Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-27 / 122. szám

Övék ez a nap Salgótaijan-Eresztvény. Gyer­meknapi rendezvényét tart a Jobbik Magyarországért Moz­galom május 28-án, szombaton délelőtt 10 órától a Domyai ut­cába. A programok között sze­repelnek a hagyományos gyer­mekjátékok, a zsákban futás, a kötélhúzás, valamint számos egyéb érdekesség. Az ugráló­vár, a mesesátor, az arcfestés, valamint a lovaglási lehetőség is biztosítva lesz a helyszínen. A kicsik és nagyok egyaránt megismerkedhetnek nomád őseink jurtájával. A szervezők ezen kívül hagyományos íjá­szattal, Ju-Jitsu bemutatóval és Airsoft-lövészettel készülnek a gyerekek számára. A tombolá­ból befolyó összeget a salgótar­jáni óvodáknak ajánlják fel. Együtt lehet a család... Szalmatercs. Gyermek- és családi napot rendez május 28- án, szombaton a község önkor­mányzata. A program 9 órakor megnyitóval kezdődik, ezt kö­veti a megyei rendőr-főkapi­tányság és a katasztrófavédel­mi igazgatóság bemutatója. Ezen kívül sorversenyekkel, kézműves foglalkozásokkal, „Tánccal, zenével, szeretettel...” című rendhagyó órával várják az érdeklődőket. A rendezvény - amelyen minden gyermek ingyen kap egy gombóc fagyit -15 órakor fejeződik be. Jó idő esetén délelőtt a játszótéren, rossz idő esetén, illetve délután a művelődési házban lesznek megtartva á programok. A ren­dezvény a Balassi Bálint Me­gyei Könyvtár Könyvtárellátá­si Szolgáltató Rendszer támo­gatásával valósul meg. Az idei tanévben a Salgó­tarjáni Bolyai János Gim­náziumban Gedeon Haj­nalka földrajz-rajz és Tóth Dóra biológia-kémia és szakos tanárnő komp­lex tehetséggondozó prog­ramot indított. A fő cél az volt, hogy a természettu­dományok és művészetek iránt érdeklődő 7-8. osz­tályos diákokkal fölismer­tessék a két terület közös metszeteit, és sokoldalú­an fejlesszék a gyerekek ilyen irányú készségeit. A programban tizenöten vettek részt. Salgótarján, a tanórákon kívül megvalósított program során a természeti jelenségeket tudomá­nyos és művészi szempontok sze­rint vizsgálták. A természettudo­mány oldaláról a környezet meg­határozó szerepét és a szervező­dési szinteket kutatták; a sejt szinttől a társulás szintig vezet­ték végig a folyamatokat. A ter­mészettudományos laborban sej­teket, szöveteket tanulmányoz­tak, egysejtűeket figyeltek meg mikroszkóp alatt, nyúzatokat ké­szítettek. Érdekes feladat volt a szív boncolása, a levél foto­szintetizáló működésének megfi­gyelése, szervezet szinten egy nö­vény- és egy állatfaj vizsgálata sztereomikroszkóppal. A rajz szakkörökön többen is bekapcsolódtak a munkába. He­tente 2-3 órát foglalkoztak tanul­mányrajzokkal, mikroszkopikus nézetekről készített vázlatokkal, természeti motívumokkal, kollá­zsokkal, tűzzománc képekkel, monotípiákkal, környezetvédel­mi plakátokkal. A természetben végzett megfigyeléseket a művé­szet nyelvén is megfogalmazták. A közvetlen megfigyelések so­rán látottakat a képzelet útján továbbfejlesztették, a természet motívumaiból önálló mintázato­kat alkottak. A képek a különös szempontokból megfigyelt ob­jektív valóságot tükrözték, de a képi információ és annak újra gondolása egyedivé vált a művé­szi alkotás során. Ez a felismerés vezetheti őket arra, hogy a tudo­mányos és a művészi visszatük- rözés a valóság különböző szem­pontú megismerésének, felfede­zésének módja, önkifejezési esz­köz, ahol az ember szubjektív­vá, sajátjává teheti objektív megfigyeléseit. A Bolyai János Gimnáziumban jelenleg is látha­tó diákrajz-kiállításon az