Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-31 / 125. szám

Simeone elgondolkodik a folytatáson

Diego Simeone elárulta, nem biztos, hogy a Bajnokok Ligája-ezüstérmes Atlético Madrid labdarúgócsapatának vezetőedzője marad.

labdarúgás. Az Atlético 1 -1-es rendes játékidőt és gól nélküli hosszabbítást követően vesztette el a Real Madrid elleni, milánói döntőt szombat este, miután

5-3-ra alulmaradt a tizenegyes-párbajban. Diego Simeone kifejtette: elgondolkozik azon, hogy az Atlético vezetőedzője maradjon-e.- El kell kezdenem gondolkodni. Ez logikus kérdés egy ilyen vereség után. Büszke vagyok a játékosaimra és szeretem őket. Nyilvánvaló, hogy mint mindig, ezúttal is mindent megtettek, amit csak tudtak. Hatalmas erőfeszítésüknek köszönhetjük, hogy korábban elbúcsúztattuk a Barcelonát és a Bayern Münchent. Volt esélyünk a BL-győzelemre, de nem éltünk a lehetőséggel - nyilatkozta az argentin vezetőedző, akinek csapata a rendes játékidő második félidejének legelején is elrontott egy büntetőt.- Nem hiszem, hogy igazságtalanság történt. A labdarúgásban az a csapat nyer, amelyik megérdemli, ellenfelünk pedig jobban lőtte a tizenegyeseket - szögezte le.

Simeone a Bajnokok Ligáját kivéve minden jelentős trófeát megnyert az Atléticóval az elmúlt négy és fél évben. A 2014-es lisszaboni BL-fináléban ugyancsak a Real Madrid győzte le csapatát, akkor hosz- szabbítás után 4-1-re.- Egyértelmű számomra, hogy senki nem emlékszik a vesztesekre, márpedig mi két döntőben is kudarcot vallottunk. Túl kell lépnünk ezen, és begyógyítanunk a sebeinket. Az elmúlt három év során kétszer is a fináléba jutottunk, ami valójában egy csodálatos eredmény, én mégsem vagyok elégedett azzal, amit elértünk. Folytatnunk kell a munkát, de a magam részéről át kell gondolnom a dolgokat - mondta.

Simeone hozzátette: - Fájó volt látni az embereket, akik sokat fizettek a belépőért, mégsem tudtuk azt nyújtani nekik, amit látni akartak. Ez jobban fáj, mint bármi más.

A Real Madrid története során 11. alkalommal diadalmaskodott a legrangosabb európai kupasorozatban, ezzel továbbra is csúcstartó. Zinedine Zidane vezetőedző - aki kevesebb, mint öt hónappal ezelőtt vette át a posztot a menesztett Rafael Beníteztől - a hetedik olyan szakember, aki előzőleg játékosként is a csúcsra ért a kontinentális elitsorozatban.

A 43 éves tréner hangsúlyozta: a Real olyan értékeknek köszönheti sikerét, mint a kemény munka és a kiváló játékoskeret.- De a munka sokkal fontosabb, mint a minőség. Amit én hoztam a csapathoz, az a pozitív hozzáállásom - vélekedett a szombati meccs utáni sajtótájékoztatón Zidane.

Labdarúgó Európa-bajnokság történ

Június 10-én 21 órakor Párizsban a Franciaor- szág-Románia mérkőzéssel kezdődik a 15. labdarúgó Európa-bajnokság, amely július 10-én a szintén párizsi (21 óra) döntővel fejeződik be.

Az ötvenes évek közepén a francia szövetség titkára, Henri Delaunay javasolta a Nemzetek Európa Kupájának létrehozását, hogy ezzel egyesítsék a különböző regionális bajnokságokat (brit bajnokság, Északi Kupa, közép-európai bajnokság). A két világbajnokság közötti „félidőkben”, szintén négyévenként sorra kerülő Európa-bajnokságra a kijutás is rendkívül nehéz volt, nemhogy megnyerni a tornát, hiszen 1976-ig csak négy, majd 1992-ig nyolc, aztán négy évvel ezelőttig 16 válogatott küzdhe- tett a végső sikerért. A mostani,

2016-os franciaországi Eb-n viszont már 24 csapat lesz jelen. A házigazda mindig automatikusan tagja a mezőnynek, arra viszont 2000-ig nem volt példa, hogy ez két országot érintsen: 16 évvel ezelőtt Belgium és Hollandia közösen rendezte a tornát, akárcsak 2008-ban Ausztria és Svájc, majd legutóbb Lengyelország és Ukrajna. A mostani rajt előtt bemutatjuk az eddigi tornák történetét.

