Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-09 / 133. szám

MTI FOTÓ: BRl /ÁK NOÉMI le . Az MSZP-sek nem nyomtak gombot. Az új alaptörvényi cikk szerint az Országgyűlés a kor­mány kezdeményezésére terror- támadás veszélye vagy terrortá­madás esetén meghatározott időre terrorveszélyhelyzetet hir­det ki, amihez a jelen lévő or­szággyűlési képviselők kéthar­madának szavazata szükséges. Terrorveszélyhelyzet idején a kormány egyes törvények alkal­mazását felfüggesztheti, törvé­nyi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intéz­kedéseket hozhat. A kormány azonban már a terrorveszélyhelyzet kihirdeté- sénék kezdeményezése után be­vezethet rendkívüli lépéseket. Ezekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bi­zottságait folyamatosan tájékoz­tatni kell. Az így bevezetett in­Módosította az alaptör­vényt kedden az Ország- gyűlés, kiegészítve a kü­lönleges jogrendre vo­natkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet ka­tegóriájával. A 2012-ben hatályba lépett al­kotmány hatodik módosítását 153 igen szavazattal, 13 nem el­lenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a parlament fideszes és KDNP-s képviselők javaslatá­ra. Emellett a ház elfogadta a Bel­ügyminisztérium terrorellenes csomagját, így létrejön a Terror­elhárítási Információs és Bűn­ügyi Elemző központ. Az alaptörvény-módosítását a kormánypártok mellett a jobbikosok támogatták, az LMP és függetlenek nemmel szavaz­tak, és az egy tartózkodó voksot is egy független képviselő adta Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár sajtótájékoztatót tartott az Országgyűlés döntéseit követően Alaptörvénybe foglalták a terrorveszélyhelyzetet tézkedések hatálya az Ország- gyűlés terrorveszélyhelyzet ki­hirdetésére vonatkozó döntésé­ig, de legfeljebb 15 napig tart. Az alkotmánymódosítás a kihir­detését követő hónap első nap­ján lép hatályba. Elfogadták a Belügyminisztérium terrorellenes csomagját A törvényjavaslat kétharma­dos támogatást igénylő részeit 185 igen szavazattal, 6 nem elle­nében, 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. Az egyszerű többséget igénylő ré­szek 182 igen, ó nem szavazatot és 3 tartózkodást kaptak. A BM intézkedési csomagjá­nak egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a jövőben nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik tovább. A belügyminiszter alá tartozó TIBEK feladata a nemzetbizton­ságot, bűnüldözést, közbiztonsá­got vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozá­sának, elemzésének eredménye­ként a lehető legátfogóbb kép ösz- szeállítása az ország terror-, illet ve esetleges más fenyegetettségé­ről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Mind­erről tájékoztató rendszert mű­ködtet, és értékelő jelentéseket készít a kormánynak. Az eredetileg javasolthoz ké­pest azonban változás, hogy a kü­lönböző tárcák által felügyelt szol­gálatok nem adnak majd automa­tikusan adatokat a TIBEK-nek. A törvényjavaslat továbbá szabá­lyozza a kódolt telefonos szolgál­tatások korlátozását, bevezeti - a rendőrségi törvény módosításá­val - a terrorcselekmény elköveté­se vagy előkészülete esetén alkal­mazható kiemelt biztonsági in­tézkedés kategóriáját, és módo­sítja a büntető törvénykönyvet is. Büntethető lesz a terrorizmus támogatása Módosul a büntető törvény- könyv is, így kiegészül a terror- cselekménnyel az a bűncselek­ményi kör, amelynek elkövetése esetén büntethető a 14 évnél fi­atalabb, de a 12. életévét már be­töltött fiatalkorú. Büntetendő lesz továbbá az, aki terrorista- csoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről eluta­zik vagy azon átutazik, valamint az is, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít vagy a terrorizmust támo­gató hírverést folytat. „Magyarország biztonságának kérdésében a képviselőknek egyet kellene értenie” Tuzson