök azonnal válságstá­bot hívott össze Párizsba. "Július 14-én, a nemzeti ün­nep napján mértek ránk csa­pást, azon a napon, amely a sza­badság jelképe számunkra" - mondta Francois Hollandé a nemzethez intézett beszédében. "A nizzai támadás terrorista jel­legét nem lehet vitatni" - hang­súlyozta az államfő, aki egyben jelezte, hogy további három hó­nappal meghosszabbítják a ta­valy november 13-i párizsi me­rényleteket követően életbe lép­teti rendkívüli állapotot (amely­ről előző nap még azt mondta, hogy július 26-tól feloldják). Franciaország egésze az iszlamista terrorizmus fenyege­tése alatt áll - mondta Hollandé, aki szükségesnek nevezte, hogy tovább erősítsék a katonai jelenlétet Irakban és Szíriában. A Nice-Matin című helyi új­ság azt írta, hogy egy 31 éves tu­néziai származású nizzai férfi volt a teherautó sofőrje, akit egy rendőrségi forrás szerint nyil­vántartottak különböző köztör­vényes bűncselekmények elkö­vetése miatt, de a hírszerzési szolgálatok nem ismerték. A férfi igazolványát találták meg a tömeges gázoláshoz használt teherautóban. • Hírügynökségek a helyszín­ről jelentve drámai helyzetet festett le a merénylet utáni álla­potokról. A Promenade des Anglais nevű sétányon - ame­lyet még az ünnep előtt tükörsi­mára tisztítottak - a tömeges gá­zolás után elhagyott cipők, strandpapucsok, táskák hever­tek az aszfalton, üvegszilánkok valóságos szőnyeget alkottak különféle tárgyak darabjaival együtt. A Hotel Negresco, az egyik legelegánsabb helyi VIP- szálloda péntek hajnalra való­ságos kórházzá alakult át. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egy sérült magyar nőről tud a nizzai tömeges gázolással ösz- szefüggésben. Donald Tusk, az Európai Ta­nács elnöke pénteken azt mondta, hogy az Európai Unió a francia kormány mellett áll az érőszak és a terrorizmus elleni küzdelmében. Az Ázsia-Európa csúcstalálkozó (ASEM) alkal­mából a mongol fővárosban tar­tózkodó uniós tisztségviselő ki­emelte, hogy "szomorú ez a nap Franciaország és egész Európa számára". Elítélte a tömeges gá­zolást Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is. A szintén Ulánbátorban tar­tózkodó Li Ko-csiang kínai kor­mányfő is együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozói­nak és elítélte a terrorizmus minden formáját. A Chilében tartózkodó" Joachim Gauck német államfő a szabad világ elleni támadásnak minősítette a nizzai tömeges gá­zolást. Kifejezte részvétét Angela Merkel kancellár is, aki Ulánbátorban kiemelte, hogy "Németország kiáll Franciaor­szág mellett a terrorizmus ellen folytatott harcban". Barack Obama amerikai el­nök csütörtök este kiadott köz­leményében terrorcselekmény­nek minősítette a történteket. Donald Trump, a republikánu­sok várható elnökjelöltje a me­rénylet hírére reagálva bejelen­tette, hogy elhalasztja az alel- nökjelölt megnevezését. Dmitrij Medvegyev orosz kor­mányfő úgy fogalmazott, hogy "a terroristák és támogatóik csak az erőből értenek, ezért kö­telességünk is alkalmazni". "Muszáj közös választ talál­nunk ezekre a kihívásokra, szo­lidaritást kell mutatnunk, és be kell vetnünk a rendelkezésünk­re álló összes eszközt, hogy har­coljunk a terrorizmus ellen" - jelentette ki Ulánbátorban. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken "barbár és gyáva terror- támadásnak" nevezte az ámokfu­tást, és határozottan elítélte azt. A testület 15 tagországa közös nyi­latkozatot adott ki, amelyben megállapították: a terrorizmus az egyik legkomolyabb fenyegetést jelenti a világ békéjére és bizton­ságára. Partnerséget ajánl az USA Új típusú partnerséget, ajánl Oroszországnak az Egyesült Államok Szíria, a szíriai helyzet rende­zése és a terrorellenes harc ügyében - erről tár­gyalt az amerikai diplo­mácia vezetője, John Kerry Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvá­ban, ahová csütörtökön érkezett meg hivatalos látogatásra. Washington. Az