Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-07 / 106. szám
2016. MÁJUS 7., SZOMBAT Orbán Viktor: Felháborító az Európai Bizottság javaslata „Egy magyar hét év alatt körülbelül négyezer eurót kap Brüsszeltől” A miniszterelnök szerint í o nehéz civilizált nyelvi for- | mába önteni az Európai J Bizottság azon javaslata által kiváltott felháborodást, amely szerint a tagállamok fejenként 250 ezer euróért tagadhatnák meg a migránsok befogadását. Egy magyar hét év alatt körülbelül négyezer eurót kap a brüsszeli forrásokból - fejtette ki viszonyításul a kormányfő' pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Azt is mondta, hogy 250 ezer eurót egy átlag magyar harminckilenc évnyi munkával keres meg. Az Európai Bizottság javaslata egy „gyomorszájra mért ütéssel ér fel", „a felháborodást nehéz civilizált nyelvi formákba önteni” - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint „ennél erősebb propaganda az Európai Unió gondolata ellen még nem történt”. Szerinte a brüsszeli vezetők „egy elefántcsonttoronyban ülnek a világtól elszigetelve, nem is ismerik a valóságot, fogalmuk nincs, miről beszélnek”. Szerinte a brüsszeli vezetők „egy elefántcsonttoronyban ülnek a világtól elszigetelve, nem Az örökbefogadások száma nem változott, nőtt viszont a gyermekotthonokban és a nevelőszülőknél élők száma 2014- ben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványából. Az összegzés szerint a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek és fiatalok száma 2014-ben 23 ezer volt, az előző évinél csaknem hét százalékkal magasabb. Közülük 20 ezren kiskorúak voltak, 64 százalékuk pedig nevelőszülőknél élt. A gyermekotthonban elhelyezett gyermekek és fiatal felnőttek száma 2010 és 2013 között csökkent, majd 2014-ben 6,5 százalékkal emelkedett, ekkor több mint nyolcezren éltek ezekben az intézményekben. A nevelőszülői hálózatban elhelyezettek száma 14 ezer volt, mintegy öt százalékkal több, mint az előző évben. Az engedélyezett örökbefogadások száma keveset változott az elmúlt tíz évben, az évente örökbe fogadható mintegy kétezer gyermek közül 750-800 gyermeket fogadnak örökbe, 2014-ben 784 volt ez a szám. A külföldi állampolgárok által örökbefogadott gyermekek száma 2014-ben 129 volt. A gyermekjóléti alapellátás keretében 2014-ben több mint 37 e?er gyermek részesült bölcsődei ellátásban, az előző évinél 1,2 százalékkal, az öt évvel azelőttinél 4,2 százalékkal többen. A bölcsődébe beíratott gyermekek száma az 1990-es években jelentősen visszaesett, az elmúlt évtized második harmadától 2012-ig újra nőtt, 2012 és 2014 is ismerik a valóságot, fogalmuk nincs, miről beszélnek”. „Hiába tagadták, most az EB maga hozta nyilvánosságra a kényszerbetelepítési tervet” Orbán Viktor a migránsok tagállamok közötti automatikus elosztására tett brüsszeli javaslatról szólva jelezte, a „betelepítéspárti balolközött viszont keveset változott. A bölcsődei helyek számának bővülése 2010-től meghaladta a beíratott gyermekekét, így a kihasználtság fokozatosan csökkent, bár 2014-ben még mindig meghaladta a 100 százalékot. A családi napközik száma az elmúlt évtized végén gyorsan nőtt, 2014-ben 1137 ilyen intézményben 14 ezer gyereket helyeztek el. A szintén az alapellátásokhoz tartozó gyermekjóléti szolgálatot igénybe vevők száma 2011-ig emelkedett, majd csökkenni kezdett. 2014-ben 139 ezer gyermek részesült ebben az ellátási formában, az előző évinél 1,1 százalékkal, az öt évvel korábbinál 4,2 százalékkal kevesebb. A veszélyeztetett kiskorúak száma egy év alatt több mint hat százalékkal csökkent, 2014-ben 131 ezren voltak. A védelembe vett kiskorúak száma azonban nőtt, 23 ezer volt, csaknem hét százalékkal több, mint 2013-ban. A bölcsődei ellátás a tízezer lakosúnál nagyobb településeken mintegy 95 százalékos, országosan viszont ennek töredéke, csupán 21 százalékos. A tízezer lakosúnál kisebb településeken a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ellátási kötelezettségnek egyéb szolgáltatástípusok - családi napközi, családi gyermek- felügyelet, házi gyermekfelügyelet - biztosításával tegyenek eleget. Ennek ellenére a kisebb településeken a családi napközik esetében a lefedettség mindösz- sze 15 százalékos. A gyermekjóléti szolgáltatás elérhetősége gyakorlatilag teljes körű. dal” mindig tagadta, hogy lenne „kényszerbetelepítési” terv, most azonban az Európai Bizottság maga hozta azt nyüvánosságra. „Nem babra megy a játék: arról van szó, hogy el akarják venni a magyaroktól azt a jogot, hogy mi mondhassuk meg, kikkel kívánunk és kikkel nem kívánunk együtt élni, és valahova, egy idegen országba, valahova, egy Brüsszel nevű városba akarják telepíteni ezt a jogot” - fogalmazott a miniszterelnök, azt kérMagyarországon az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a HIV- fertőzöttek száma; minden ötödik iskoláskorú fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert, és a drogfogyasztók egyre inkább a követhetetlenül változó összetételű szintetikus szereket használják - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyar- ország 2015 című kiadványában. A KSH értékelése szerint az AIDS betegséggel kapcsolatos felvilágosító munka nem elégséges: alig vannak megelőző és szűrőprogramok, pedig jelentősen javíthatnák a korai diagnózis és a sikeres kezelés esélyét. A tudatlanságból fakadóan enyhültek a fertőzéssel kapcsolatos félelmek - fűzték hozzá. Az új AIDS-betegek számának utóbbi öt évben tapasztalt jelentős emelkedését a felderítetlen fertőzötteknek a statisztikákban megjelentnél jóval magasabb száma okozhatja - írták. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Oroszországot is magában foglaló európai régiójában 2014-ben 142 ezer új HIV- fertőzöttet diagnosztizáltak, közülük csaknem 30 ezren uniós országban éltek. Az Oroszország ve, hogy mindenki sorakozzon fel a kényszerbetelepítés ellen. Az európai bizottsági javaslatot önmagában egy kész tévedésnek minősítette, szerinte ugyanis a testület menekültügyi kérdéssel foglakozik, pedig „a mi problémánk nem a menekültek szétosztása, hanem a határok megvédése”. Meg kell erősíteni a határvédelmet, ellenőrzés nélkül senkit sem szabad beengedni, a menekülttáborokat pedig az EU- n kívül kell létrehozni - ismertette a Schengen 2.0 akciótervben foglalt kezdeményezését. Orbán a népszavazásról: az én szavam nem ér any- nyit, mint tízmillió magyaré A kötelező betelepítési kvótáról tervezett népszavazás kérdését Orbán Viktor világosnak, egyszerűnek, érthetőnek nevezte. Megjegyezte: neki is van „nemet mondási felhatalmazása”, de az ő szava nem ér annyit, mint tízmillió magyaré. „Azért csináljuk az egész népszavazást, hogy Brüsz- szelt meg tudjuk állítani” - ismételte meg álláspontját. Javier Solana volt NATO-főtit- kár kijelentését, miszerint ha Magyarország ma kérné felvételét az Európai Unióba, el lenne nélküli átlagot - 79 fertőzött egymillió lakosra - jóval meghaladó volt az új fertőzöttek száma a kontinens keleti felén (223), míg Közép-Európában átlag alatti (26). Míg keleten a heteroszexuális és drogfüggő populáció a legveszélyeztetettebb, addig az uniós országokban továbbra is a homoszexuális közösség. Európában a fertőzöttek felét későn diagnosztizálják, ami növeli a megbetegedés és a vírus átadásának kockázatát. A halálesetek nagy része a késői diagnózis következménye - tették hozzá. A statisztikai hivatal kiadványában az olvasható: a Nemzeti Drog Fókuszpont 2015-ös jelentése szerint minden tizedik felnőtt és minden ötödik iskoláskorú gyermek vagy fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert, leggyakrabban kannabiszt, ecstasyt vagy amfetamint. A használt szerek összetétele és az iskoláskorúak drogfogyasztása 2013-tól nagyon kedvezőtlen irányba fordult - írták. A szintetikus kannabinoidok (herbál) rövid idő leforgása alatt a második leggyakoribb pszichoaktív szerré váltak, népszerűségük az amfetaminéhoz utasítva, a miniszterelnök úgy kommentálta, „ismerjük a volt NATO-főtitkárt”, „ez egy öreg kommunista”. A nyugdíjasoknak is kedvez a jövő évi büdzsé A költségvetéssel mindenki léphet egyet előre - hangoztatta a kormányfő. Kitért a nyugdíjasokra, akikkel a kormány még 2010-ben kötött egy szerződést, vállalva a nyugdíjak értékének megőrzését, ami sikerült is - fejtette ki a miniszterelnök. Mint mondta, a rezsicsökkentéssel és a nyugdíjak emelésével lényegében sikerült ellensúlyozni a korábbi, 2010 előtti „veszteségeket”, amikor elvették a 13. havi nyugdíjat, az ellátás pedig folyamatosan veszített az értékéből. Orbán Viktor kiemelte, hogy a költségvetésben rögzített nyugdíjemelésen túl van egy második, az élelmiszeráfa-csökken- tésben megtestesülő nyugdíj- emelés is a büdzsében, ez a megélhetési költségek rezsijének csökkentése. A 2017-re tervezett 2,4 százalékos költségvetési hiányról szólva jelezte, hogy ezzel „bőven az unióval kialakított egyetértés határán belül” maradnak. hasonló. 2010 óta 108 új pszichoaktív szert azonosítottak, ebből 42-t 2014-ben. Az iskolások leggyakrabban kannabiszt, gyógyszereket vagy gyógyszert és alkoholt együtt használnak kábítószerként. 1995 és 2003 között az iskolások körében a kábítószert kipróbálok aránya megnégyszereződött, a 2007-ben kezdődő kis csökkenés után pedig 2011-től újra jelentős növekedésnek indult. Ugyanekkorra a fiúk és lányok közötti korábbi jelentős különbség - amely a fiúk túlreprezentáltságát mutatta - már nem volt kimutatható. A büntetőeljárás alternatívájaként működő elterelésen részt vevők 69 százaléka kannabiszt használt, a második helyen az amfetamin típusú stimulánsok álltak. Ez utóbbiakat a szakemberek különösen veszélyesnek tartják olcsóságuk és követhetetlenül változó összetételük miatt. Az intravénás szerhasználat átalakulását mutatja, hogy míg 2010 előtt a tűcsereprogramok kliensei fele-fele arányban használtak heroint és amfetamint, 2014-ben már a felhasznált szerek 68 százaléka új pszichoaktív szer volt. Vörösiszapügy A vádat képviselő megyei főügyészség befogadta Pálos László igazságügyi szakértő, földmérnök „önkéntesen” készített szakvéleményét a vörös- iszap-tragédia ügyében folytatott büntetőperben. Ennek fel- használásáról a másodfokú bíróság, a Győri ítélőtábla jogosult dönteni - közölték lapunkkal a Veszprém Megyei Főügyészségen. A B. Zoltán és tizennégy vádlott-társa ügyében, az úgynevezett „vörösiszap-perben” már írásba foglalta az ügy bírája az elsőfokú ítéletet, jelenleg az ítélet nyomdai sokszorosítása történik. Ezt követi majd a postai továbbítás, illetve a felterjesztés a Győri ítélőtáblára - közölte lapunk megkeresésére Jagudits Katalin, a Veszprémi Törvényszék sajtótitkára. A Győri ítélőtáblára továbbítandó nyomozati anyag részét képezi a Pálos László igazságügyi szakértő által elkészített s a Legfőbb Ügyészségnek még március elején megküldött szakértői vélemény is - mondta lapunknak az elsőfokú eljárás alatt a vádat képviselő Veszprém Megyei Főügyészség szóvivője. Gulyás Ildikó hozzátette, a másodfokú bírósági eljárásban a bizonyítás felvételéről, ennek részeként Pálos László fóldmér- nök szakértői anyagának ismertetéséről, felolvasásáról, szakértőként vagy tanúként történő megidézéséről a Győri ítélőtábla dönt. Mint ismert, Pálos az elsőfokú ítélet szóbeli kihirdetését követően, január végén lapunknak is megküldte „önkéntesen készített” szak- véleményének vázlatait, amelyeket több cikkben ismertettünk. Az igazságügyi szakértő számításai szerint egymillió köbméter tiltott veszélyes hulladék, nátronlúg volt a kolontári tároló kazettájában. A túltöltést a kapzsiság idézte elő - írta Pálos. Ez abban nyilvánult meg, hogy a „nem veszélyeshulladék-táro- lóban” egyidejűleg helyezték el a vörösiszap-hulladékot a felhasználandó és így a termelésbe visszaáramoltatni szándékozott maró lúggal - fogalmazott. A földmérnök szakértői álláspontja alapján az iszapömlés oka nem az altalaj megcsúszása, hanem a tároló túltöltése volt. A tíz ember halálát okozó gátszakadás a gáttest legfelső, a túltöltéssel elért - 2009- ben megépített - gátmagasí- tás-szintkiegyenlítés sávjában, közvetlenül a gátkorona alatt következett be tanúvallomásokkal is igazoltan - szögezte le a szakértő. Mint azt a Magyar Hírlap elsőként megírta, az ügyészség fellebbezése alapján a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék kizáró végzését három szakértő esetében is a kolontári iszapömlés kapcsán indult büntetőperben. Ennek nyomán a Legfőbb Ügyészség szóvivője, Fazekas Géza azt közölte lapunkkal, a Győri ítélőtábla mind a három szakértő esetében az ügyészség álláspontját osztotta, szintén hatályon kívül helyezve a kizárásról hozott veszprémi törvényszéki döntést. így valamennyi, a nyomozás során beszerzett szakértői vélemény a bizonyítás részét képezi, azt a bíróság a mérlegelési körébe vonta - magyarázta. Minden ötödik iskolás fogyasztott már drogot A fogyasztók egyre inkább a szintetikus szereket használják a statisztika szerint Több gyerek éi nevelőszülőknél Az örökbefogadások száma nem változott