Bence szerint a magyar emberek mindennapi biztonságát garantálja az Országgyűlés által kedden elfogadott alaptörvény­módosítás és a Belügyminisztéri­um terrorellenes csomagja. A kor­mányzati kommunikációért fele­lős államtitkár úgy fogalmazott, a törvénymódosítások nyomán egy­részt a rendőrség és a belügyi szervek megkapják azokat a for­rásokat és háttérszervezeti egysé­geket, amelyek alkalmassá teszik őket, hogy megfeleljenek a terro­rizmus kihívásainak, másrészt az alaptörvény és az ehhez kapcsoló­dó honvédelmi törvények módosí­tásával, lehetővé válik, hogy Ma­gyarországon a honvédség is fel tudjon lépni terrorveszélyhelyzet esetén. Hangsúlyozta: nagyon saj­nálják, hogy voltak olyan or­szággyűlési képviselők és poli­tikai pártok, akik nem támogat­ták ezt a két törvénycsomagot. Szerinte a belügyi törvénycso­mag esetén egy „sajátos koalí­ció alakult” Gyurcsány Ferenc vezetésével, míg a honvédelmi törvénycsomagnál a szocialis­ták is beálltak ezek közé a kép­viselők közé, és nem támogat­ták az emberek mindennapi biztonságát. Felelőtlennek tar­totta a nemmel szavazó képvi­selőket, mert szerinte a hon­atyáknak alapkérdésekben, így Magyarország biztonságában, egyet kellene értenie. Az MSZP és az LMP közben alaptörvény­módosítást nyújtott be áz'Or- szággyűlésnek, hogy a honvéd­séget terrorhelyzet eseten való­ban be lehessen vetni. Figyelembe vették a PSZ szempontjait A kormány figyelembe vette a Pedagó­gusok Szakszervezetének (PSZ) szem­pontjait a köznevelési törvény éppen zajló módosítása során - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az Ml aktuális csatorna reggeli műsorában. Budapest Rétvári Bence azt mondta, hogy bár meghívták, a PSZ nem vett részt a köznevelési kerekasztal ülésein. Ennek ellenére külön egyez­tettek velük, és amikor a szakszervezet huszonöt pontja közül húszban már tartalmi kompromisz- szumot kötöttek, a PSZ felállt a tárgyalóasztaltól és sztrájkot hirdetett. A kormány azonban a diákok érdekében teljesítette a szakszervezet követelése­inek jó részét - hangsúlyozta. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) átszervezéséről az államtitkár azt mondta, hogy az ötvenhét kisebb intézményfenntartó lét­rehozásával a döntéshozatal közelebb kerül az is­kolákhoz, és az igazgatóknak is szélesebbé válik a jogkörük. Mivel „kiiktatódnak szintek”, gyor­sabb lesz az ügyintézés, az intézményeknek ugyanis nem Budapesthez kell majd fordulniuk probléma ese­tén, hanem a helyi centrumhoz. Rétvári Bence a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden arról is beszélt, hogy a köznevelé­si törvény módosításával, a Klik átszervezésével jobb körülménye­ket biztosítanak a pedagógusok­nak. Megteremtik a külső feltét­eleit annak, hogy modern, ver­senyképes tudást adhassanak át a tanárok a diákoknak, ami az egész rendszer lényege - fűzte hozzá. Indokolt a kórházak átalakítása Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint a szervezet ellenőrzési ta­pasztalatai alapján jelen­tős átalakítások indokol­tak a kórházak, az egész­ségügyi intézmények gaz­dálkodásában. Budapest. Domokos László szerdán az Országgyűlésben a számvevőszék tavalyi évi tevé­kenységéről szóló beszámoló vi­táját megnyitó expozéjában el­mondta, ismereteik szerint a kor­mány vizsgálja az átalakítás le­hetőségét. Az ÁSZ elnöke a gaz­daság kifehérítése érdekében ja­vasolta bevezetni a fenntartható kifehérítést, ami azt jelentené: a gazdaság kifehérítéséből eredő többleteket az állam kisebb adó­kulcsok vagy célzott kedvezmé­nyek formájában viszszahagyja az adózóknál, amelynek révén tovább fehéredhet a gazdaság. Domokos László szólt arról is, hogy a szervezet 2015-ben elvég­zett ellenőrzéseivel hozzájárult a makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságához. HIRDETÉS Ne feledje! sÜS 23. heti Marható főnyeremény

Next

/
Oldalképek
Tartalom