A labdarúgó Európa-bajnokságok

összesített táblázata

1. Németország

43 23 10 10

65-45 76

2, Spanyolország

36 17 11

8

50-32 62

3. Hollandia

35 17

8 10

57-37 59

4. Olaszország

33 13 15

5

33-25 54

5. Franciaország

32 15

8

9

49-39 53

6. Portugália

28 15

5

8

40-26 50

7. Csehország

29 13

5 11

40-38 44

8. Oroszország

30 12

6 12

36-39 42

9. Anglia

27

9

9

9

36-31 36

10. Dánia

27

7

6 14

30-43 27

11. Horvátország

14

6

4

4

18-16 22

12. Svédország

17

5

5

7

24-21 20

13. Görögország

16

JL

3

8

14-20 18

14. Belgium

12

4

2

6

13-20 14

15. Törökország

12

3

2

7

11-18 11

16 Jugoszlávia

14

3

2

9

22-39 11

17. Skócia

6

2

1

3

4-5 7

18. Románia

13

1

4

8

8-17 7

19. Svájc

9

1

2

6

5-13 5

20. Norvégia

3

1

1

1

1-1 4

21. Írország

6

1

1

4

3-11

4

22. Bulgária

6

1

1

4

4-13

4

23. Magyarország

4

1

0

3

5-6

3

24. Ukrajna

3

1

0

2

2-4

3

25. Lengyelország

6

0

3

3

3-7

3

26. Szlovénia

3

0

2

1

4-5

2

27. Ausztria

3

0

1

2

1-3

1

28. Lettország

3

apó

1-5

1

Megjegyzés: A táblázatban a győzelem három pontot ér. A hosszabbításban szerzett győzelemért szintén három pont jár, míg a büntetőpárbajban eldőlt meccseken egy pontot kapott mindkét csapat.

Az eddigi győztesek

A labdarúgó Európa-bajnoksá- gok győztesei. 1960: Szovjetunió. 1964: Spanyolország. 1968: Olaszország. 1972: NSZK. 1976: Csehszlovákia. 1980: NSZK. 1984: Franciaország. 1988: Hollandia. 1992: Dánia. 1996: Németország. 2000: Franciaország. 2004: Görögország. 2008: Spanyolország. 2012: Spanyolország. Összesem 3: Németország (NSZK), Spanyolország. 2: Franciaország. 1: Szovjetunió, Olaszország, Csehszlovákia, Hollandia, Dánia, Görögország.

Egyetlen címvédés volt

A labdarúgó Európa-bajnoksá- gok történetében eddig egyszer fordult elő, hogy megvédte címét egy ország válogatottja: ezt bravúrt éppen legutóbb Spanyolország csapata hajtotta végre.

A címvédők szereplése az eddigi Európa-bajnokságokon. 1960: - . 1964: Szovjetunió - ezüstérem. 1968: Spanyolország- nem jutott ki. 1972: Olaszország - nem jutott ki. 1976: NSZK- ezüstérem. 1980: Csehszlovákia - bronzérem. 1984: Németország - csoportkor. 1988: Franciaország - nem jutott ki. 1992: Hollandia - elődöntő. 1996: Dánia - csoportkor. 2000: Németország - csoportkor. 2004: Franciaország - negyeddöntő. 2008: Görögország - csoportkor. 2012: Spanyolország - aranyérem.

Eddig háromszor nyert a házigazda

A labdarúgó Európa-bajnoksá- gok történetében eddig háromszor fordult elő, hogy a rendező ország válogatottja megnyerte a tornát, legutóbb 1984-ben Franciaországnak sikerült ez a bravúr. Érdekesség, hogy az Eb-k történetének legeredményesebb csapata, Németország 1988-ban az otthoni Eb elődöntőjében úgy kapott ki a későbbi győztes Hollandiától, hogy az a hajrában fordított Ronald Koeman és Marco van Basten góljával.

A rendező ország válogatottja eddig ötször esett ki a csoportküzdelmek során: Belgium 2000-ben, míg nyolc éve Svájc és Ausztria, legutóbb pedig Lengyelország és Ukrajna is búcsúzott az első szakasz során.

