Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-21 / 143. szám

2016. JÚNIUS 21., KEDD „Ne szólj szám, nem fej fejem A joghatóságok pártatlanságára is rákérdezett az Országos Bírósági Hivatal integritási csoportjának kutatása az érintetteknél Egy belső bírósági felmé­rés szerint az úgyneve­zett integritási kérdőívre válaszoló bírák csupán mintegy öt százaléka vá­laszolta azt, hogy esetük­ben történt befolyásolá­sukra kísérlet, s szintén öt százalék nyilatkozott úgy, tud arról, hogy kollé­gájával is megesett ilyes­mi. Az eseteket azonban csupán elenyésző szám­ban jelentették igazgatási felettesüknek. Magyarországon a bíróságok is részt vesznek a „Nemzeti Korrup­cióellenes Programban”, illetve az ezzel kapcsolatos intézkedési tervben szereplő célkitűzések megvalósításában. Ennek jegyé­ben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) összehangolt lépéseket tesz a korrupció megelőzéséért, folyamatos konzultációt tart más szereplőkkel és együttműködési hálózat kialakításával is segíti a feltárást és a megelőzést is. En­nek megfelelően az OBH saját szervezetén belül is úgynevezett integritási munkacsoport műkö­dik, s a témakörben a bírósági szervezeten belül felméréseket végeznek, ilyenre 2015-ben és 2016-ban is sor került. E felmérés adatairól korábban több cikkben is beszámoltunk, ezúttal a bírák, illetve a bírák személyén keresztül maguk a bí­róságok pártatlanságáról, a bí­rói esküben megfogalmazott ta­lán legfontosabb célkitűzés meg­valósulásáról ejtenénk szót. (A felmérésben egyébként a 2776 bíró közül 460 vett részt, ez az összes hivatalban lévő bíró csu­pán tizenhét százaléka - a szerk.) Arra a kérdésre, hogy „történt­e önnel befolyásolására irányu­ló kísérlet?”, a válaszolók 5,22 százaléka, huszonnégy bíró vá­laszolt igennel, a bírák 93,91 százaléka nemmel, négyen pe­dig nem kívántak válaszolni. A kérdőíven arra is kíváncsi volt az integritási munkacsoport, hogy amennyiben történt ilyen korrupciós kísérlet, akkor a megkörnyékezett eleget tett-e a bejelentési kötelezettségének. Az anonim kérdőíven a huszon­négy bíró közöl tizennyolc (75 százalék) válaszolt az utóbbi kér­désre igennel. A pártatlanság témakörében szintén megkérdezték: „tud-e ar­ról, hogy a szolgálati helyén mással történt befolyásolására irányuló kísérlet?” Erre szintén huszonnégyen válaszoltak igen­nel (5,22 százalék), viszont a „nem kívánok válaszolni” ará­nya csaknem a hétszeresére (5,87 százalék, 27 fő) nőtt az elő­ző kérdéshez képest. Tett-e beje­lentést ezzel kapcsolatban? - így szólt a következő kérdés. Erre heten válaszoltak igennel (29,17 százalék), nyolcán nemmel, ki­lencen pedig nem kívántak a kérdésre válaszolni. Izgalmas lenne tudni, hogy a hazai igaz­ságszolgáltatás irányítói miképp értékelik ezt az adatot, amelyet egy kívülálló nyilván úgy kom­mentálna, „ne szólj szám, nem fáj fejem”. Csakhogy ne feledjük, itt nem valamiféle magánügyről, még csak nem is valamiféle csoportér­dek érvényesüléséről vagy annak hiányáról van szó, hanem talán egy társadalom legfontosabb köz­érdekéről, az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitről, más szóval a közbizalomról. A következő kérdés minden­esetre azt feszegette: „felajánlott- e önnek a bírói hivatásával ösz- szefüggésben valamely eljárás részvevője bármilyen ajándé­kot?” A négyszázhatvan válaszo­lóból huszonötén (5,43 százalék) feleltek igennel, s ezt a huszon­öt bíró közül tizenhat bíró jelen­tette be igazgatási vezetőjének. Hogy a kilenc nem jelentő visz- szautasította vagy elfogadta-e az ajándékot, ezt nem kérdezték meg. Huszonegy bírónak arról is volt tudomása, hogy szolgála­ti helyén más bírónak felajánlot­ták az ajándékot, de erről csak négyen tettek jelentést, vagyis a „ne szólj szám, nem fáj fejem” ebben a tekintetben is - mond­hatni - jellemző volt. Az integri­tási kérdőívre válaszolók nyolc­vanöt százaléka egyébként a tör­vényszékeken és a