Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)
2016-07-13 / 162. szám
Erdélyi dínólelet Először fedeztek fel jóindulatú pofadaganat nyomát megkövült állati maradványon; egy nemzetközi kutatócsoport egy Erdélyben talált törpe kacsacsőrű dinoszaurusz állkapocscsontjának kövületén talált daganatot. Washington. A hadroszaurusz- ok családjába tartozó Telmatos- aurus transsylvanicus állkapocscsontján találták meg a nem rákos eredetű daganatot, mely előfordul az embernél, az emlősöknél és egyes mai hüllőknél, ám korábban sosem tapasztalták állatkövületeken - írták a tudósok a Scinetífic Reports című tudományos lapban megjelent tanulmányukban. KateAcheson, a South-amptoni Egyetem PhD-hallgatója, a kutatócsoport tagja szerint a Telmatosaurus a kacsacsőrű dinoszauruszok családfájának gyökereinél helyezkedik el, és a felfedezés azt bizonyítja, hogy ez a család hajlamosabb volt a daganatra, mint más dinoszauruszok. A mintegy69-67 millió évesre becsült kövületet az erdélyi Hátszeg megyei „Dinoszauruszok völgyében” találták, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A csontmaradvány már több mint egy évtizeddel ezelőtti megtalálásakor is deformált volt, de eddig nem tudtuk, miért Az állkapocscsont változását okozó kinövést a svájci SCANCO Medical AG mikroUT-készülékével vizsgáltattuk meg, hogy ne károsodjon a lelet’ - idézte Csíki-Sava Zoltánt, a Bukaresti Egyetem kutatóját, a leletet felfedező kutatócsoport vezetőjét a Science Daily tudományos ismeretterjesztő hírportál. A képalkotó eljárás megmutatta, hogy a dinoszaurusznak ameloblasztómája, vagyis jóindulatú, nem rákos daganata volt Hancz Erika ásatásvezető régész (balról a második) mutatja Mediha Nami Osmanoglu de Fernandeznek (balról a har) és Kenizé Mouradnak (jobbról a harmadik), oszmán hercegnőknek, valamint Meral Özdengis Basak török építésznek (jobbról a második) I. Szulejmán török szultán feltételezett síremlékének feltárását Szigetvár közelében 2016. július 5-én. I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testét Isztambulba vitték, belső szerveit ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették. A legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmán sírhelye a 17. században elpusztult, azóta elveszett a helyének pontos emlékezete. Gyakoribb a hópárduc a korábban véltnél A világ legtitokzatosabb nagymacskája, a hópárduc elterjedtebb lehet, mint ahogy eddig vélték - idéz egy új számlálást a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál. Az új becslések azokat a területeket vették alapul, amelyeket hópárducvédelmi egységként tartanak nyilván, és amelyek csak 44 százalékát jelentik a vad nagyjából 3 millió négyzetkilométeres élőhelyének. New York . A tudósok friss becslései szerint 4678 és 8745 között lehet a csak ezekben a körzetekben élő hópárducok száma, ez pedig magasabb, mint a korábban vélt 3920-7500 példány. Az új adatok a Snow Leopards (Hópárducok) című könyvben jelentek meg, mely a titokzatos ragadozó élettanának, viselkedésének és átfogó leírását is tartalmazza. A hópárduc (Panthera uncia) Közép-Ázsia hegyvidékein él, előfordul Afganisztán, Pakisztán, Bhután, Kína, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Mongólia, Nepál és Oroszország magashegyi területein. Tökéletesen alkalmazkodott a hegyvidéki élethez, a nagy ugrásokat izmos lábai teszik lehetővé, vastag bundája tartja melegen, szürkésfehér színével könnyen elrejtőzik, hosszú farkával egyensúlyoz. Mivel az ember lakóhelyétől távoli, elzárt területeken, rejtőzködve él, tanulmányozása rendkívül nehéz. A kutatást végző Wildlife Conservation Society (WCS) állatorvosa, Stephane Ostrowski elmondta, hogy csak az utóbbi évek technológiai fejlődése, a műholdas távolsági mérések, a szélsőséges hidegben