Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-25 / 120. szám
Rejtvényfejtés mesterei Bajnoki címet ért a cukorvirág-készítmény A magyarországi rejtvényfejtés kiválóságai adtak egymásnak „randevút” a múlt szombaton és vasárnap Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, ahol immár negyvenötödik alkalommal rendezték meg a Balassa Kupa versenyét, a fejtörők szerelmeseinek legrangosabb hazai megmérettetését. H.H. NMH-informáciÓ. Szakemberek váltig állítják, a gyakori olvasás és a rendszeres rejtvényfejtés olyan jó hatással van az agyi tevékenységekre, hogy folyamatos művelésüknek köszönhetően még a gyógyíthatatlan neurotikus betegség, így az Alzheimer- kór is megelőzhető, kialakulásának kockázata csökkenthető. Akadnak, akik csak hobbyszin- ten, a szabadidő hasznos eltöltése érdekében veszik elő a ceruzát és írják be szorgosan helyükre a betűket és szavakat, mások viszont olyan fokára értek e „mesterségnek”, hogy versenyeken is kipróbálják magukat. A több mint százéves múltra visszatekintő, mai értelemben vett keresztrejtvények kiválóságai egyéni- és csapatküzdelmek során négy kategóriában döntötték el, ki közülük a legjobb. Egyéniben csak saját maga tudományára támaszkodhatott az ember, a csapatviadalon viszont az egyes társaságok „észkombájnját” körülállva, fejüket ösz- szedugva oldották meg a tagok a furfangos, avagy teljesen egyértelműen kitalálható, és Gyócsy Géza nagymester összeállította feladványokat. A Rejtvényfej tők Országos Egyesülete és a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ által közösen szervezett eseményre egyéniben három híján százan neveztek, és a hibapontok, illetve a megfejtési gyorsaság alapján alakult ki a rangsor. A csapatban pedig tizenhét alakulat indult, ösz- szesen hatvanhét taggal. A verseny legjobbjai Egyéniben: Seidner Benjamin- Budapest (kezdő), Fábián Lajos - Sajószentpéter (haladó), Bodzsár Sándor - Balassagyarmat (mesterjelölt), Barna Viktor- Szigetmonostor (mester). Csapatban: Kezdő: Kicsi-Nagy (Matócsiné Csabai Krisztina, Matócsi Krisztina Beatrix, Marossy Ödönné, Kőszeghy Attiláné). Haladó: Pikáns (Matócsi Illés Gábor, Nagy Piroska, Csernyán Lászlóné, Füzesi Pál). Mesterjelölt: Jópalócok (Bodzsár Sándor, Nemesik László, Bertók Tibor, Tamás Jolán). Mester: Miskolc (Barna Viktor, István György, Hatvani Szabolcs, Horváth Sándor). A lucfalvai Ozoroczkiné Szluka Andrea kapta idén a közönség kü- löndíját Nagy sikert hozó és több ezer látogatót vonzó tortafesztivált rendeztek a napokban Palotáson. A díjátadó ünnepségen kiderült: idén a szakmai, a nem szakmai zsűri tagjait és a látogatókat némi meglepetésre nem a torták, hanem a csodálatos cukorvirág készítmények bűvölték el. A tucatnyi kategóriában kihirdetett eredmények mellett a harmadik palotási tortafesztivál legrangosabb elismerését, a „bajnoki címet” is ezzel nyerte el Illés Imola, aki ezen felül kategóriájában a második díjat is megkapta. A szakmai zsűritag Sylvia Elba különdíját Tápay Tímea Hanna Extra tortája érdemelte ki, míg Palotás önkormányzat különdíját a lucfalvai Ozoroczkiné Szluka Andrea vihette haza, aki a burkolt formatorta cukrász kategóriájában az első helyezést érte el, de a Tortadíszítés Magazin című szakmai kiadvány különdíját és a közönségdíjat is ő kapta. Komáromi Tibor alpolgármester pénzdíjazásban részesítette a legjobb palotásit, Szűcs Henriettát. (Cz. Zentai) A jegesmedvés alkotás kategória-győztes lett A nagyvázsonyi Reichert Míra a helyszíni torta készítésben is az első helyen végzett A harmadik palotási tortafesztivál kategória-győztesei Cukorvirág: Illés Imola. Krémes torta, amatőr: Zsiga Krisztina, cukrász: Szűcs Henrietta. Sütemény, amatőr: Zsiga Krisztina, cukrász: Földesi Katalin. Burkolt formatorta, amatőr: Ozoroczkiné Szluka Andrea, cukrász: Földesi Katalin. Extra torta: Reichert Míra. Burkolt dísztorta, amatőr: Tóthné Komáromi Beáta cukrász: Szentgyörgyi Katalin. Helyszíni verseny, családi vegyes: Horváth Vivien, egyént Reichert Míra Gyarmati tanuszoda: ötletektől a megvalósításig Hegedűs Henrik Í Folytatás az 1. oldalról.) ialassagyarmat. Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere az alapkőletételkor megfogalmazott gondolataiban említette, hogy 1978 óta volt terítéken a városban egy fedett uszodai létesítmény elkészítése. Csach Gábor alpolgármester pedig a legnépszerűbb internetes közösségi oldalon tárt a nyilvánosság elé a közelmúltban ezzel kapcsolatban néhány részletet. Ugyebár köztudott, hogy az 1930-as évek második felében, Hajós Alfréd, első olimpiai bajnokunk tervei alapján, Magos (Műnk) Dezső építőmester csapatának kivitelezésében épült meg a balassagyarmati strandfürdő. Ezt követően, a második világháború után gyakran felmerült egy uszoda igénye, de hivatalos formában ezt senki sem dokumentálta. Ám 1978-ban a Városi Tanács megalkotott egy tanuszoda létesítésére szánt elképzelést, amelynek kiviteli tervcsomagja ma is megtalálható a polgármesteri hivatal irattárában. Az Ipolypart útra, a Városi Sport- csarnok mögé „képzelt” létesítmény vázát műanyag elemekből húzták volna fel, belül pedig 8- szor 12 méteres vízfelületet terveztek. A költségbecslés alapján, akkori árakon tekintve 3,5 millió forintba került volna a beruházás, de már az engedélyeztetési eljárásig sem jutottak el. Telt, múlt az idő, aztán 1984-ben az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága a ó. ötéves terv várható teljesítésében már nem számol ezzel, egy belső „kötetlen beszélgetésről” fennmaradt irat szerint „várhatóan elmarad -a balassagyarmati tanuszoda előkészítése”. Eljött a rendszerváltás, új szelek kezdtek fújni, és a frissen megalakult, szabadon választott önkormányzat elsősorban a nyolcvanas években bezárt strand újranyitásának megvalósításával törődött, ez a várva-várt esemény 1995-ben aztán el is jött. Sőt, nemsokára, pontosabban 1998-ban egy vállalkozó már azt ecsetelte a korabeli Gyarmati Újság hasábjain, miként lehetne a nyári időszakon túl is használni a fürdőhelyet, a medence befedésével és fűtésének megoldásával - ám ez is hamvába holt próbálkozás lett. Ugyancsak a sajtóból származó információk szerint a 2002-es polgármester-választási kampányban Lombos István halványan körvonalazott utalásokat tett arra, hogy megválasztása esetén milyen módokon szeretné tető alá hozni végre az uszoda ügyét. Egy év múlva, immár polgármesterként, az Ipoly Hírnök című hetilapban úgy fogalmazott: előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a Gyermek, Ifjúsági- és Sportminisztériummal, hogy közel nyolcszázmillió forintos ösz- szegből egy épületkomplexumon belül helyezik el a tornacsarnokot és a tanuszodát - hozzátette, 2003 végén akár már az alapokat is lefektethetik. Fél év múlva, a Gyarmati Újságban viszont már módosított a határidőn, és úgy nyilatkozott, „terveink között szerepel, hogy 2006-ig felépüljön a színházterem és az uszoda”. A tanuszoda előkészítését akkoriban valóban el Is indította a szocialista városvezetés. Ez lett volna a bizonyos PPP-s projekt, ami voltaképpen azt jelenti, hogy a kivitelezés, majd a működtetés is magánkézben lenne, és az üzemeltetésbe kellene beszállnia anyagilag az önkormányzatnak. Persze arról nem szólt a fáma, miből lehetne kigazdálkodni a fenntartáshoz szükséges hozzájárulást. Tizenöt év után aztán minden jog átszállna az illető településre. Megszületett egy impozáns látványterv is, de meglehetős titokban „döcögött” ez a folyamat A közvélemény menet közben semmilyen tájékoztatást nem kapott arról, hogy az építtetők milyen szolgáltatásokkal, és legfőképpen, milyen anyagi források felhasználásával kívánják létrehozni a létesítményt. A különböző kiszivárgott információkból kitűnt, egy országos sablon-beruházás részeként, Ózd és Mezőkeresztes településekkel együtt kapott volna tanuszodát Balassagyarmat, méghozzá az alapvető szolgáltatásokat kibővítették volna egy wellness-központtal és két fallabda-pályával is. Csakhogy egyre csak csúszott és csúszott a döntés, aztán 2006 őszén eljött a következő választások ideje. Amit a Fi- desz-KDNP koalíciója nyert meg, és az új testület azonnal hozzálátott a PPP-konstrukció felülbírálásához. A képviselők 2006 novemberében határoztak: nem kérnek ebből a módozatból, ilyen áron nem kell nekik az uszoda - igaz, a szavazás nagyon szoros eredményt hozott. Nem sokkal később felmerült az az ötlet is, hogy ha Gyarmat nem vállalja a projekt megvalósítását, hát vegye át Szügy, a szomszédos község azonban nem állt rá erre az alkura. Természetesen a városvezetés nem mondott le az uszoda felépítéséről, csak a megfelelő alkalomra, a kormányzati szándékra várt. Ez a pillanat Is elérkezett - aminek fejleményeit az elmúlt két esztendőben lapunkban is rendszeresen közöltük. Az építtetést és a tervezést tehát a Nemzeti Sportközpontok valósítja meg, a működtetés és az üzemeltetés is e szervezethez tartozik majd, az önkormányzatnak pedig egy árva fillérjébe sem kerül a beruházás, mindössze az illető területet kellett a célra biztosítani, az Ipoly-parti sportközpont területén. Az alapkőletétel után remélhetőleg felgyorsul minden, és az elképzelések szerint a kiírt határidőre, azaz 2017 februárjára elkészül Balassagyarmat vadonatúj ékessége. Azaz márciusban a lakosság már becsobbanhat a medencébe...