járásbíróság­okon dolgozik. Kilencvenezer gyermek juthat el az idén Erzsébet-táborba Mintegy kilencvenezer gye­rek vesz részt idén az Erzsé- bet-táborok programjaiban az ország csaknem ezer települé­sén, 4,4 milliárd forintos állami támogatásból - mondta az Em­beri Erőforrások Minisztériu­mának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Novák Katalin elmondta, hogy 2016-ban ötödik alkalom­mal rendezik meg a nyári Er- zsébet-táborokat, amelyek fő helyszínei Zánka mellett Fonyódliget és az erdélyi Ivó. Országosan mintegy ezer tele­pülésen zajlanak programok, köztük napközis és fogyatékos­sággal élőket fogadó táborok. Az elmúlt fél évtizedben mintegy háromszázezer gye­rek töltötte szabadidejét az Erj zsébet-táborok valamelyik­ében - tette hozzá. Novák Katalin beszélt arról is, hogy a 73 tematikus tábort neves művészek és sportolók bevonásával szervezik meg. Az elmúlt évhez hasonlóan idén is érkeznek a táborba kárpátal­jai gyermekek, összesen 2100- an. A gyerekek egy része az is­kolán, más részük pedig a gyermekvédelmi hálózaton ke­resztül jelentkezett a táborba, mintegy 35 ezren pedig a tele­pülésük közelében működő napközis táborokban tölthetik szabadidejüket. Novák Katalin kitért arra, hogy a zánkai táborban mostan­tól turnusonként 1800, a fonyódligetiben pedig turnu­sonként ezer gyermek üdülhet jelképes anyagi hozzájárulás fe­jében tíz héten át, több mint két­száz programvezető jóvoltából. Diplomáciai körútra készül Vona Németországgal és az Egyesült Államokkal is barátkozna már a lobbik elnöke A baloldali pártokkal al­kotott technikai koalíci­ókról született képzelgé­sek kitalációk, mondhat­ni torz agyszülemények, a Jobbik egyetlen párttal sem kíván szövetségre lépni semmilyen formá­ban - magyarázta a Job­bik elnöke a Magyar Hír­lapnak adott interjúban. Vona Gábor egyebek mel­lett arról is beszélt, hogy a frakcióvezetővé előlépő Volner János átadja bi­zottsági elnöki helyét Z. Kárpát Dánielnek a parla­mentben. A Jobbik kongresszusát követő­en bejelentette, a frakció vezetését Volner Jánosra ruházza át, és csak a párt szervezeti átalakításával, il­letve a kormányzati felkészüléssel kíván foglalkozni. Mi a baj a párt szervezetével?- Alapvetően semmi, ám a cik­lus felében járunk, ilyenkor ki kell tűzni rövid távú feladatokat is s ehhez megtalálni a legalkalma­sabb embereket. A Jobbik párt­struktúrája egyébként nem is fog változni, marad a választókerüle­ti rendszer, amelyben a választó- kerületi elnökök munkáját, a vá­lasztási felkészülést regionális igazgatók segítik. Változás alapve­tően a parlamenti frakció életében lesz. Mivel Volner János átveszi a képviselőcsoport irányítását, lead­ja az elnöki pozícióját a vállalko­zásfejlesztési bizottságban, ezt a munkát pedig egy másik alelnök, Z. Kárpát Dániel veszi majd át A szervezeti változások kapcsán arról is beszélt, hogy elnökként el­sősorban a nemzetközi kapcsola­tok építésével kíván foglalkozni. Mit jelent ez? Közeledést az Euró­pai Unióhoz, ezzel együtt szakítást az euroszkeptikus politikával?-Ebben sincs gyökeres változás a Jobbikban. Mi továbbra is a ke­leti nyitást szorgalmazzuk, ennek jegyében Oroszországgal, Kínával, Törökországgal vagy éppen Indiá­val kell erősíteni Magyarország gazdasági kapcsolatait, de termé­szetesen tárgyaim fogok Németor­szág vagy az Egyesült Államok képviselőivel is, hiszen a két nyu­gati nagyhatalommal kulcsfontos­ságú a jó együttműködés. Szeret­nénk bebizonyítani immár a kül­világ számára is, hogy a Jobbik egy nemzeti néppárt, amely konst­ruktív, kormányképes és komo­lyan vehető politikai erő. Olyan erő, amelyik balra tart? Ezt azért is kérdezem, mert Vona Gábor újabban már nemcsak a Hír Tv-be jár, az ATV-ben is szívesen lá­tott vendég. A Jobbik még az ellen sem tiltakozik hevesen, amikor Gyurcsány Ferenc egyenesen arról értekezik, hogy a Jobbikkal is lehet­séges egy technikai koalíció, csak hogy az „Orbán-rezsimet” le lehes­sen váltani. Ez nem pálfordulás?