is működő kompakt kameracsapdák tették lehetővé a hópárduc titkainak feltárását. Az egyedszám új, kedvező becslései ellenére a fajt továbbra is többféle veszély fenyegeti. „Gyönyörű bundájuk miatt még mindig rendszeresen vadásznak rájuk, az állattenyésztők pedig bosszút állnak rajtuk, ha elragadják a jószágaikat. Mivel a túlvadászás miatt egyre kevesebb a zsákmányállat, ördögi kör alakul ki: egyre több jószágot fal föl a ragadozó, egyre többükön vesznek elégtételt, és ebben a játszmában gyakoribb, hogy a vadállat áll vesztésre - magyarázta Richard Paley, a WCS afganisztáni programjának igazgatója. Kisfiú fedezte fel a kövületeket Több mit félmillió éves kövületeket fedezett fel Martin Landini argentin kisfiú kedden egy Mar del Platóhoz közeli strandon, a város egyik múzeumának szakértői első vizsgálataik nyomán óriási tudományos jelentőséget tulajdonítanak a leletnek. Buenos Aires. A Lorenzo Scaglia Természettudományi Múzeum szerdán Facebook- oldalán is megerősítette hírt. Amint a kisfiú szülei elmondták kedd reggel egy kis „őslénytani kirándulásra” indultak a fosszüiákban gazdag Mar del Plata-i partra, és amikor Martín felfedezte a rengeteg csontot, értesítették a múzeumot. „Általában az egész család indul kövületeket keresni, de két fiú, Martin és bátyja, a nyolcéves Nicolás ért a dolgokhoz, mióta a múzeumban részt vettek egy paleontológiái előadáson”- magyarázta Inés Cordero, Martin édesanyja. A szülők meglepődtek, milyen nagy jelentőségű leletegyüttesre bukkant a kisebbik fiú, bár nem ez volt az első eset, hogy fosszíliákra akadt a partokon. Az anya szerint mindig ugyanúgy történik: ha valaki talál valami érdekeset, küld egy fotót a múzeumnak és nem nyúl a „kincshez”. • „A kicsi nagyon örült, mert mindig a bátyja találta eddig a maradványokat” - mesélte Inés, aki emlékeztetett, hogy ugyan a part telis-tele kövületekkel, az emberek erről nem nagyon tudnak. jat 1982-ben ítélték neki. Hamvai Cartagena de las Indias kolumbiai város La Merced nevű régi kolostorában nyugszanak, közel a házhoz, ahol az író egykor lakott. A kutatók a névadással Márquez mellett a Sierra Nevada de Santa Martában egykor lakó kankuamo indiánokról is meg akartak emlékezni, akiknek nyelve és kultúrája mára „gyakorlatilag kihalt” - állt a közleményben. A mintegy három centiméteres Kankuamo marquezi tarantula „igen különleges” tulajdonságokkal bír: potroháról irritáló hatású szőrszálakat dörzsöl le, ha támadást érzékel, ezek a szőrszálak könnyen megtapadnak az emberi bőrön is. Ennek ellenére a szőrös pók nem agresszív a tudósok szerint, akik alapvető fontosságúnak tartják, hogy folytassák a hegység ízeltlábúinak ta^ nulmányozását. Nyúl fogászati kezelése Budapest Nógrádi Anna klinikai állatorvos, PhD-hallgató, egy nyulat készít elő fogászati kezelésre az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszékén 2016. július 8-án. A korábbi Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara június 30-án vált az önálló Állatorvostudományi Egyetemmé. Oszmán hercegnők Szüléimén sírjánál Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai íróról és a kankuamo indián törzsről neveztek el egy Kolumbia északi részén, a Sierra Nevada de Santa Marta hegységben felfedezett madárpókfajt. Bogotá A Kankuamo marquezi nevű pókot kolumbiai és uruguayi tudósok egy csoportja találta Márquez szülőfaluja, a Magdalena megyei Aracataca közelében - írta közleményében a Nemzeti Egyetem. „Ezzel tiszteletünket akartuk kifejezni Gabo iránt, mivel a tarantula ugyanott őshonos, ahonnan ő származik” - mondta William Gains, a kutatócsoport egyik tagja. „Gabo”, vagyis Gabriel García Marquez 2014. április 17-én halt meg Mexikóban, ahol élete nagy részét leélte. Az irodalmi Nobel-díMadárpókfajt neveztek el az íróról
