Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
2016-06-14 / 137. szám
Gyermekek mosolyáért Tudományos élet katalizátora és kohéziója Egyeztető, tájékoztató rendezvény keretén belül mutatta be az integrált térségi gyermekprogramok megvalósítására irányuló pályázati szándékát Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat A gyerekek esélyeinek javításáról tanácskoztak Salgótarján. A rendezvényen főként a szegénységi kockázattal sújtott településeken működő civil szervezetek közül a gyereksegély program célkitűzéseinek megfelelő működési területtel rendelkező, a programban Is feladatokat vállaló szervezet képviselői jelentek meg. Köszöntő beszédében Huszár Máté, a Salgótarján és Térsége Önkormányzat Társulásainak elnöke elmondta, hogy a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására a Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Integrált térségi gyermekprogramok” című felhívás. Ez a szegénység visszaszorítását, megelőzését és a szegény családban élő gyermekek, továbbá a tartós rászorultságban élők számának csökkentését célozza meg. Tekintettel arra - tette hozzá -, hogy 2007 és 2013 között járásunkban Gyerekesély-prog- ram nem működött, a járás elődprojektekben nem vett részt, így most új belépőként került be a projektbe, és 350-400 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhet. A program teljes mértékben illeszkedik Salgótarján Megyei Jogú Város szociálpolitikai koncepciójában foglalt szociálpolitikai fejlesztési irányokhoz, célkitűzésekhez. Berki Judit, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat régiós koordinátora beszédében hangsúlyozta, hogy mennyire nehéz helyzetben van Salgótarján térsége, mivel 29 település tartozik hozzá, így a 400 millió forint 5 évre való elosztása nagyon tudatos tervezőmunkát kíván a szakemberek részéről. Fontos üzenetként közvetítette a hallgatóság felé, hogy új belépő a salgótarjáni járás. Ennek az az oka, hogy Bátonyterenye kistérségből átcsoportosultak települések, ahol a szegénységi kockázati értékek magasak. A projekt támogatói felhívják a figyelmet arra, hogy azok a települések, amelyek Bátonyterenye kistérségből csatlakoztak be, mindenképpen szolgáltatásokat kell, hogy kapjanak, hiszen az ő fejlesztésük a továbbiakban is indokolt. Ezek után mutatták be a projektet. (NBA) Szécséliy. A Magyar Tudományos Akadémiának öt területi szervezete van. Az MTA Miskolci Területi Bizottságához Bor- sod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Nógrád megye tartozik. Ezek feladata, hogy összefogják a tudósokat, a tudománnyal foglalkozókat és az az iránt érdeklődőket. Kutatómunkát nem végeznek, erre nincs kapacitásuk, azt például egyetemekben, kórházakban, múzeumokban, levéltárak végzik. A Miskolci Területi Bizottságnak tizenöt szakbizottsága van és hatvanegy munkabizottság tartozik hozzájuk. A Miskolci Területi Bizottságának az elnöke dr. Roóz András kohómérnök, a miskolci egyetem professzora, az MTA rendes tagja. A három megyében a munkát az alelnökök látják el, szűkebb hazánkban ezt a tisztséget dr. Hír János, a pásztói múzeum igazgatója tölti be. Dr. Roóz András, dr. Hír János és dr. Umbacher Gábor, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatójának a kezdeményezésére nemrég Szécsényben, a múzeumban találkoztak megyénkből és a határon túlról - Losoncról, Fülekről - a tudománnyal foglalkozó, az iránt érdeklődő irodalmárok, néprajz- kutatók, orvosok, régészek, muzeológusok, levéltárosok, hely- történeti kutatók. Dr. Roóz András azt mondta, a találkozás célja, hogy a különböző területen dolgozók jobban megismerjék egymást, gondolatot cseréljenek, felvázoljanak egy kisebb-nagyobb csoportban megvalósítható feladatsort. Szó volt arról, hogyan lehetne azt a sok-sok tevékenységet, ami Nógrád megyében is jelen van még szervezettebbé, összehangoltab- bá tenni. A tanácskozáson sok hasznos ötlet hangzott el: a határ két oldalán élő tudománnyal foglalkozók kapcsolatának erősítése, kiadványok cseréje, illetve közösek megjelentetése, közös rendezvények, egymás tájékoztatása. Mint elhangzott, novemberben Szécsényben rendezik meg a tudomány napját. Dr. Roóz András az összejövetel végén úgy fogalmazott: megítélése szerint hasznos, eredményes volt a találkozás, elindult egy közös gondolkodás, hogyan lehetne még hatékonyabban együtt működni. Külön örömét fejezte ki, hogy a határon túlról is jelen voltak magyar kutatók, bizottságuk feladata, hogy tartsa a kapcsolatot a határon túl élő magyar nyelvű tudósokkal, tudománnyal foglalkozókkal. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az elhangzott javaslatok között lesznek olyanok, amelyek megvalósulnak. Hozzátette, egy gondolat kevés, mögéje kell állni egy pár embernek, szívós munkával végig kell azt vinni. Úgy érzi, hogy az összejövetellel egy kicsit megpezsdült Nógrád megyében az élet. Ez a délután Szécsényben megyénk tudományos életének a katalizátora és a kohéziója volt. Szenográdi Ferenc Dalünnep a Stécé kávéházban Ünnepeljünk együtt! - invitálta a közönségét notas-dalos összejövetelére a Salgótarjáni Nóta- és Népzenei Egyesület a közelmúltban a Stécé kávéház galériájába. Tündérien szép órákkal lepett meg bennünket ismételten a működésének hatodik esztendejében járó nóta- és népzenebarátok közössége. Élmény volt az előadás a fellépőknek épp úgy, mint a hálás közönségnek. Vörösre tapsolták tenyerüket a jelenlévők, és utána elégedetten állapították meg: újra jó volt együtt lenni. SHgMSjan. Az egyesület negyedévente rendez énekes-zenés összejöveteleket, egyrészt azért, hogy felmérjék, meghozta-e eredményét a rengeteg gyakorlás, a közös próba, másrészt azért, hogy nyilvános fellépésekkel csiszolják tehetségüket és tudásukat, örömet szerezve egyúttal a hungarikumnak számító magyar nóta és a klasszikus tánczene rajongóinak. A műsor, mint mindig, most is két részből állt. Az elsőben a nóták hangzottak el, autentikus cigányzene kíséretében, a másodikban pedig örökzöld dallamok, a mai szülők és nagyszülők kedvenc slágerei. A műsorrendet ezúttal is Bohács István egyesületi elnök állította össze, s ő jegyzi az előadás rendezését is. Munkáját elismeréssel illetjük, mert a hihetetlenül gazdag magyar nótakincsből, alkalmazkodva természetesen az énekesek egyéni vágyaihoz is, jó érzékkel válogatta ki az alkalomhoz és az előadók személyiségéhez illő darabokat. S ugyanezt elmondhatjuk a táncdalok tekintetében. Es ami ennél is fontosabb, nem volt komolyabb hiányérzetünk az előadásmódokkal, az éneklések színvonalával sem. Kritikaként legfeljebb azt ró- hatjuk fel, hogy kicsit nehezen lendült bele az előadás. De hát tudjuk, mindig a kezdet, a kezdés nehéz. Több énekes, túlzás nélkül állítjuk, igazán remekelt, nemcsak elérte megszokott színvonalát, hanem túlszárnyalta azt. Vagyis a maximumot hozta ki magából, miközben nem csupán ő fiatalodott sok-sok évet, hanem ifjúvá varázsolta a zömében szépkorúakból álló publikumot is. Lelkiekben mindenféleképpen. A nótaegyesületnek - ami nagyon elismerésre méltó - kialakult törzsközönsége van, tagjai imádják a magyar nótát, a cigányzenét, a klasszikus táncdalt, a muzsikát, mindezen túlmenően szeretik az előadókat. Az egyesület valódi, összetartó közösséggé szerveződött az eltelt évek során, ami megint csak dicséretes a mai erkölcsileg és érzelmileg zavarodott, darabjaira hulló világban. Az énekesek, teljesítményük alapján, megérdemlik, hogy a szélesebb nyilvánossággal is megismertessük a nevüket. Először azokét írjuk le a fellépések sorrendjében, akik mind a magyar nótában, mind a táncdalban jeleskedtek: Novák Sándor, Molnár Sándomé, Molnár József, Litkei Zita, Kaszás Józsefné, Almádi Balázs, Forgács Erzsébet, Tajti Tibor, Csellei Judit, Váradi Gábor és Gréczi Lászlóné, a ma- gyarnóta-éneklésben Sándomé Dobrovolni Zsuzsanna, Török Katalin, Zatykó Gyula és Bohács István állt helyt. Az örökzöld dallamok megszólaltatásával remekül szórakoztatott a bársonyos hangú Tóth Ildikó és a Londonból erre az alkalomra hazalátogató, mindössze 24 éves Kotroczó József S a négyórás ünnepi előadásnak volt egy vendégénekese is: a matyóföldi Tardról Murányi Zoltán. Művészi kvalitásait hosz- szasabban lehetne ecsetelni, most azonban elég legyen annyi: nem csupán kitűnő hangjával aratott sikert, hanem mackós temperamentumával, humoros előadásmódjával is. Zenekar nélkül nincs igazi magyarnóta-éneklés, ezt bizonyította ez a délután is. Szerencsére itt remek zenekar muzsikált, élén a húszas éveinek elején járó Oláh Kálmán prímással. A népi zenekar további tagjai voltak: Sárközi Pál nagybőgős, Botos László klarinétos, Puporka Kálmán cimbalmos és Oláh Tamás brácsás. Rátermetten, kellő tudással és emberi együttérzéssel segítették az énekesek érvényesülését. Ilyenkor jut az ember eszébe, nem csak a toliforgatónak, mily nagy kár, hogy a cigányzenekarok kiszorultak a vendéglátásból. Ezzel szürkébb, színtelenebb lett a mindennapi életünk. v Az egyesület korrepetitora, Frei János zongorista ezúttal a táncdalok bemutatásánál jutott lehetőséghez, és lett megérdemelt részese az énekesek tapsor- kános sikerének. És akik mindezeket megörökítették, azaz DVD-lemezre vették: Licskó Károly, aki minden egyes negyedéves bemutatón ott van, és Danyi András operatőr. S nem maradt más hátra, minthogy megfejtsük a dal-délután címét: Ünnepeljünk együtt! Ezzel persze elárulunk egy magántitkot is, de csak nem okozunk vele bajt. Ugyanis ezekben a napokban érkezett el az egyesület vezetője, Bohács István aranykoszorús és Arany Cinegedíjas magyarnóta-énekes hatvanadik életévéhez, s ezért a tagság ezt a műsort az ő ünneplésére, tiszteletére szánta. Úgyhogy az estébe nyúló délután ajándékozással és megvendégeléssel zárult. Volt étel és ital bőven. Az előbbiért, a finom töltött káposztáért elsősorban id. Kotroczó Józsefnek és élettársának, Tündének jár a köszönet. . s-ok A kitűnő enekhanggal es remek előadói készséggel rendelkező Grényi Lászloné Szandáról jár az egyesületbe