A házigazdák szereplése az eddigi Európa-bajnokságokon

1960: Franciaország - 4. 1964: Spanyolország - Európa- bajnok. 1968: Olaszország - Éu- rópa-bajnok. 1972: Belgium - bronzérem. 1976: Jugoszlávia - 4. 1980: Olaszország - 4. 1984: Franciaország - Európa-bajnok. 1988: Németország - elődöntő. 1992: Svédország - elődöntő. 1996: Anglia - elődöntő. 2000: Belgium - csoportkor. Hollandia - elődöntő. 2004: Portugália - ezüstérem. 2008: Svájc - csoportkor. Ausztria - csoportkor. 2012: Lengyelország - csoportkor. Ukrajna - csoportkor.

Piatini az örökgólkirály

A francia Michel Piatini vezeti a labdarúgó Európa-bajnoksá- gok góllövőlistáját kilenc találattal. Az európai szövetség (UEFA) hétfőn lemondott elnöke mindezt egyetlen tornán, az 1984-esen érte el. Az aktív játékosok közül a svéd Zlatan Ibrahimovicnak és a portugál Cristiano Ronaldónak van a legjobb esélye utolérni, vagy akár megelőzni Piatinit, akitől mindketten három találattal vannak lemaradva.

Az Európa-bajnokságok góllövőlistája: 1. Michel Piatini (francia) - 9 gól/5meccs/1984,2. Alan Shearer (angol) - 7/9/1996,2000,

3. Nuno Gomes (portugál) - 6/14/2000, 2004, 2008, Patrick Kluivert (holland) - 6/9/1996, 2000, Thierry Henry (francia) 6/11/2000, 2004, 2008, Ruud van Nistelrooy (holland) - 6/8/2004, 2008, Zlatan Ibrahi- movic (svéd) - 6/10/2004, 2008, 2012, Cristiano Ronaldo (portugál) - 6/14/2004, 2008, 2012, 9. Zinedine Zidane (francia) - 5/14/- 1996, 2000, 2004, Marco van Basten (holland) - 5/9/1988, 1992, Jürgen Klinsmann (német) - 5/13/1988, 1992, 1996, Milan Baros (cseh) - 5/5/2004, Savó Milosevic (jugoszláv) - 5/4/2000, Wayne Rooney (angol) - 5/6/- 2004, 2012, Fernando Torres (spanyol) - 5/13/2004, 2008, 2012.

Az eddigi gólkirályok

A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében egy tornán Michel Piatini szerezte a legtöbb gólt, hazai közönség előtt kilencszer volt eredményes, ezt a számot sem előtte, sem utána nem tudták megközelíteni. Eddig egyetlen játékos sem tudott kétszer gólkirály lenni, azonban idén az eddigieknél nagyobb eséllyel megtörténhet ez, mivel legutóbb hatan - az olasz Mario Balotelli, az orosz Alan Dzagojev, a német Mario Gomez, a horvát Mario Mandzukic, a portugál Cristiano Ronaldo és a spanyol Fernando Torres - végeztek az élen.

A labdarúgó Európa-bajnokságok eddigi gólkirályai

1960, Franciaország: 2 góllal - Milan Galic, Jure Jerkovic (mindkettő jugoszláv), Francois Heutte (francia), Valentyin Ivanov, Viktor Ponyegyelnyik (mindkettő szovjet). 1964, Spanyolország: 2 góllal - Novák Dezső, Jesus Pereda (spanyol).

1968, Olaszország: 2 góllal - Drágán Dzajic (jugoszláv). 1972, Belgium: 4 góllal - Gerd Müller (német). 1976, Jugoszlávia: 4 góllal - Dieter Müller (német). 1980, Olaszország: 3 góllal - Klaus Allofs (német). 1984, Franciaország: 9 góllal - Michel Piatini (francia). 1988, Németország: 5 góllal - Marco van Basten (holland). 1992, Svédország: 3 góllal - Karl-Heinz Riedle (német), Henrik Larsen (dán), Tomas Brolin (svéd),

Dennis Bergkamp (holland). 1996, Anglia: 5 góllal - Alan Shearer (angol). 2000, Belgi- um/Hollandia: 5 góllal - Patrick Kluivert (holland), Savó Milosevic (jugoszláv).