- Álláspontom szerint a Fidesz, élén Orbán Viktorral, fullasztó or­szágot teremtett az elmúlt hat év­ben, a huszadik század elhaszná­lódott pártjai körébe sorolható, s ez a baloldali formációkra még fokozottabban igaz. A technikai koalíciókról született képzelgé­sek kitalációk, torz agyszülemé­nyek, a Jobbik egyetlen párttal sem kíván szövetségre lépni sem­milyen formában. Mi a véleménye arról, hogy a Klubrádió megszavaztatta hallga­tóit, tudnak-e tiszta szívből druk­kolni a magyar válogatottnak a labdarúgó Európa-bajnokságon? A nép az Ausztria elleni győzelem után, majd az Izlanddal született döntetlent követően a pesti utcá­kon elég csattanós formában fe­jezte ki válaszát- Rendkívül és mélységesen szo­morúnak tartom azt, hogy a poli­tikai közélet olyan mélyre süllyed­het, ahol bárkinek is eszébe jut ilyen kérdést egyáltalán megfogal­mazni. Mi, jobbikosok egy ilyen kérdésre még akkor is igennel fe­lelnénk, és tiszta szívvel tudnánk drukkolni, ha tudnánk, hogy a nemmel válaszolók egytől egyig Gyurcsány Demokratikus Koalíci­ójának szavazói. Egy nemzeti vá­logatott sikerének minden eset­ben a nemzeti összetartozás jel­képének kellene lennie, ez szá­munkra a legnagyobb öröm. Folytatódik az iskolák sportberuházásait támogató program Biztosítják a mindennapos testnevelés feltételeit Több, jelenleg futó pályá­zati program támogatja az iskolák sportcélú beru­házásait, szeptembertől újabb európai uniós pro­jektek indulnak -tudatta Rétvári Bence államtit­kár. A mindennapos testnevelés infrastrukturális feltételeinek megteremtésére a hazai költség- vetési forrásokból megvalósuló fejlesztések mellett az európai uniós finanszírozású programok nyújtanak lehetőséget - írta Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésé­re válaszolva az Emmi parlamen­ti államtitkára. Rétvári Bence kö­zölte, a 2007-2013-as támogatási időszakban 141 állami fenntartá­sú iskolában volt valamilyen fej­lesztés, 41 milliárd forint érték­ben. Ebből ötven intézménynél sportudvar, sportpálya, tornaszo­ba, tornaterem épült, a többi isko­lában pedig helyiségeket újítot­tak fel és a sportszerekkel való felszereltséget javították. A Nemzeti Köznevelési Inf­rastruktúra Fejlesztési Program keretében hasonló célokra 2016- ig összesen 27 milliárd forintot különítettek el. Megjegyezte, a program megvalósítása tavaly a Nemzeti Fejlesztési Minisztéri­um hatáskörébe került, a terve­zésért és a kivitelezésért a nem­zeti sportközpontok felelősek. Első ütemben huszonnégy tele­pülésen tanuszoda, huszonöt köznevelési intézményben tor­naterem épül, huszonnégy he­lyen tanterembővítésre kerül sor, valamint öt komplett iskola- fejlesztés valósul meg. Ezek a projektek különböző fázisban vannak, tíz településen már át­adtak összesen harmincöt tan­termet, két csoportszobát és egy étkezőt. Van, ahol még csak a közbeszerzési eljárás zárult le, másutt már megtörtént a mun­katerület átadása, illetve letették az új épületek alapkövét. A prog­ram második üteméről szóló döntés folyamatban van - tudat­ta Rétvári Bence. Az uniós finanszírozású pro­jektekkel kapcsolatban közölte: összesen 4,29 milliárd forint ke­retösszegben pályázhatnak álla­mi és nem állami fenntartású is­kolák a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtését szol­gáló beruházásaik támogatására. A vonatkozó pályázati felhívások januárban és februárban jelentek meg, a támogatási kérelmek be­nyújtási határideje június 30. Egy tavaly év végi konstrukcióban egyházi oktatási infrastrukturá­lis fejlesztésekre lehetett pályáz­ni, itt a keretösszeg 4,95 milliárd forint volt. A közeljövőben lesz­nek más, a köznevelési intézmé­nyek fejlesztését célzó uniós prog­ramok, amelyek lehetőséget nyúj­tanak sportcélú beruházások tá­mogatására, ezeknek a pályáza­toknak a kiírása szeptemberben várható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom