Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-06 / 130. szám

Ma hatvanéves Björn Borg, az ötszörös wimble­doni bajnok svéd tenisze­ző, a sportág történetének egyik legnagyobb alakja. Björn Rune Borg 1956. június 6-án született Stockholmban, de Södertälje városában nőtt fel. Gye­rekként a hoki vonzotta, de az asz­taliteniszező apja által egy verse­nyen nyert aranyozott teniszütő annyira megtetszett neki, hogy ezt a sportágat választotta. Rend­kívüli adottságai révén tizenhá­rom évesen már a legjobb 18 éven aluli svéd teniszezőnek számított, tizenöt évesen minden idők legfi­atalabb játékosaként került be a svéd Davis Kupa-csapatba, ahol mindkét egyéni meccsét meg­nyerte. 1972-ben junior bajnok lett Wimbledonban, a következő évben már profiként versenyzett. Első versenyét néhány nappal ti­zennyolcadik születésnapja előtt nyerte meg, s 1974-ben ő lett min­den idők legfiatalabb győztese a francia nyílt teniszbajnokságon, a Roland Garroson. Wimbledoni sikersorozata 1976-ban kezdődött, amikor játsz­maveszteség nélkül jutott el a vég­ső diadalig, a döntőben 6:4, 6:2, 9:7-re verte a román Ilié Nastasét. Egy évvel később megismételte si­kerét, a fináléban Jimmy Connorst győzte le öt szettben, a mérkőzést az egyik legizgalma­sabb wimbledoni összecsapásnak tartják. Újabb egy év múlva ismét Connorsszal került szembe, és is­mét ő győzött, majd 1979-ben Roscoe Tanner volt az „áldozata”. Sorozatban ötödik, egyben utolsó wimbledoni sikerét örök riválisa, az amerikai John McEnroe legyőzésével érte el 1980-ban. Ebben a döntőben a négyszer (1978-1981) nyert Pá­rizsban, a Roland Garroson, ezt a rekordját 2012-ben a spanyol Ra­fael Nadal döntötte meg. 1976 és 1980 között megszakítás nélkül ötször volt veretlen Wimbledon­ban, ezt a csúcsot a svájci Roger Federer 2007-ben állította be. 1976 és 1981 között az ő nevéhez fűződnek a leghosszabb győzelmi sorozatok is a wimbledoni füves pályán. 1976-ban Wimbledon­ban, 1978-ban és 1980-ban a Ro­land Garroson vitte el a pálmát szettveszteség nélkül. 1977 és 1981 között összesen 109 hétig volt a világranglista élén, profi pá­lyafutása ötszázadik győzelmét 23 évesen és 7 hónaposán aratta. 1975-ben a Davis Kupát is meg­nyerte a svéd válogatottal, a dön­tőben a csehszlovák együttest múlták felül 3-2-re. A kupasoro­zatban 33 meccset nyert meg megszakítás nélkül, ami szintén rekord. A Nemzetközi Tenisz Szö­vetség (ITF) 1976-ban, majd 1978- ban, 1979-ben és 1980-ban a sportág világbajnokának válasz­totta, 1980-81-ben a Mesterek Tornáján is győzedelmeskedett. A profi teniszben egy másféle re­kord is a nevéhez fűződik: ő volt az első játékos, aki (1979-ben) egy szezon alatt egymillió dollárnál többet keresett pénzdíjakból. Pályafutását nem sokkal a ha­todik wimbledoni döntőjében McEnroe-tól elszenvedett vereség után, huszonhat évesen fejezte be. 1991-ben újrakezdte a verseny­zést, de kevés sikerrel, így hama­rosan ismét, immár végleg letette akkorra már régimódinak számí­tó fa teniszütőjét. A pályán oly hi­deg svéd visszavonulása után a magánéletben egy ideig forrófejű­nek bizonyult: kétszer nősült és vált el, és csaknem csődbe ment, amikor ruházati cégét felszámol­ták. Aztán harmadszor is megnő­sült, s ma már boldog családi éle­tet él, virágzik Björn Borg Enterprises Ltd. vállalkozása is, amely alsóruházati termékek, il­latszerek és ruházati kiegészítők gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. 1987-ben tagja lett a tenisz Hí­rességek Csarnokának. 2000- ben a Svéd Sportakadémia a 20. század legjobbjának választotta. 2001-ben utcát neveztek el róla Södertáljében. A Björn Borg sé­tány a lakóházát köti össze azzal a stadionnal, amelyben a sport­ág alapjaival ismerkedett meg. 2006-ban a BBC hagyományos szavazásán életműdíjat kapott. 2014-ben őt választották Svédor­szág legjobb sportolójának. Björn Borg hatvanéves negyedik játszma rövidítését 22 perc alatt, 18-16-ra hozta, életben tartva győzelmi reményeit, majd a mindent eldöntő ötödik szett­ben 8:ó-ra diadalmaskodott. Az amerikai egy évvel később visz- szavágott, megszakítva Borg győ­zelmi sorozatát. Borg és McEnroe összesen 14 alkalommal találko­zott, ebből hét mérkőzést az ame­rikai, hetet a svéd nyert meg. McEnroe mindenben az ellenté­tének számított: balkezes és he­ves játékos volt, ütéskombináci­ói mellett ütőcsapkodásai és a bí­rókkal folytatott heves vitái is „védjegyének” számítottak. Borg ezzel szemben nem vé­letlenül érdemelte ki a „Jégem­ber” becenevet: hideg volt, mint a jéghegy, érzelem sohasem tük­röződött az arcán, látszólag soha nem jött izgalomba. A faütőt használó, kétkezes svéd a játékot az alapvonalról szerette irányíta­ni, a nagyon hosszú labdamene­tek során türelmesen várta, hogy versenytársa hibázzon. A hosszú hajú, hajpántos szuper­sztár hamar belopta magát a szurkolók szívébe, a gyengébb nem tagjai úgy rajongtak érte, mint egy rocksztárért. Babonás is volt, ha Wimbledonban ját­szott, sohasem borotválkozott, és mindig ugyanazt a pólót viselte. A svéd klasszis, akit minden idők egyik legjobb teniszezőjé­nek tartanak, káprázatos statisz­tikával rendelkezik. 1974 és 1981 között 11 Grand Slam-tornát nyert: hatszor, ebből sorozatban tenisz. A negyedik helyen ki­emelt spanyol Garbine Mugu- ruza nyerte meg a 115. francia nyílt teniszbajnokság női egyes versenyét, mivel a szombati dön­tőben két szettben legyőzte a címvédő és világelső Serena Williamset. A két döntős - aki egyaránt egy szettet vesztett eddig idén a pári­zsi salakon - egymás elleni különmérlegében Williams 3-1- re vezetett. Legutóbb tavaly a wimbledoni fináléban találkoz­tak, akkor az amerikai két szett­ben nyert. A venezuelai születé­sű Muguruza mellett szólt ugyan­akkor, hogy verte már meg ellen­felét a Roland Garroson: 2014-ben a második fordulóban - a torna legnagyobb meglepetését okozva - 6:2, 6:2-vel bizonyult jobbnak. A kétjátékos ötödször is Grand Slam-tornán csapott össze szom­baton, előzőleg kétszer az Australian Open, egyszer-egyszer Novak Djokovic pedig a Garros és Wimbledon volt a helyszín. Williams a 22. egyéni GS-serlegére hajtott, ebben az esetben utolérte volna az örök­ranglistán a legendás Steffi Gráfot, és már csak a 24-et gyűj­tött ausztrál Margaret Court előz­te volna meg őket. Sikere esetén a 34 éves amerikai sztár lett vol­na minden idők legidősebb női Garros-bajnoka, megelőzve Körmöczy Zsuzsát, aki 33 évesen és 10 hónaposán nyert 1958-ban. A női mezőny talán két legna­gyobb ütőerejű teniszezőjének fi­náléja a korábbi napokhoz hason­lóan borús időben kezdődött. A 22 éves spanyol 2:2-nél elvette 12 esztendővel idősebb riválisának adogatását. A196 kilométer/órá- val is