Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
2016-06-02 / 127. szám
/ / y Televíziók elpusztításra szólítanak a dzsihadisták A műholdas televízióik elpusztítására szólította fel a muzulmánokat az Iszlám Állam (IÁ) dzsi- hadista szervezet egy új videófelvételében, hogy gátat vessenek „a hitüknek ártó ellenséges médiának” - jelentette kedden a Reuters hírügynökség. Kairó. A Telegram nevű üzenetküldő szolgáltatáson közzétett felvételen az IÁ annak a meggyőződésének ad hangot, hogy az iszlám vallás ellenségei médiaháborút folytatnak a dzsihadista szervezet ellen, ami ugyanolyan veszélyes, mint az ellenük folyó katonai hadműveletek. A műholdas televíziók szétverését azzal indokolták, hogy megakadályozzák az ellenséges csatornákat a muzulmánok hitének elpusztításában és erkölcsének szennyezésében. A szaúdi tulajdonú vallási csatornákat, az al-Dzsazírát, a szíried ellenzéki Orient TV-t, és az egyiptomi an-Nasz vallási csatornát külön kiemelő felvételt a szervezet de facto szíriai fellegvárában, Rakkában készítették a szélsőségesek. A felvételen nem közölték, hogy kötelezik-e a fennhatóságuk alatt élőket a műholdas televízióik elpusztítására. A videónak azzal van vége, hogy- emberek műholdas antennákat taposnak szét. Az Iszlám Állam kalifátust hirdetett ki az uralma alá került iraki és szíriai területeken, az utóbbi időben azonban jelentős területektől esett el. Jelenleg a Rakkától északra lévő területeik, valamint a kezükön lévő iraki Fallúdzsa városa ellen folynak nagyszabású hadműveletek. Johann Schneider-Ammann svájci elnök (jobbra) és Francois JJollande francia államfő a Gotthard-alagút avatási ünnepségén a svájci Úri kantonban fekvő Erstfeldben 2016. június 1-jén. A Gotthard a világ leghosszabb vasúü alagútja, amely két, egyenként 57 kilométeres, egyvágányos járattal köti össze Erstfeldet a Ticino kantonbeli Bodióval az Alpok Gotthard-masszívuma alatt. Javítaná a városlakók életminőségét az unió Az európai városok lakosai életminőségének javítását és a városokat érintő kihívásokra adandó közös európai válaszok kialakítását célzó megállapodást kötöttek az uniós intézmények és a tagországok várospolitikáért felelős szakpolitikusai Amszterdamban - tájékoztatott az Európai Bizottság. Brüsszel/Amszterdam. Az informális miniszteri találkozón elfogadott megállapodás az unió városi programjainak menetrendjét határozza meg 12 partnerségi összefogást hirdetve meg. A partnerségi programok közé tartozik a bevándorlók társadalmi integrációja, a levegő minősége, a városi szegénység kezelése, a lakhatás kérdése, a körkörös gazdaság, az álláslehetőségek és készségfejlesztés a helyi gazdaságban, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a megújuló energiaforrásokra áttérés kérdése, a fenntartható földhasználat, a városi mobilitás, a digitális átállás, valamint az innovatív és felelős közbeszerzés. Az összehangolt partnerségi programokban való részvétel szabadon választott az uniós tagországok, ezek városai, az uniós intézmények, valamint a nem kormányzati szervezetek és az üzleti partnerek számára, lehetőséget teremtve arra, hogy együttműködjenek az Európai Unió városainak életminősége javításán - írták. A tájékoztatás szerint négy partnerségi program kísérleti jelleggel már elindult, amelyek közül a bevándorlók társadalmi beilleszkedését segítő programot Amszterdam városa vezeti, a levegő minőségének javítását célzó programot Hollandia, a lakástámogatással foglalkozó programot Szlovákia, a városi szegénység kezelésének kérdését célzó programot Belgium és Franciaország közösen felügyeli. A többi programot 2016 vége és 2017 nyara között tervezi indítani az uniós bizottság - áll a tájékoztatásban. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a tanácskozást követően kijelentette: „a városok az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság élő laboratóriumai”. Az Európai Bizottság a polgár- mesterekkel és a regionális hatóságokkal együtt azon dolgozik, hogy a megújuló energiaforrások területén képes legyen ösztönző és inspiráló példákat felmutatni úgy Európában, mint Európán kívül - mondta. Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztos úgy fogalmazott: „a városok a kreativitás és az európai növekedés motorjának csomópontjai”. Ugyanakkor olyan komoly kihívásokkal néznek szembe, mint a társadalmi kirekesztés, a légszennyezés vagy a munkanélküliség. „Egymással összefogva kell megoldani ezeket a problémákat” - fogalmazott. A városfejlesztési menetrend elfogadása azt mutatja, hogy a helyi ügyek nagyobb hangsúlyt kapnak, a városokat és lakosaikat pedig bevonják az őket érintő döntéshozatalba - tette hozzá. Szerbia nem vonzó Csak kevés Szerbiába érkező migráns szeretne az országban maradni, erőszakkal pedig nem lehet őket itt tartani - jelentette ki Nenad Ivanisevic szerb szociálisügyi államtitkár szerdán a belgrádi köz- szolgálati televízióban (RTS). Belgrad. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg 300-350 migráns tartózkodik a szerbiai befogadóközpontokban, ahol ellátást is kapnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy sokan nem szeretnének a központokban megpihenni, inkább a szerb-magyar határ közelében spontán kialakult sátortáborban várakoznának. A nem hivatalos adatok azonban riasztóbbak, a segélyszervezetek szerint naponta legalább kétszáz migráns lép be Szerbiába, többségük Bulgária felől, azonban mivel illegális határátlépésekről van szó, a hatóságok számára a legtöbben „láthatatlanok” maradnak. A hivatalos adatok szerint tavaly több mint 600 ezren haladtak át Szerbián, azonban csupán 600-an adtak be menedékjogi kérelmet, és fejezték ki szándékukat, hogy a nyugat-balkáni országban maradnának. Idén eddig kevesebb mint 100 ilyen kérelem érkezett a hatóságokhoz. A nyugat-balkáni migráns- útvonal március elején zárult le, a bevándorlók azonban illegális útvonalakon keresztül továbbra is érkeznek a térség országaiba. Kajakkal az óceánon Kajakkal indult útnak vasárnap New Yorkból egy idős lengyel férfi, hogy átszelje az Atlanti-óceánt és a 70. születésnapján megérkezzen Lisszabonba. New York. Aleksander Dóba Manhattanból indult útnak. A következő hónapokban összesen 3700 kilométert fog megtenni saját kezűleg épített, hat méter hosszú kajakján, hogy szeptember 9-re, a születésnapjára megérkezzen Lisszabonba. Ülésezik az ifjúsági tanács Naponta 8-12 órát kell eveznie. Mint mondta, nem gondol a magányos út veszélyeire. „Az emberek 95 százalékát az ágyban éri a halál, mégse fél senki attól, hogy lefeküdjön aludni” - mondta Dóba. A National Geographie című folyóirat tavaly az év kalandorának választotta a férfit, aki már két alkalommal szelte át kajakkal az Atlanti-óceánt: 2011 februárjában Szenegálból Brazíliába, 2014 áprilisában pedig Lisszabonból Floridába érkezett. Az Európai Unió Tanácsa által közreadott képen Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyekért felelős tagja és Edith Schippers holland egészségügyi, népjóléti és sportminiszter az Európai Unió Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sporttanácsa kétnapos ülésén Brüsszelben. Katy Perry Vietnamban Az ENSZ gyermekvédelmi alapja, az UNICEF által 2016. június 1-jén közreadott képen Katy Perry amerikai énekesnő, az UNICEF jószolgálati követe (k) tanórán vesz részt diákokkal a Quang Son napközi otthonban tett látogatása során a dél-vietnami Ninh Thuan tartományban május 25-én. Brit bevándorlási pontrendszer? Boris Johnson volt londoni polgármester szerint az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kell meghonosítani az EU-tagállamokból érkező munkavállalók esetében is, ha Nagy-Bri- tannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként kilépne az Európai Unióból. London. A tervezetet Johnson és Michael Gove igazságügyi miniszter terjesztette elő kedd este. Johnson és Gove a kilépésért kampányoló tábor két frontembere, jóllehet mindketten a kormányzó brit Konzervatív Párt tagjai. Johnsont a brit sajtó David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjei között tartja számon. A két konzervatív politikus által előterjesztett terv szerint Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is. Ez véget vetne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy- britanniai munkavállalásának, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU- munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna. A tervezett kritériumok között szerepel az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen. Cameron az EU-val folytatott reformtárgyalásokon jelentős szigorításokat tudott elfogadtatni Brüsszellel - ezek közé tartozik például, hogy a Nagy-Britanniában munkát vállaló külföldi EU-állampolgárok csak több évnyi folyamatos munkaviszony után férnének hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez -, ám az EU arról tárgyalni sem volt hajlandó, hogy Nagy-Britannia korlátozhassa az uniós társállamokból érkezők bevándorlását és munkavállalását. Felavatták a uonnaru-aiaguiai
