Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-04 / 103. szám
Szigorúbb büntetést követelnek a korrupt politikus-rokonoknak A Demokratikus Koalíció a Btk. szigorítását kezdeményezi, annak érdekében, hogy a hivatalos személyek családtagjait a jelenleginél szigorúbban büntessék, ha politikus hozzátartozójuk korrupciós ügyében vettek részt. Budapest A párt alelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a magyar jogrend ma kiemelten bünteti azokat, akik hivatalos személyként vesznek részt korrupcióban. Ez azt jelenti, hogy ha egy képviselő, egy miniszter, vagy egy államtitkár érintett korrupcióban, akkor - nagyon helyesen - szigorúbb elbírálás alá esik, mint mások - fogalmazott Varjú László. A független képviselő hozzátette: az elmúlt 6 év azonban megmutatta, hogy a törvény jelenleg megkerülhető, „mert a fideszes politikusok a családtagjaikon, feleségeiken keresztül jutnak trafikhoz, földhöz és közpénzhez”. A DK azt akarja elérni a szigorítással, hogy a fideszes képviselők a korrupcióban „ne tudják pajzsként használni” a rokonaikat, feleségeiket - mondta magyarázatként. Nemzetközi kötelezettségek Jávor Benedek tudomásul veszi a Kúria kvótareferendumra vonatkozó döntését, ugyanakkor fenntartja azt az álláspontját, hogy a kérdés érinti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. Budapest A PM színeiben politizáló EP-képviselő kedden azt közölte az MTI-vel, hogy bel- és igazságügyi kérdéseket-köztük a bevándorlást - az unió és a tagországok közötti osztott hatáskörben kell szabályozni. Értékelése szerint a Kúria szűk körűen értelmezte a nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmát. Az ellenzéki politikus szóvá tette azt is, hogy a betelepítés nem jogi fogalom, így a népszavazási kérdés nem egyértelmű. Jávor Benedek megjegyezte: bízik abban, hogy a Kúria koherens marad a nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmát illetően akkor is, amikor pártja paksi atomerőművel kapcsolatos népszavazási kérdéséről kell dönteni. Támogatás az euroatianti csatlakozáshoz Budapest Magyarország továbbra is támogatja Macedónia euroaüanti csatlakozási törekvéseit, mind a NATO-hoz, mind az Európai Unióhoz - mondta Simicskó István honvédelmi miniszter Zoran Jolevszki macedón védelmi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján, kedden Budapesten. Simicskó István kiemelte: a magyaroknak és egész Európának is fontos a Nyugat-Balkán stabilitása. A tárcavezetők kedden a két ország közötti katonai együttműködés megerősítéséről, a migrációs válsághelyzetről, valamint az idei varsói NATO-csúcstalálkozóról egyeztettek a Honvédelmi Minisztériumban. A magyar honvédelmi miniszter a sajtó- tájékoztatón azt mondta: megbeszélésükön mindenekelőtt köszönetét fejezte ki Macedóniának azért, hogy a migrációs válsághelyzetben védelmezik Európát, az európai normáknak megfelelően végzik feladatukat. Kiemelte: az elmúlt fél évben Európára nehezedő migrációs nyomás Macedóniát és Magyarországot is próbára tette. Megerősítette, hogy a migrációs válság- helyzet kezeléséhez Magyarország továbbra is minden segítséget megad Macedóniának. Ezek közül Simicskó István a tapasztalatok cseréjét, valamint az információk megosztását emelte ki, de kérdésre válaszolva elmondta, hogy szükség esetén eszközökkel, élő erővel is segítik Macedóniát. Emellett megállapodtak a két ország közötti védelmi együttműködés erősítéséről, a többi közt a képzések területén. A miniszter kiemelte a nyelvi, a tűzszerész, valamint a logisztikai támogatási képzésekben való együttműködést. Hozzátette: a magyar altiszti, tiszti képzés, továbbá a Nemzeti Köz- szolgálati Egyetem vezérkari tanfolyamának lehetősége is nyitott a macedón katonák számára. Népességfogyás: magas halálozás A magyarországi népességfogyás részben a magas halálozás következménye, az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyar - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványában. Budapest. Magyarországon például 2013-ban 127 ezren haltak meg, míg Portugáliában és Csehországban, vagyis két, nálunk félmillióval nagyobb lélekszámú országban 107 ezren, illetve 109 ezren, a háromszázezerrel kevesebb lakosú Svédországban pedig ugyancsak 107 ezren. Az előzetes adatok szerint Magyarországon 2015-ben 4,2 százalékkal többen (131 600-an) haltak meg, mint egy évvel korábban. Míg a január-februári jelentős, 22 százalékos halálozási többletben az influenza- járvány és az előző évi alacsony bázis, addig a nyári (július-augusztus) 7,2 százalékos emelkedésben a hőhullámok kedvezőtlen hatása játszhatott elsődleges szerepet. Ezer lakosra 13,4 halálozás jutott, az előző évinél 0,6 ezrelékponttal több, ugyanakkor a csecsemőhalálozások ezer élveszületésre jutó 4,1-es mutatója az eddig mért legalacsonyabb, 0,5 ezrelékponttal csökkent az előző évihez viszonyítva - közölte a KSH. Magyarországon - a 2014-es adatok szerint - a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre. Az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak esetében a születéskor várható átlagos élettartam 65,3, a nők esetében 75,7 év, a felsőfokú végzettségűeknél a várható átlagos élettartam magasabb mind férfiaknál, mind a nőknél. Előbbi csoportnál 77,2, míg utóbbinál 81,3 év. Exporttámogató program magyar vállalkozásoknak Apáti-Tóth