Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
2016-06-03 / 128. szám
MTI FOTÓ: BRUZÁK NOÉMI Ba log Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (j) és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke megállapodást ír alá az akadémiai intézetek és a felsőoktatási szektor közötti szakmai együttműködés további erősítéséről az MTA épületében A pedagógusok egyszerre játszanak döntő' szerepet a gyermekek, a családok, az egyes települések és az egész ország jövőjének alakulásában - emelte ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pedagógusnapi köszöntőjében. Budapest A miniszter videoüzenetében kiemelte: ez a nap ünnep, a pedagógusok hivatásának ünnepe, azé a hivatásé, amely az ország minden részében a gyermekek tízezreinek jelenti a verseny- képes tudást, a jövőt, a magyar kultúrát. A pedagógusokon keresztül találkozhatnak a gyermekek a közösség adta élményekkel, a tudás megszerzéséhez szükséges munka örömével, nehézségével - mutatott rá a miniszter. Balog Zoltán úgy fogalmazott: életre szóló találkozások lehetnek ezek. A pedagógusok egyszerre játszanak döntő szerepet a gyermekek, a családok, az egyes települések és az egész ország jövőjének alakulásában mondta a miniszter. Kitért arra is: az oktatás területe folyamatosan alakul, a 21. században nem is lehet ez másként.- Úton vagyunk, közös munkával, a kerekasztal mellett igyekszünk meghozni a pedagógusokat érintő döntéseket - hangsúlyozta. Balog Zoltán kiemelte: bízik abban, hogy a növekvő anyagi megbecsülésen túl, ez a partnerség is egyre erősebb lesz, és ezt a pedagógusok érzik. Kifejtette: a 2010 előtti út többé nem volt járható, az új pedig formálódik. - Vannak viták és vannak részeredmények, de a cél közös, hogy érdemes legyen Magyarországon jól tanítani a következő nemzedéket - közölte Balog Zoltán. A miniszter külön köszöntötte azokat a fiatalokat, akik a jövőben ezt a hivatást választják, akik pedagógusok akarnak lenni. A köznevelés ügye az ő kezükben is van - mutatott rá. Balog Zoltán azt kívánta, hogy a közös célok mihamarabb teljesüljenek, és legyen erejük a jobbításra. Az EB nem tűr meg eltérő véleményeket Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Bizottság jogállamiság-mechanizmusa politikai fegyver. A szervezet csütörtökön közzétett elemzésében felidézte, hogy az Európai Bizottság szerdán hivatalosan elindította Lengyel- országgal szemben a jogállamisági mechanizmus alkalmazását, ezzel minden tagállamnak világosan tudtára adta, hogy nem tűr meg a brüsszeli fő irányvonaltól eltérő politikai véleményeket. Budapest. A központ szerint azonban a bizottság eljárására semmiféle felhatalmazást nem adnak az uniós alapszerződések, így annak legitimitása legalábbis kérdéses. Emellett az eljárás keretein belül definiálhatatlan fogalmaknak való megfelelést lehet számon kérni szuverén tagállamokon, így fennáll a veszélye annak, hogy a mechanizmus pusztán politikai célokat szolgál, nem pedig az uniós állampolgárok érdekeit. Úgy értékelték, hogy a lengyel alkotmánybíróság körül kibontakozó uniós vita nem a lengyel állampolgárok jogait védi, hanem ugyanannak a hatalmi játszmának a része, amelyben korábban Magyarország játszotta a „fekete bárány” szerepét. A „lengyel vita” eszköz Brüsszel kézében arra, hogy saját hatásköreit erősítse a nemzetállami szuverenitás rovására - mutattak rá, hozzátéve: Lengyelország esetében fel sem merülhetett a „hagyományos” jogérvényesítő eljárások alkalmazása, hiszen a közjogi berendezkedés - így az alkotmánybíróság is - szabályozása a nemzeti szuverenitás része, amelyhez köze sem lehet az uniós szerveknek. Kitértek arra is, hogy a jogállamiság-mechanizmust 2013- ban azok után alkotta meg a bizottság, hogy a magyar jogszabályokon a sorozatos kötelezett- ségszegési eljárások ellenére „sem talált fogást”. Ezek után hozták létre az új mechanizmust, amely keretében olyan elvont értékeket lehet számon