eddig végzett munka eredményeit te­kinthetik meg az érdeklődők. Az iskolai délutánokon kívül terepgyakorlatokon is részt ve­hettek a gyerekek, ahol termé­szetes környezetben vizsgálhat­ták az életközösségek kialakulá­sának összefüggéseit, a növény- és állatpopulációkat, többek kö­zött a Baglyaskő bazaltkúpja kö­rül, az élővilágában rendkívül gazdag ludányhalászi morotva- tónál és egy bátonyterenyei ma- dárgyűrűzésen. A víz világnap­ján az iskola osztályai környezet- védelmi vetélkedőt is rendeztek. Április 30-tól május 2-ig a Szlo- vák-karszt területén háromna­pos táborban együttesen tanul­mányozhatták a földrajzi -geoló­giai - biológiai - esztétikai - nép­rajzi vonatkozásokat. Megláto­gatták a világörökség részét képező Domicai-barlangot - ahol csónakázni is lehetett a csodá­latos szalmacseppköveiről híres Gombaszögi-cseppkőbarlangot és a martonházi aragonit- barlangot. Megismerhették a környék nevezetes történelmi magyarlakta városait: Rima­szombatot, Rozsnyót és Pelsőcöt, Betléren pedig jártak a híres ba­rokk Andrássy-kastélyban is. A festői szépségű Szádelői-völgyből 12 kilométeres túrát tettek meg a tornai várig, ahová a karsztvi­dék botanikai ritkaságának szá­mító árvalányhajas mezőn és ne­hezen járható ördögszántásokon keresztül jutottak el. A Gömöri- Tornai-karszton látottak a ma­gyarlakta Kárpát-medence mé­lyebb megismerését, a természe­ti és épített környezet iránti elkö­telezettséget segítették. A szervezők remélik, hogy a Nemzeti Tehetségprogram által támogatott foglalkozások jövőre is folytatódhatnak, mert az ilyen programok valamennyi diák ja­vára válnak. HIRDETÉS ■ „Erdélyi fejedelmek nyomában'" Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015-ben meghirdetett pályázatán el­nyert több mint egymillió forintnak kö­szönhetően a Bartók Béla és a Kossuth Lajos tagiskolákból negyven tanuló és négy kísérő tanár járt májusban az „Er­délyi fejedelmek nyomában”. NMH4nfwtnáctó. Nagyvárad - a Szent László Szé­kesegyház, a múzeum és a Petőfi-park - volt az el­ső állomás, majd megálltak Körösfőnél, ahol a Kö­rös forrását is rendbe tették. Torockón - ahol a szálláshelyük volt - a Néprajzi Múzeum és a vízi­malom megtekintése mellett átadták adományai­kat a Szent Teréz Gyermekotthon lakóinak, s lát­hatták a helyi általános iskola tanulóinak három részből álló zenés-táncos bemutatóját. A tordai hasadék, a sóbánya, a katolikus temp­lom meglátogatása után Gyulafehérvárra, Bethlen Gábor fejedelemségének központjába érkeztek. Itt a vár, a székesegyház megtekintése után ellátogat­tak Hunyadi János, Hunyadi László, János Zsig- mond és édesanyja, Izabella királynő sírjához. Nagyenyeden a Bethlen Gábor alapította híres kollégiumban „megidézhették” az itt tanuló ki­emelkedő diákok - mint Áprily Lajos költő, Bara­bás Miklós festőművész, Sütő András író - szelle­mét, emberi nagyságát. Kolozsvár zárta a „fejedel­mi út” programját, a Szent Mihály templommal, Mátyás király lovasszobrával és szülőházával, de megnézték Bocskai István szülőházát is. A történelmi-földrajzi ismeretek gazdagítása, a torockói iskolásokkal való személyes találkozás fe- lejthetetlensége, a helyi népszokások megtapaszta­lása, a vendéglátók kedvessége, segítőkészsége mel­lett az egyik legcsodálatosabb pillanat az volt szá­mukra, amikor szállásukról kilépve eléjük tárult a ködbe burkolózó Székelykő fenséges látványa. Tudomány és művészet találkozása a természetben „Fejedelmi” úton vehettek részt a bátonyterenyei diákok

Next

/
Oldalképek
Tartalom