Kata, a Magyar Posta szóvivője a Google Magyarország, a Budapest Bank, a Magyar Posta, a BIG FISH Internet-technológiai Kft, és az espell fordítás és lokalizáció zrt. közös kezdeményezésében megvalósuló exporttámogató programról tartott sajtótájékoztatón a Google budapesti központjában 2016. május 3-án. A magyar kis-, és középvállalkozások (kkv) külföldi piacra jutását segítő program keretében a partnerek nem csak tudással, hanem egyedi ajánlatokkal is segítik az export felé induló vállalkozásokat. Magyar döntés, kivel akarunk együtt élni A kormány álláspontja szerint Brüsszel helyett csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak egy országban élni - mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter budapesti sajtótájékoztatóján a Kúria keddi döntésére reagálva, amely alapján lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében. Budapest Rogán Antal közölte: az Országgyűlés akár mára jövő héten határozhat a népszavazás elrendeléséről és a szükséges anyagi források biztosításáról is. Ennek érdekében egyeztetést kezdeményeznek a Ház és a frakciók vezetésével. A miniszter szerint előreláthatólag szeptemberben vagy október első napjaiban lehet megtartani a referendumot, amelynek időpontját Áder János köztársasági elnök tűzi majd ki. A tárcavezető azt is mondta, hogy a kormány népszavazási kezdeményezését a Kúrián megtámadó szocialisták és liberálisok - például Szanyi Tibor MSZP-s és Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő, valamint a Magyar Liberális Párt - „ma is bevándorláspárti álláspontot képviselnek”, „csak Brüsszel számára próbálták az időt húzni”. Ha a szocialistákon és a liberálisokon múlna, megadnák a kényszerbetelepítés jogát Brüsz- szelnek - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a Kúria azonban nem fogadta el az álláspontjukat. A kényszerbetelepítés ügye nemzeti szuverenitási kérdés, „ha Brüsszel kényszerbetelepítést akar, akkor erről a nemzeteknek kell döntést hozni” - ismertette a kormány véleményét. Rogán Antal hozzátette: a mostani közvélemény-kutatási adatok szerint a magyar polgárok minimum kétharmada, de inkább 70 százaléka gondolja úgy, hogy helyes egy ilyen népszavazás, és szeretné azon elmondani a véleményét. Szavai szerint Brüsszelben „egyre őrültebb javaslatok látnak napvilágot”, egyáltalán nem adták fel a kényszerbetelepítés ügyét, „mindössze az angliai népszavazást várják meg, és azt követően ez a terv gyorsan az európai uniós intézmények asztalára fog kerülni”. Ezért a magyarországi referendumot mihamarabb meg kell tartani - jelentette ki, hozzátéve, a kormány arra fogja kérni az embereket, hogy tegyék világossá: csak a magyarok dönthetnek arról, kiket fogadunk be az országba és kiket nem. Megjegyezte, szerinte „nem is a részvétel a legfontosabb, hanem az, hogy a magyar emberek hogyan fognak erről a kérdésről dönteni”. A Magyar Liberális Párt törvényjavaslatokat nyújt be annak érdekében, hogy egymással párhuzamosan működhessenek a taxis társaságok és az Über is. Az ellenzéki párt budapesti választmányának elnöke kedden az MTI-nek azt mondta, a taxisok még mindig tüntetnek, pedig Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára hétfőn már bejelentette, hogy a kormányzat az Über „ellehetetlenítésére törekedve” milyen szigorításokra készül. Szabadai Viktor szerint a Fi- deszben „a múlt emberei” próbálják a társadalmi viszonyokat konzerválni úgy, hogy közben különböző társadalmi csoportokat ugrasztanak egymásnak. A haladást és a fejlődést csak ideig-óráig lehet feltartóztatni adminisztratív és büntető eszközökkel - érvelt, hozzátéve: száz éve a bérkocsisok is tüntettek az autók ellen. A taxis szervezetek demonstrációjának résztvevői gyülekeznek a budapesti Hősök terén 2016. május 3-án. A taxisok az Über közösségi személyszállító szolgáltatás ellen tiltakoznak vonulásos demonstrációjukkal a belvárosban Bojkottéinak a népszavazást A Demokratikus Koalíció (DK) „Európa-ellenesnek” tartja a Kúria által jóváhagyott kvótareferendumot, ezért az ellenzéki párt - az Együtthöz hasonlóan - bojkottálni fogja a népszavazást és arra kéri a választókat, hogy ne menjenek el voksolni. Budapest. A DK szóvivője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „Orbán Viktor népszavazási kérdése” egy hazug kérdés, amely valójában nem ezer ember befogadásáról, hanem Európai Uniós tagságunk felmondásáról szól. A hazug referendum azt akarja elhitetni, hogy létezik ingyen ebéd, hogy lehetünk potyautasok az EU-ban, hogy a markunkat tartva húzhatjuk ki magunkat a közös feladatok alól - fogalmazott Gréczy Zsolt, hozzátéve: ilyen út márpedig nem létezik. Bojkottjukról beszélve kijelentette, hogy „aki távol marad, az Európára szavaz”. A DK szégyennek tartja, hogy az az Orbán Viktor, aki egyszer azt mondta, hogy több millió bevándorlót kell befogadnunk a gazdasági növekedéshez, ma ezer bevándorlóra hivatkozva léptetné ki Magyarországot az EU-ból -jelentette ki. A Kúria döntése szerint lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület ugyanis kedden elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat. A kormány által kezdeményezett, és most jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyar- országra történő kötelező betelepítését?” A ilbér és 3 tsxis tár$3sáeok ellentétek