kérni a tagállamokon, mint a jogállamiság és a demokrácia. A „ködös fogalmakra történő hivatkozás” ugyanakkor lehetőséget teremt az uniónak, hogy politikai érdekek mentén szankcionálja azon tagállamokat, amelyek Brüsszelétől eltérő álláspontot képviselnek - írták az elemzésben. Az Alapjogokért Központ szerint nem a bizottság az egyedüli uniós szerv, amely a tagállami szuverenitás további elvonására törekszik. Az elmúlt évek magyarországi közjogi átalakításai kapcsán lezajlott európai parlamenti viták - és az eredményükként elfogadott határozatok ugyanis szerintük arra irányultak, hogy létrejöhessen az úgynevezett koppenhágai mechanizmus, amely keretében „független, magas szintű szakértők” döntenének arról, hogy egy uniós tagállamban megfelelően érvényesülnek-e a jogállamiság feltételei. Ahogy korábban Magyarország esetében, a lengyel vita kapcsán is illegitimnek tart az Alapjogokért Központ minden olyan eljárást, amely a közelebbről meg nem határozott „uniós értékek” mentén von felelősségre szuverén tagállamokat - rögzítették. Hozzátették: mindezt úgy tennék, hogy szakmainak állítanak be „nyilvánvalóan érdekvezérelt” kritikákat pusztán azért, mert a kérdéses szabályok nem illeszkednek az EU-s döntéshozók elképzeléseihez. Az ilyen eljárások azért különösen veszélyesek, mert - ahogy a lengyel példa is mutatja - sohasem lehet tudni, hogy ki lesz a következő: a bizonytalan legitimitású szabályok alapján lefolytatott, politikailag motivált támadásokkal bármelyik tagállam választott vezetői sakkban tarthatóak - írta elemzésében a központ. Fókuszban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása Mintegy 75-80 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik Magyarországon - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Budapest Nyitrai Imre elmondta: 2010-hez képest több mint duplájára nőtt az érintettek foglalkoztatási aránya. A kormány minden évben 34 milliárd forintot fordít erre a célra, és az elmúlt években az ehhez kapcsolódó beruházásokra, fejlesztésekre pluszforrásokat is biztosított Az Emmi államtitkárát azzal összefüggésben kérdezték, hogy Üllőn klubház épült a fogyatékos emberek és családtagjaik számára. Nyitrai Imre elmondta, hogy a klubházat egy ló éve még kis egyesületként indult civil szervezet hozta létre. Az egyesület tagjai, a gyerekek szülei, családtagjaik tudták, hogy mire van igény, és ezek közül az egyik legfontosabb a foglalkoztatás. A teljesen önerőből megvalósított beruházás eredményeként jelenleg ötszáz megváltozott munkaképességű embernek adhatnak munkát - mondta. Nyitrai Imre megjegyezte: egyre több multi, illetve nagyobb cég ismeri fel, hogy a társadalmi felelősségvállalásban fontos pont a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Csütörtökön folytatódnak az érettségik, a diákok emelt szinten kezdik meg a szóbeli vizsgákat. Budapest Az Oktatási Hivatal (OH) korábbi közleménye szerint június 2-a és 9-e között több mint 43 ezer emelt szintű szóbeli vizsga lesz, 164 vizsgahelyszínen, 2866 tantárgyi bizottság előtt. Az érettségizők emelt szinten 79 féle vizsgatárgyat választottak, ezek mindegyikéből van szóbeli vizsga is. Az emelt szintű vizsgákat a megyei (fővárosi) kormányhivatalok szervezik. A szóbeli tételeket az OH készítteti el, és a kormányhivatalok közreműködésével juttatja el a háromtagú tantárgyi bizottságokhoz. Ezek elnökét és tagjait a vizsgaszervező kormányhivatal bízza meg. A vizsgázó teljesítményét az adott tantárgyi bizottság mindhárom tagja egyéni értékelő lapon külön-külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot az érettségivizsga-bizottságnak a minősítésre. A tantárgyi bizottság minden vizsgázóról egyéni osztályozóívet állít ki, amelyet a kormányhivatal megküld az illetékes érettségivizsga-bizottságnak. A középszintű szóbeliket június 13-ától 24-éig tartják a középiskolákban. Pedagógusok köszöntésé Kezdődnek a szóbeli érettségik