Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-13 / 162. szám

MTI FOTÓ: SZ1GETVÁRY ZSOLT Új gyülekezési törvényt készítenek elő Az Ab alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban Szalay Péter (középen) és Varga Zs. András alkotmánybírók (jobbra) az Al­kotmánybíróság nyilvános határozathirdetésén az Ab budapesti Donáti utcai épületében 2016. július 12-én. Az Ab határozatában mulasztásos alkot­mánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését A kormány új gyülekezési törvényt készít elő, hogy korrigálja az Alkotmány- bíróság (Ab) által kedden megállapított mulasztásos alkotmánysértést. Trócsányi László igazság­ügyi miniszter kedden, Budapesten tartott sajtótá­jékoztatón úgy fogalma­zott, tudomásul veszik az Ab azon döntését, amely szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésé­nek kezelését. Budapest A tárcavezető kiemel­te, javaslataik kidolgozásakor fi­gyelembe veszik a strasbourgi Em­beri Jogok Európai Bírósága jog- gyakorlatát, továbbá meghallgat­ják a tudomány képviselőit, a jog- alkalmazók álláspontját, valamint ötpárti egyeztetést is kezdemé­nyeznek a parlamenti frakciókkal. Pintér Sándor belügyminisz­ter tárcája és a rendőrség nevé­ben is üdvözölte az Ad döntését, majd hangsúlyozta, nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vé­ve úgy kívánják feloldani az alapjogok ütközését, hogy a de­monstrálok is elégedettek legye­nek és a rendőrség is fent tudja tartani a közrendet. Az Országgyűlés törvényalko­tási bizottságának szocialista al- elnöke szerint az Alkotmánybí­róság keddi döntése megerősíti, hogy a kizárólag fideszes tagok­ból álló testület ma nem a jogál­lamiság őrzője, hanem Orbán Viktor és a Fidesz politikai igé­nyeinek kiszolgálója. Bárándy Gergely ezt annak kapcsán közölte az MTI-vel, hogy az Ab nem találta alap­törvény-ellenesnek, hogy a rendőrség, majd a bíróság 2014-ben megtiltotta, hogy a devizahitel-károsultak érdeké­ben tartott egész napos főváro­si demonstrációsorozat kereté­ben a miniszterelnök házánál és a Kúriánál demonstrálja­nak. Az Ab ugyanakkor mu­lasztásos alkotmánysértést ál­lapított meg, mert szabályozat­lannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközé­sének kezelését. Az ellenzéki politikus közle­ménye szerint a döntés világos­sá teszi azt is, hogy „a minden idők leggátlástalanabb kormá­nyát vezető Orbán Viktor fél a néptől”. Az MSZP célja, hogy a Fidesz által felszámolt, vagy díszletté silányított demokrati­kus intézmények ismét jogálla­mi keretek között működjenek Magyarországon - hangoztatta. Forrásbiztosítás csak haveroknak Ahogy a kormány, úgy a földművelésügyi tárca is csak a haveroknak nyújt forrásokat, ez igaz háttérintézményeire, fő­osztályvezetőire, osz­tályvezetőire is - jelen­tette ki Sallai R. Bene­dek LMP-s országgyűlé­si képviselő kedden. Budapest A politikus sajtó- tájékoztatóján ismertette a tár­ca és háttérintézményei által szakértői tanulmányokra kifi­zetett összegeket, amelyeket írásbeli kérdésére kapott vá­laszként a minisztériumtól. A képviselő emlékeztetett a Tö­rökszentmiklósi Mezőgazda- sági Zrt. megbízásaira, arra, hogy a társasághoz összesen 48 millió forintnyi forráshoz jutott a kazah-magyar mező- gazdasági együttműködésről szóló tanulmányokért. Mintegy 54 millió forintért készített tanulmányt két hónap alatt az egyetlen bejelentett al­kalmazottal dolgozó Korilus Kft. - sorolta -, az Első Magyar Kert Szövetség, amelynek ve­zetője a CÖF-ben is tevékenyke­dik, 5,9 millió forintért írt ta­nulmányt a háztáji kertműve­lés népszerűsítéséről, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. pe­dig két év alatt milliárdos nagy­ságrendű uniós támogatáshoz jutott, a kívánt anyagokat pe­dig az összeg töredékéből ké­szíttette el alvállalkozókkal. A politikus szerint rendsze­res a tárcánál, hogy saját fő­osztályvezetőit, osztályvezető­it bízza meg szakértőként. Egy főosztályvezetője ugyanis két megbízást is kapott, összesen több mint 2 millió forint érték­ben, míg egy osztályvezetője összesen mintegy 6,5 milliói forintnyi pluszmegbízáshoz jutott, a fizetésén felül. Mentők költségvetése: módfelett szerény Az MSZP frakcióvezető­helyettesei vezető mentő­tisztek leváltása ellen emeltek szót, valamint közölték: a költségvetés módosítására tesznek ja­vaslatot, hogy az Orszá­gos Mentőszolgálat (OMSZ) büdzséje leg­alább elérje a Magyar Olimpiai Bizottságét (MOB). Budapest Varga László és Sza­kács László, az ellenzéki párt múlt héten megválasztott parla­menti frakcióvezető-helyettesei keddi sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták: emberéletekkel nem szabad szórakozni, azok­nál nem lehet fontosabb. Varga László elmondta, július 1-jén, a Semmelweis-napon egy hírle­vélből tudta meg