Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
2016-06-01 / 126. szám
Óriás tengeri szivacsot találtak Szulejmán szultán sírjának feltárása Az I. Szulejmán török szultán síremléke (türbéje) melletti feltételezett dzsámi falmaradványainak feltárása Szigetvár közelében. Az időjárás űzhette el a tatárokat Honolulu. „Családiautó-méretű” tengeri szivacsot fedezett fel két Hawaii környékén kutató tudós, akik szerint valószínűleg a világ legnagyobb mélytengeri szivacsára bukkantak. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) és a Hawaii Egyetem kutatói az óriási tengeri szivacsot a hawaii partok közelében több mint kétezer méter mélyen, távirányított kis tengeralattjáróról filmezték le, a 362 ezer négyzetkilométeren elterülő Papahanaumokuakea tengeri rezervátumban. Hatalmas mérete miatt a szivacsok közé sorolták az élőlényt, valószínűleg egy új szivacsfaj lehet - közölte tanulmányt jegyző Daniel Wagner, a NŐM tudósa, aki a Hawaii Egyetem biológusával, Christopher Kelleyvel együtt tette a felfedezést Wagner a CCN-nek elmesélte, hogy a legtöbb szakember, akinek megmutatták a videofelvételt, azt mondta, hogy még sohaWeflington. A Új-Zélandtól 760 kilométerre fekvő szigetek létfontosságúak számos tengeri madár, köztük albatroszok, továbbá sehol másutt a Földön nem fellelhető állatfajok, így az egyszínű, más néven ellenlábas-szigeteki papagáj, a Reischek-papagúj (Gyanoramphus hochstetterij-ésKegy szalonkaféle számára, emellett fókák szaporodási helye és több egyedülálló növényfaj otthona. Az egerek hajótöröttekkel vagy fókavadászokkal érkeztek az 1800-as években és rovarok, madárfiókák és -tojások elpuszPrága. a régészeti park jellegű múzeumban a látogató nemcsak a helyszínen talált tárgyakkal ismerkedhet meg, de lehetősége nyílik közelről megfigyelni a régészek feltáró munkáját is. A park a helyszín több tízezer évvel ezelőtti állapotát tükrözi - magyarázta Petr Kubín, a Mikulovi Regionális Múzeum igazgatója újságíróknak. A Pálavai-dombok (Pálavské vrchy) és a Nővé Mlyny víztároló melletti területen a cseh archeológusok korábban számos sem látott ilyesmit. A kutatók mintát is vettek a szivacsból, hogy megpróbálják azonosítani, vagy legalább azt megvizsgálni, mely fajjal lehet rokon. Azt is szeretnék megállapítani, hogy hány éves lehet. A mai tudomány már elég sokat tud a tengeri szivacsok élettartamáról, néhány korábban megtalált nagyobb példány életkorát 2300 évesre becsülték. Wagner szerint a Hawaiinál felfedezett óriási, 3,5 méter hosszú, 2 méter magas és 1,5 méter széles szivacs évszázadokkal lehet idősebb azoknál. Korábban egy 1887-ben Kanada nyugati partjainál talált tengeri szivacsot tartottak a legnagyobbnak: a szivacstelep 3,4 méter hosszú, egy méter magas és fél méter széles volt.A szivacsok az aljzathoz rögzült, gyakran telepeket alkotó vízi, legtöbbször tengeri állatok. tításával jelentősen befolyásolták a szigetcsoport ökoszisztémáját. Két rovarfajt már kipusztítottak a szigetekről és veszélyt jelentenek 25, a szigeteken szaporodó tengerimadár-fajra. Egyes madárfajok már kénytelenek voltak más, egérmentes szigeteket fészekrakó helyül választani. A rágcsálóirtó csapat a három évre szóló, 3,9 millió új-zélandi dolláros (743 millió forint) projektben csalétkeket fog kihelyezni, hogy elpusztítsa a szigeteken élő mintegy 200 ezer egeret. mamutcsontmaradványt találtak, amelyek mintegy 30 ezer évesek. Ennek a területnek egy részét fedték most be, a látogatók egy multimédiás bemutatón ismerkedhetnek meg az egykor ott élő emberek mindennapjaival. A régészek 1925-ben ezen a környéken ásták ki a híres vestonicei Vénuszt. A 11,5 centiméter magas, meztelen nőt ábrázoló agyagszobrocska mintegy 29-25 ezer éves, értékét legalább 40 millió dollárra (11 milliárd forint) becsülik. Az időjárás is szerepet játszhatott abban, hogy olyan hirtelen hagyták el a tatárok Magyarország területét a 13. században - állapították meg az amerikai Princeton Egyetem és a svájci WSL kutatóintézet szakértői. Budapest/Ulánbátor. a tatárok a 13. században minden idők legnagyobb összefüggő birodalma fölött uralkodtak. Egyelőre a tudomány nem talált egyértelmű magyarázatot arra, miért vonultak vissza mégis Magyarországról 1242-ben olyan hirtelen. Az amerikai és svájci tudósok kutatásai szerint a hideg és csapadékos időjárás is szerepet játszhatott ebben.. Nicola di Cosmo, a Princeton Egyetem kutatója történelmi feljegyzések és fák évgyűrűinek Az ókori görög városban, Sztageirában ásatásokat végző görög régészek bejelentették, hogy megtalálták Arisztotelész sírját. Athén. Az ókori görög filozófusról a Szaloniki Arisztotelész Egyetemen rendezett nemzetközi konferencián mutatták be feltárásaikat a szakemberek, hangsúlyozva, hogy a 2400 éves sír feltárása a térségben 20 éve folyó régészeti kutatások legfontosabb eredménye - adta hírül csüelemzése alapján rekonstruálták az időjárás változásait 1230 és 1250 között. Eredményeik szerint az 1238 és 1241 közötti időszakra jellemző meleg és száraz nyarakat 1242-től nyirkos nyarak követték - közölte a WSL csütörtökön. A heves esőzések a magyar síkságot mocsárrá változtatták, a hadsereg lovait ellátó legelőket pedig gyér termésűvé. Ez jelentősen korlátozhatta a felfegyverzett csapatok hatékonyságát és mozgékonyságát - írják a kutatók a Nature Scientific Reports című szaklapban. A fosztogatások és a területek elnéptelenedése ráadásul éhezéshez vezetett, ami szintén abban erősítette meg a tatárokat, hogy elhagyják Magyarországot. „Ez az egyik első olyan esettanulmány, amelyben a környezeti tényezők döntő szerepet kapnak a premodern társadalom vizsgálatában” - mondta Di Cosmo. törtökön a The Greek Repoerter görög napilap honlapja. Arisztotelész a közép- makedóniai térségben fekvő Sztageira városában született Kr.e. 384-ben és Khalkiszban halt meg Kr.e. 322-ben. Korábban a szakemberek úgy vélték, hogy Khalkiszban temették el őt, de a régészek bizonyosak abban, hogy a Sztageira ásatási helyen feltárt sír a görög filozófusé. Két irodalmi forrásban is utalások vannak arra, hogy szülővárosának lakói hamvait elhozták Khalkiszból. A A szakértők szerint a történeti kutatás eddig alábecsülte a klímaváltozásnak a tatár seregekre gyakorolt hatását. Ezeket a hatásokat csak a természetből származó feljegyzések, tehát a fák évgyűrűi alapján lehet pontosan megítélni. A fák évgyűrűi helyileg és idő- • ben pontosan meghatározható klímaadatokkal szolgálnak, éves felbontásban. A most bemutatott tanulmány ezeket az információkat kombinálja a történelmi feljegyzésekkel, ez a fő előnye a tatárokkal foglalkozó korábbi kutatásokkal szemben. A környezeti tényezők és a történelmi események megfigyelése fontos információkkal szolgál a klíma és az emberi viselkedés összefonódásáról. A tanulmány megmutatta, milyen nagy hatása lehet az apró klímaingadozásoknak és a környezeti tényezők rövid ideig tartó változásának is. kupolával borított dombsírnak vagy egy márvány szintje a hellén korból. A régészek szerint a nyilvánvalóan középület jellegű síremléket sietősen húzták fel, és csak később építették minőségi anyagokból a márványszintet. A sír kupolája 10 méter magas. Arisztotelész a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnál együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói között tartják számon. Ő volt a makedón hadvezér, Nagy Sándor