szerváló címvédő 3:4-nél visszabrékelt, és sorozatban há­rom gémmel 5:4-re fordított. Muguruza azonban néhány ele­mi erejű fonákkal ismét brékelt, majd remek játékkal 56 perc alatt 7:5-re hozta az első szettet. A második felvonást mindket­ten idegesen kezdték, a spanyol rögtön lépéselőnybe került, ám a következő játékban három kettős hibát is ütött, csakhogy ezután is­mét brékelt. Ezúttal azonban már nem engedte vissza Williamset, stabilizálni tudta előnyét 3:l-re, majd 4:2-re, és 5:3-nál már csak egy játékra volt élete első GS- diadalától. Ekkor Williams négy (!) meccslabdát hárítva hozta a szerváját, Muguruza azonban nem remegett meg, magabizto­san kiadogatta a mérkőzést, és 1 óra 43 perc elteltével élete első GS-sikerét ünnepelhette. Arantxa Sánchez-Vicario 1998-as győzelme óta Muguruza az első spanyol női bajnok a Ro­land Garroson. Diadala révén hétfőtől ő lesz a második a világ- ranglistán Williams mögött. A férfiaknál a világelső Novak Djokovic nyerte meg a 115. fran­cia nyílt teniszbajnokság egyes versenyét, mivel a vasárnapi döntőben négy szettben legyőz­te a brit Andy Murrayt. A vasárnapi finálé előtt már biztos volt, hogy új bajnokot avat­nak a Roland Garroson, ugyanis Djokovic eddig mindhárom eddi­gi döntőjét elvesztette, az egy hét­tel idősebb Murray pedig először jutott el a fináléig. A két 29 éves játékos formájáról sokat elárul, hogy az előző két kiemelt salakos tornán ők vívták a döntőt: Mad­ridban az idei ötödik versenyét nyerő Djokovic, Rómában pedig Murray ünnepelhetett (2016-ban először). A szerb 23/10-re veze­tett kettejük különmérlegében, és a skót ellen szólt, hogy az idei Garroson eddig öt órával többet töltött a pályán, mint ellenfele. A világelső - akinek már csak a párizsi trófea hiányzott GS- gyűjteményéből - néhány szen­zációs rövidítéssel rögtön „sem­mire” elvette riválisa adogatását, csakhogy Murray azonnal visz- sza is vette azt. A sorozatban harmadik brékre már nem jött válasz, az olimpiai címvédő skót 4:1-re elhúzott, és ó:3-ra hozta a 45 perces szettet. A folytatásban Djokovic 2:0-ra meglépett, sőt, két labdája volt a 4:0-hoz, ám Murray az ötödik ászával ekkor még hozta a szer­váját. A szerb ettől függetlenül magára talált, egyre koncentrál­tabban ütött, ismét elvette elbi­zonytalanodó ellenfele adogatá­sát, és 33 perc alatt kiegyenlített. A harmadik szett elején megint a világelső brékelt, a ke­veset vállaló brit játéka pedig egyre inkább szétesett, l:4-nél- egy kilencperces gémben - há­rom bréklabdát is elpuskázott. A játszma 44 perc alatt simán Djokovicé lett, és a negyedik fel­vonás is azzal indult, hogy Murray elbukta az adogatását. Innentől már nem volt kétséges a döntő kimenetele, a szerb ma­gabiztosan győzött, Murray pe­dig a nyolcadik GS-fináléjában hatodszor maradt alul. A talál­kozó 3 óra 3 percig tartott. Djo­kovic a 12. Grand Slam-trófeáját gyűjtötte be a Roland Garroson, és pályafutása 65. tornáját nyer­te. Ő lett az amerikai Don Budge és ausztrál Rod Laver után har­madik férfi teniszező a sportág történetében, aki sorozatban négy GS-versenyen győzött. Egy­ben sajátos rekordot állított fel azzal, hogy 12 alkalom kellett ne­ki Párizsban, hogy megszerezze a Muskétások Kupáját. Garbine Muguruza Muguruza a női, Djokovic a férfi bajnok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom