Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-02 / 101. szám
7 \ Zarándokok százai a vonaton Az idén 950 zarándok utazik a csíksomlyói búcsúra a Boldogasszony zarándokvonattal - mondták el hétfői kolozsvári sajtótájékoztatójukon a vonatos zarándokutat szervező Misz- szió Tours utazási iroda képviselői. Csíksomlyó Budai László, a Misszió Tours alapítója elmondta, a ló vagonos zarándokvonat május 12-énhajnalban indul Budapestről, és a magyar-román határt átlépve Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Maroshévíz érintésével érkezik az esti órákban a vendéglátó településre, Gyergyószent- miklósra. Hozzátette, igény lett volna egy 17. kocsi helyeire is, de több vendégnek nem tudtak szállást biztosítani Gyergy- ószentmiklós térségében. Budai András, a Misszió Tours ügyvezetője elmondta: a szerelvény valamennyi kocsijában hallható rádió által alakul ki a zarándoklat sajátos hangulata. A vonatrádió élő műsorában lelki programok, közös imák hangzanak el, idegenvezető hívja fel az utazók figyelmét a látványosságokra, és közös énektanulásra is lehetőség nyílik. A lelki elcsende- sedésre vagy gyónásra a szerelvény három csendes fülkéje teremt majd lehetőséget. A zarándoklat szervezői szerint a hangosítás azt is lehetővé teszi, hogy az állomásokon várakozók is hallják a benti közös imádságot és éneklést, a zarándokok pedig azt a mű- j sort, amelyet egy-egy állomáson számukra szerveznek.- Hihetetlen az a szeretet, az a ragaszkodás, amely a vonat útvonalán megnyilvánul - jelentette ki Budai László. Az utazás második napján a zarándokok Gyimesbükkre, az ezeréves határhoz látogatnak, harmadnap a csíksomlyói búcsún vesznek részt. A programot a negyedik nap Gyergyó- j szentmiklós főterén szabadtéri szentmise zárja. E szentmise keretében bérmálnak a j gyergyószentmiklósi fiatalok. A Boldogasszony vonat utasa- it Bíró László tábori püspök, Burbela Gergely verbita szerzetes, Görbe László piarista szerzetes és Tímár Asztrik ferences szerzetes kíséri a zarándokúira, és Nagyváradtól Gyergyószent- miklósig Böjté Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője is csatlakozik hozzájuk. A zarándoklat világi fővéd- nőké Kövér László, az Ország- j gyűlés elnöke, egyházi fővédnöke pedig Veres András püs- ; pök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Isten szeretete és tisztelete ma már nem bűn és nem is kiváltság. Bárki nyilvánosan felvállalhatja vallási hovatartozását, mint ahogy teszi ezt a több százezer hívő is, aki Csíksomlyóra zarándokol minden évben pünkösd alkalmából. A zarándoklat során több százezer hívő adja tanúbizonyságát annak, hogy Isten igenis létezik, áldoznak érte, bíznak benne, tisztelik, és híven követik tanításait. Csiksomiyo Csíksomlyó egy olyan település, ahol a katolikus valláshoz való hűséghez kétség nem férhet: múltja és jövője is a vallás felé történő elhivatottságról szólt, és szól ma is. Kolostorok, templomok, aktív vallásélet jellemző az itt élők életére, és pünkösd napján még több hívő látogat el ide, hogy a szent búcsún részt vegyenek, és átéljék mindazt az áhítatot, alázatot, megerősítést, amelyet a búcsú alkalmával átélhetnek, érezhetnek, kapnak. A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza. IV. Jenő pápa körlevélben kérte a híveket, hogy nyújtsanak segítséget a ferences rendnek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe pedig búcsút engedélyezett. Akkor a búcsú július 2- án, a templom búcsús napján, Sarlós Boldogasszony napján volt. Tehát Csíksomlyó a középkor óta jelentős Mária-kegyhely- nek számít. Az erdélyi katolikusok egy legendás csatához kötik a búcsújárás egyik hagyományát. A legenda szerint 1567-ben János Zsig- mond, erdélyi fejedelem erőszakkal akarta Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát áttéríteni az unitárius hitre. Pünkösd szombatján a fejedelem nagy sereggel vonult be Csíkbe, de vereséget szenvedett. A helyiek a győzelmet - a hagyomány szerint - Szűz Máriának köszönhetik, akihez az asszonyok, gyermekek imádkoztak segítségért csíksomlyói templomban. Nem létezik hiteles történelmi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez a csata valóban megtörtént volna. A17. századi tatár-török támadások súlyos csapást hoztak a térségre. A csíksomlyói templomot és kolostort felgyújtották, de a Mária-szobrot sem elvinni, sem elégetni nem tudták. A monda szerint a szobor olyan súlyossá vált, amikor a török vezér el akarta vitetni, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták elhúzni. A török vezér ezt látva kardjával megsebezte a szobor nyakát és arcát, amelynek nyomai ma is látszódnak. A templomot 1664-ben újjáépítették. A 19. században pedig barokk templom épült omladozó elődje helyére. Nemzeti kegyhellyé Csíksomlyó csak a trianoni trauma után vált. Elég ellentmondásos módon a magyar nemzeti búcsújáróhely Románia közepén alakult ki... E tekintetben a búcsú egyik leglényegesebb vonatkozása a Regnum Marianum eszmeisége, amely a Szűzanyának felajánlott Szent Korona gondolatán alapul. Csíksomlyó alapvetően a Segítő Máriával való találkozás helye, a búcsú pedig ennek alkalma. Évről-évre több százezren gyűlnek itt össze. A pünkösd szombatján 13 órakor tartják a nagymisét. Máriát dicsőítő énekkel és körmenettel érkeznek a hívők. A gyergyóalfalusi keresztalja megy a menet elején, amelyhez újabb és újabb városokból és falvakból érkező keresztaljak csaüakoznak. A menet a több kilométer hosszúságot is eléri. A körmenet legértékesebb tárgya a labarum, azaz a hadi zászló, amely az ókorban a győzelem jelképe volt. A díszes kelmével bevont méhkas alakú jelvényt a pünkösdi búcsú alkalmával a főpapi kordon előtt viszi a helyi katolikus gimnázium legjobb végzős diákja. A menetet a csángók zárják. A menet a kegytemplom mellett szétválik. Az egyik ág Jézus hegyét északról kerüli meg és megy fel a nagymise helyszínére, a másik ág jobbra fordulva megy fel a hegyre. Amikor a papság a labarummal felér a Salvator- kápolna elé, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária” éneket. A mise kezdetére legtöbben már a helyükön vannak az egyes tájegységeket jelző táblák alatt. Itt vannak Gyergyó, Felesik, Alcsík, Udvarhelyszék, Kászon, * Háromszék, a Maros- és Nyárád- mente székelyei. Sok nő pirosfekete csíkos székely szoknyát, több férfi piros vagy fekete sze- gésű fehér posztónadrágot, azaz „harisnyát” visel, egyes kászoni nők pedig különleges főkötőt. Gyímes táblája alatt gyímesi csángók ülnek a gyepen, ők szinte mind népviseletben jönnek, a nők oldalt nyitott tarka szoknyában, a férfiak vászon- nadrágban, felette hordott vászoningben széles bőrövvel, báránybőr mellényben. Többségüknek ez még hétköznapi viselet. Ők 8-10 órát gyalogolnak, hogy megérkezzenek a misére. A búcsúról a hívők nyírfaággal a kezükben vagy járműveiket azzal feldíszítve térnek haza. Búcsúfiaként a legjellegzetesebb a mézeskalács. A csíksomlyói búcsúra egyre többen, több százezren kíváncsiak. A Kis-Somlyó és a Nagy- Somlyó közötti nyereg minden évben megtelik hívőkkel: együtt imádkozva ünnepük a Szentlélek eljövetelét. Hihetetlenül látványos és hangzását tekintve is megdöbbentő, melyet ez a Búcsú létrehozott: egyszerre imádkozik fiatal és idős, férfi és nő, felnőtt és gyermek. Egyszerre hangzik el az „Ámen” és egyszerre némulnak el. Kegytemplom és kolostor Ferences szerzetesek építették az első gótikus templomot és kolostort a 15. században. A templomot Sarlós Boldogasszony lisz teleiére szentelték lél. Sarlós Bol dogasszony napja július 2, ma is a Csíksomlyói Kegytemplom nagy ünnepe, búcsús napja. A templomot és a kolostort ért török-tatár támadások után többször javították, bővítették. Miután befogadóképessége ki cslnek bizonyult a 18. század elején lerombolták és új, barokk templomot kezdtek el építeni. A templomot 1948-ban XII. Piusz. pápa basilica minor rangra emelte. Az első gótikus templomból mára egy pinceablak és egy portálé, kapuzat maradt fenn. A templom legértékesebb része a Szűz Máriát a kis iézussal ábrázoló kegyszobor, amely a Mária zarándoklatok központja. 17. századi beszámolók szerint a szobor néha földöntúli lényben tündököl, nagy veszély idején ptv dig szomorúnak látszik. Számos imameghallgatás történt a kegyszobornál, amelyek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak és táblák őriznek. Nepomuki Szent János-kápolna Az első kápolna a 18. század ban épült fel és az utazók védőszentjének, Nepomuki Szent Iá nos tiszteletére szentelték fel. A kápolna a csíksomlyói kegytemplom bejáratánál állt a tomp lom barokk átépítéséig, amikor is lerombolták. Miután a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokok nem fértek be a kegytemplomba, felmerült a kápolna újjáépítésének szüksége. A 19. század elején felépített új kápol na a kegytemplom homlokzatával szembeni üres telken állt, majd pár év múlva új helyre „költöztették át", a kegytemplomtól délnyugatra. KALOT-ház A római katolikus egyház megrendelésére Kós Károly a 20. szá zad közepén kezdte el építeni. 1942-től itt működött a KALÜT (Katolikus Agrátifjúsági legény egyesületek Országos Testületé) Székely Népfőiskola. \ műkedve lés, a népi mesterségek fellendítő se, a misztériumjátékok Felújítása és a híres Kájoni nyomda újrain dítása szereitek az iskola célkitű zései között. A KAI Of Székely Népfőiskolában a legények többek között általános műveltséget, hit tant, erkölcstant, számtant, népi hagyományokat tanulták. Az. 1942 es Csíksomlyói búcsúi a ferences atyák javaslatára a KÁLI ff szervezte meg. A második világ háború végén az. iskola tevékeny sége megszűnt. Napjainkban az épületben működik a Gyulafehér vári Caritas Csíkszeredái Kirendeltségének irodái és Otthoni Beteggondozó Szolgálata, a Caritas “Venczel József’ Vallásszix iológi- ai Intézete, valamint a Jakab An tál tanulmányi Ház előadótermei. Csíkszék egykori háza A hajdani Csík, Gyergyó- és Kásznnszékek székháza 1828 1841 között épült. 1878-ban a székházul Csíkszeredára költöz tették. A megüresedett épület ben tanítóképző, majd a Csíki Székely Múzeum illetve a KALÁKA Leánynépfőiskola kapott helyei. Jelenleg a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonát képezi a történelmi és építészeti műemlékként nyíl vántartott épület. Csíksomlyói Barátok fürdője A kissoni lyú hegy északnyuga ti látónál fakadó horvízforrástól 50 méterre található a Barátok fürdője, amely szintén a katolikus székelyek zarándokhelyévé vált. Kezdettón „Barátok (eredőjének” hívták a ferences kaszáló helyén fakadó forrás vizére kialakított Amit érdemes megnézni Csíksomlyón! magánfíirdőt A mai Barátok für- (lőiého/ kanyargós ösvényei) lohol eljutni. A/ út szóién egy tónyö alakú életfa látható, a mögötte ló vő székely kapu jobb oldali bejáratán át a Rózsalüzér ösvényre lehet eljutni, ahol az Cr Imádsága rá az Angyali üdvözlet olvasható. Ugyancsak ezen a részen van el helyezveu Nap ésa I lóidéra, ame lyeknek biblikus jelentésük van. A tizenkét apostol neve székely ro\ óisírással van bevesve. Nagysomlyó-hegy v Nagysomlyó-hegy 1033 mé lei magas vulkáni kupa Csíki medence köze|K'i). Tetején található kilátótoronyból az egész Csíki medencét be lehet látni. A csíksontlyói bút sú szentmiséinek helyszínére, a Kissomlvóhegyen lévő ká| Hilnákra is szép kilátás nyt lik i kilátóból. A Nagy somlyó-hegy egy ik csi'k sán a Nagysomlyói-vár romjai tekinthetők meg, a másik csúcson a fehér barátok egykori kolostora és ká|)olnája állt. kálvária stác tóinak kert ztjt i \ hegytetőn három kápolna állj ahol szintén ájtatosságra gyűl: nek össze a keresztények. Salvatorkápolna: Kissoinlyd csúcsán található, ahova mein dek lejtőn keresztül lehel lelj ütni. A nép a hegy ezen oldalát lé- zus hágójának nevezi. Szenvedő Jézus-kápolna: egy nyitott kis fülke, amelyben eg oszlophoz kötözött Jézus s/oho található. Szent Antal kápolna: l’adua Szent Antal tiszteletére emel lék. A fogadalmi vozeklőhely re búcsús szándékkal, ima meghallgatás céljából érkéz nek a zarándokok. Ahol valósai* a vallas...