nevelője. Biogázüzemek: hatékony működés Biogázüzemek hatékonyabb működtetésére és a szél- és a napenergia-termelés egyenetlenségéből adódó nehézségek csökkentésére dolgoztak ki módszert a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t. Szeged. A szél- és a napenergia átalakításával nyert zöld áram időben kiszámíthatatlanul keletkezik. Az áramtermelés és felhasználás egyensúlyának felbomlása veszteségekhez vezet, a ki- egyenlítéshez alkalmazott tározó erőművek építése pedig drága - áll a közleményben. A Németországban kidolgozott „power to gas” megoldás szerint a „felesleges" árammal vizet kell bontani. A vízbontásból származó hidrogénnel a globális klímaváltozásért leginkább felelős szén-dioxidot metánná lehet redukálni. Az így előállított, de megújuló metán semmiben sem különbözik a földgáztól. így a zöld áramból származó energiát a kisebb veszteséggel működő földgáz hálózatban el lehet szállítani a felhasználókhoz. Az ötlet olcsó és hatékony kivitelezésére az SZTE biológusai dolgoztak ki javaslatot: a biogáz üzeinékef'fütíázzák fel újfunkcif)W«r."i,lu' Kovács Kornél professzor közölte, a biogáz erőművekben mikrobák milliárdjai dolgoznak a biomassza lebontásán, ami végül zömmel biogázzá, azaz metán és szén-di- oxid keverékévé alakul. A több száz különféle mikroba között vannak azok is, melyek a folyamat utolsó lépéseként a hidrogén és széndioxid metánná alakításának reakcióját végzik el. A hidrogén és szén-dioxid metánná alakítására - kis módosítással - a biogázüzemek alkalmassá tehetők. HIRDETÉS Egérmentes Ellenlábasok Mamutvadászok múzeuma Megtalálták Arisztotelész sírját Hőség Dél-Koreában Aj Pao, a hároméves nőstény óriáspanda egy mesterségesen hűtött jégtömbön fekszik a kánikulában a dél-koreai Everland élményparkban, a Szöultól délre fekvő Jonginban 2016. május 31-én. Neandervölgyi viselkedés Az eddig véltnél jóval ösz- szetettebb viselkedésre lehetett képes a neandervölgyi ember francia kutatók szerint, akik egy délnyugatfranciaországi barlangban talált két rejtélyes építményre alapozzák elméletüket Beiiin . Az azonos méretűre vágott, oszlop alakú cseppkövek százaiból kialakított ovális építményeket véletlenül fedezték fel 1990-ben. A176 ezer 500 évesre becsült két lelet több tízezer évig pihent érintetlenül a délnyugatfranciaországi Bruniquel egyik barlangjában, amelynek bejáratát egy sziklaomlás temette be. Korábbi kutatások ugyan azt sugallták, hogy a 40 centi magas építmények a modern ember Európába érkezése előttről származnak, de a neandervölgyi embert képtelennek tartották a földalatti munkához szükséges összetett viselkedésre. Kormeghatározási technológiák révén a Bordeaux-i Egyetem régésze, Jacques Jaubert megállapította, hogy a cseppköveket nagyjából 176 ezer évvel ezelőtt törhették le, ami azt jelenti, hogy „ezek a leletek az ember alkotta legkorábbi olyan építmények közé tartoznak, amelyeknek pontosan ismert a keletkezési ideje”. „Az, hogy a barlang bejáratától 336 méterre vannak, azt jelzi, hogy a korszakban élt emberek már jól ismerték a föld alatti környezetet”. Kizárták annak lehetőségét, hogy a két építmény, amelyek körül tűz nyomait is felfedezték, a véletlen, vagy állatok művei lennének. Az őket megépítő neander- völgyieknek kellett, hogy legyen egy „projektje", ami miatt ilyen mélyen behatoltak a barlangba, ahol nem volt természetes fény. Talán csoportba szerveződve fedezték fel a föld alatti területet, és együttműködve alkották meg a köröket, tüzet használva a barlang megvilágítására. A kutatók egyelőre nem tudják, hogy mire szolgálhattak az ovális építmények - az egyik ló, a másik 2,3 négyzetméteres -, de úgy sejtik, rituális célra használhatták őket.