új típusú együttműködés az amerikai kül­ügyminisztérium tájékoztatása szerint az öt éve polgárháború­val kínlódó Szíria helyzetének rendezését és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni kö­zös harcot szorgalmazza, és lé­nyegében széles körű katonai együttműködést jelentene. Wa­shington szeretné megnyerni magának Moszkvát, hogy közö­sen végezzenek hadműveleteket két terrorszervezet, az Iszlám Ál­lam és az al-Kaida ellen. Megérkezése után Kerry kül­ügyminiszter már csütörtökön találkozott a Kremlben az orosz elnökkel, és ismertette vele az új partnerségre vonatkozó ameri­kai ajánlatot. Ezt egy nyolcolda­las dokumentum tartalmazta, és részleteit a The Washington Post című amerikai lap az internetes oldalán nyilvánosságra hozta. Az amerikai ajánlatok között sze­repel például egyes hírszerzési adatok és likvidálandó célpontok adatainak megosztása, továbbá közös hadműveletek, akár bom­bázások is a két terrorszervezet ellen. Oroszország egyébként ezt már régóta szorgalmazta, de az Obama-adminisztráció eddig el­lenállt az orosz terveknek. Az amerikai javaslatok egyike pe­dig azt szorgalmazza, hogy Moszkva vállaljon aktív szere­pet a szír belpolitika alakításá­ban, bírja rá Bassár el-Aszad el­nököt a politikai átmenét előké­szítésére, vagyis a távozásra a hatalomból. (Kerry útja előtt egy nappal, szerdán este, az NBC televízió interjút vetített Aszad elnökkel, aki azt mondta: Moszkva soha nem próbálta őt távozásra ösztökélni.) "Reményeink szerint elérünk némi mérhető és tettekre vált­ható haladást, és ez változtathat is a dolgok menetén Szíriában" - mondta az őt kísérő amerikai újságíróknak John Kerry. Putyin - szintén az amerikai új­ságíróknak - "kézzel fogható eredményeket" emlegetett. Árvíz Lengyelországban Vízben álló autót húz kötélen egy férfi a heves esőzések által elárasztott utcán az észak-lengyelországi Gdanskban 2016. július 15-én hajnalban. Ukrán konfliktus: kivégzések Büntetlenül maradnak a kelet-ukrajnai konfliktus szemben álló felei által elkövetett gyilkosságok és kivégzések - figyelmeztet az ENSZ Emberi Jogi Fő­biztossága (OHCHR) a csütörtökön közzétett, a maga nemében első ilyen jelentésében. Kijev. Az ENSZ-jelentés a ke­let-ukrajnai konfliktus-övezetek­ben az ukrán fegyveres erők és az oroszbarát szakadárok által, harci cselekményeken kívül el­követett gyilkosságokra és ki­végzésekre összpontosít. Az OHCHR rávilágít arra, hogy míg hivatalosan 18 hónapja tűzszü­net van Kelet-Ukrajnában, foly­tatódnak a harcok, amelyek so­rán a civilek és fegyveresek el­len egyaránt elkövetett törvé­nyen kívül emberölések büntet­lenül maradnak. Ez pedig báto­rítja elkövetésüket, és aláássa az igazságszolgáltatás lehetőségét - teszi hozzá a jelentés. A dokumentum az ukrán fegyveres erők, az oroszbarát szeparatisták, helyi rendfenntar­tó erők és önkéntes zászlóaljak által elkövetett - olykor kínzással járó - gyilkosságok és kivégzé­sek több esetét mutatja be. A jelentés kiemeli, hogy az uk­rán erők és a szakadárok is olyan civilekkel végeztek, akik a gyanú szerint az ellenséggel szimpatizáltak vagy álltak kap­csolatban, valamint magukat megadó vagy harcképtelen fegy­vereseket öltek meg. Az ENSZ-jelentés emellett azt állítja: volt arra is eset, hogy uk­rán katonákat azért öltek meg, mert az ukrán erők jogsértéseit napvilágra hozták. Az OHCHR szerint bár egyes elkövetőket bí­róság elé állítottak, a nyomozás és a büntetőeljárás gyakran el­húzódik, vagy teljesen megakad. A nyomozásokat a legtöbb eset­ben a hozzátartozók kezdemé­nyezik, ugyanakkor az illetékes hatóságok csak nyilvántartásba veszik a bejelentést. A főbiztosság szerint úgy tű­nik, néhány esetben "hiányzik a motiváció" a kivizsgáláshoz, kü­lönösen akkor, amikor az ukrán erőkről van szó. "Az eltussolás és a politikai részrehajlás nem szokatlan." Terrortámadás Nizzában

Next

/
Oldalképek
Tartalom