2004, Portugália: 5 góllal - Milan Baros (cseh). 2008, Auszt- ria/Svájc: 4 góllal - David Villa (spanyol). 2012, Lengyelor- szág/Ukrajna: 3 góllal - Mario Balotelli (olasz), Alan Dzagojev (orosz), Mario Gomez (német), Mario Mandzukic (horvát), Cristiano Ronaldo (portugál), Fernando Torres (spanyol).

ThuramésVanderSar a meccsrekorder

A franciák világ- és Európa- bajnoka, Lilian Thuram, valamint a hollandok korábbi kapusa, Edwin van der Sár 16 mécseséi vezeti a kontinensviadalok örökranglistáját a lejátszott mérkőzések tekintetében.

A futballtörténelemben hat játékos mondhatja el magáról, hogy négy Európa-bajnokságon vett részt, ezt a „klubot” a német Lothar Matthäus (1980, 1984, 1988,2000), a dán Peter Schmeic- hel (1988,1992,1996,2000), a holland Aron Winter (1988, 1992, 1996, 2000), az olasz Alessandro Del Piero (1996, 2000, 2004, 2008), van der Sár (1996, 2000, 2004, 2008) és Thuram (1996,

2000.2004.2008) alkotja.

A mostani tornán a portugál Cristiano Ronaldo és a spanyol Iker Casillas megdöntheti a szereplési csúcsot, ugyanis mindketten 14 lejátszott Eb-meccsel várják pályafutásuk negyedik Eb-jét. A németek középpályása, Bastian Schweinsteiger pedig 13 Eb-találkozóval szintén a negyedik kontinensviadalára készülhet.

Legtöbbször pályára lépett játékosok

16 alkalommal: Edwin van der Sár (holland, 1996, 2000, 2004, 2008), Lilian Thuram (francia,

1996.2000.2004.2008) . 14 alkalommal: Luis Figo (portugál, 1996,

2000.2004) , Nuno Gomes (portugál, 2000, 2004, 2008), Zinedine Zidane (francia, 1996, 2000, 2004), Karel Poborsky (cseh,

1996.2000.2004) , Cristiano Róna- •

ete (8.)

Idő (portugál 2004, 2008, 2012), Iker Casillas (spanyol, 2004,2008 2012). 13 alkalommal: Bastian Schweinsteiger (német, 2004, 2008, 2012), Fernando Torres (spanyol, 2004, 2008, 2012), Kostas Katsouranis (görög, 2004, 2008,2012), Olof Mellberg (svéd, 2000, 2004, 2008, 2012), Alessandro Del Piero (olasz, 1996, 2000, 2004, 2008), Phillip Cocu (holland, 1996, 2000 2004), Rui Costa (portugál, 1996, 2000, 2004), Peter Schmeichel (dán, 1988, 1992, 1996, 2000), Paolo Maldini (olasz, 1988,1996,2000), Thomas Hässler (német, 1992, 1996,2000), Laurent Blanc (francia, 1992,1996,2000), Didier Des- champs (francia, 1992, 1996, 2000), Dennis Bergkamp (holland, 1992, 1996, 2000), Jürgen Klinsmann (német, 1988,1992,1996).

Nézőszámok

A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében a legutóbbi, lengyel-ukrán közös rendezésű tornán volt a legtöbb néző, de ez a rekord idén minden bizonnyal megdől, mivel 16-ról 24 csapatosra bővítették a kontinensviadal mezőnyét, melynek következtében a mérkőzések száma 31-ről 51-re emelkedik. A 1996-os, angliai Eb óta - amelyen először versengett 16 csapat - mindegyik kontinenstorna több mint egymilliós össznézőszámot hozott.

A labdarúgó Európa-bajnokságok össznézőszámai (zárójelben az átlagnézőszám)

1960: Franciaország 78 958 (19 740). 1964: Spanyolország 156 253 (39 063). 1968: Olaszország 192 119 (38 424). 1972: Belgium 106 510 (26 628). 1976: Jugoszlávia 106 087 (26 522). 1980: Olaszország 350 655 (25 047). 1984: Franciaország 599 655 (39 977). 1988: Németország 935 681 (62 379). 1992: Svédország 429 623 (28 642). 1996: Anglia 1 269 894 (40 964). 2000: Belgium/Hollandia 1 102 850 (35 576). 2004: Portugália 1 165 192 (37 587). 2008: Auszt- ria/Svájc 1 140 261 (36 783). 2012: Lengyelország/Ukrajna 1 440 896(46 481). (Vége!)