tíz vezető me­gyei mentőtiszt, hogy az OMSZ megbízott főigazgatója leváltja őket. Hivatalos értesítést azóta sem kaptak - jegyezte meg. Hozzátette: 20-30 éves vezetői tapasztalattal rendelkező embe­reket váltottak le és volt, hogy olyanok kerültek a helyükre, akiknek nem volt vezetői gyakor­latuk, vagy olyanok, akik nincse­nek állományban. Varga László arról is beszélt, bár komoly fej­lesztésekről volt szó annak érde­kében, hogy az esetek 75 száza­léka helyett az esetek 90 százalé­kában 15 percen belül kiérjenek a mentők. Ennek ellenére nem hogy javult ez az arány, hanem 65 százalékra csökkent - tette hozzá, majd arra szólította fel a kormányt, hogy nézzen körül az OMSZ „háza táján” és a botrá­nyos döntéseket vonják vissza. Szakács László arról beszélt, hogy mentők költségvetése az elmúlt két évben változatlan, 32 milliárd forint, miközben a Magyar Olimpiai Bizottság költ­ségvetése 37 milliárd forint volt ezekben az években. Migránsokat támogat a baloldal A hazai baloldal a migránsokat támogatja a magyar emberekkel szemben - kommentálta Pósán László (Fidesz) or­szággyűlési képviselő az Európai Parlamentnek (EP) a magyar baloldali képviselők által is meg­szavazott határozatát, amely a migráns-ügy ke­zelésére általános uniós adó bevezetését, illetve - ha nem fogadnak be me­nekültet - személyenként 250 ezer euró (78 millió forint) büntetés megfize­tését irányozza elő. Debrecen. A kormánypárti poli­tikus keddi debreceni sajtótájé­koztatóján felszólította az MSZP, a DK, az Együtt és az LMP debre­ceni önkormányzati képviselőit, hozzák nyilvánosságra, az EP- döntés következményeként hány migránst akarnak betelepíteni Debrecenbe, hol akarják őket el­helyezni, miután a kormány hiva­talosan is bezárta a helyi mene­külttábort, s milyen költségből. Pósán László kezdeményezte továbbá: az EP-képviselettel ren­delkező baloldali pártok hozzák nyilvánosságra, hogy a brüssze­li határozatot megszavazó képvi­selőik a döntés előtt megkérdez- ték-e választóikat - esetleg saját pártjukat - a kötelező betelepí­tésről. A Fidesz országgyűlési képviselője emlékezetett rá, hogy pártpreferenciától függet­lenül a magyar emberek 85-90 százaléka elutasítja a kötelező betelepítést, s azt, hogy mások döntsék el, kikkel akarunk együtt élni az országban. Emlékezetett rá: az uniótól Magyarországnak juttatott tá­mogatások összege egy emberre vetítve egymillió forint, vagyis minden migráns 78-szor fonto­sabb, mint a magyar polgárok. „Egyesek szerint ez nemzetáru­lás” - tette hozzá. Pósán László megkérdezte a baloldali párto­kat, mikor hozzák nyilvánosság­ra, hogy a közszféra mely terüle­tén dolgozók életpálya-modelljé- nek a rovására finanszíroznák a migráns-betelepítést. Tárgyalják a Quaestor-ügyet A Quaestor-ügy károsultjai érkeznek Tarsoly Csaba és társai ellen indított büntető­per tárgyalására a Fővárosi Törvényszéken 2016. július 12-én. Az ügyészség öt vád­pontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érin­tő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. Megtámadjak a határozatot A Párbeszéd Magyaror­szágért jogtalannak és több ponton érdekeket sértőnek tartja a városli­geti Kertemre kiadott jegyzői birtokvédelmi ha­tározatot, ezért a Pesti Központi Kerületi Bírósá­gon megtámadja azt. Budapest A párt szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményé­ben azt kifogásolta, hogy - véle­ménye szerint - a VIII. kerületi jegyző nem bizonyította hitele­sen, hogy a Bont-Tör Zrt. és a Vá­rosliget Zrt. az ingatlan jogszerű birtokosai. Tordai Bence szerint a birtokvédelemről döntő ható­ság nem vizsgálta, hogy a két cég valóban birtoklási helyzet­ben van-e és ha birtokosok is, jogszerűen birtokolják-e az in­gatlant. A politikus hozzátette, hogy ezen felül a kézbesítés sem a kormányrendeletben előírtak­nak megfelelően történt, a Liget­védők ugyanis nem kapták meg időben a birtokvédelmi határo­zatot és vagyontárgyaikat sem hozhatták ki a területről. A Párbeszéd Magyarországért szerint a bíróságnak fel kell füg­gesztenie a birtokvédelmi hatá­rozatot addig, amíg a józsefváro­si jegyző és helyettese minden kérdésre nem felel, és nem tá­masztja alá bizonyítékokkal a határozat jogszerűségét - szögez­te le Tordai Bence. A józsefvárosi önkormányzat hétfőn azt közölte, hogy a Város­liget meghatározott területének birtokvédelmére vonatkozó jegy­zői határozat jogszerű, de aki azt sérelmesnek tartja, a bíróságtól kérheti megváltoztatását. A Danada-Rimán Edina jegyző ál­tal jegyzett, az MTI-nek küldött közleményben az is olvasható, hogy a határozat csak a Városli­get Zrt. és a bontást végző cég birtokát képező területen birtok­háborító magatartást tanúsító emberekre vonatkoztatható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom