Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-20 / 116. szám
Regionális rajzversenyt rendeztek a Madáchban Gyűjtemények éjszakája Fülek . A Füleki Vármúzeumban május 21-én, szombaton kilencedik alkalommal rendezik meg a „Múzeumok és Galériák Éjszakáját”. A múzeum az MTI-vel tudatta: a programot 18 órakor Balázs Alfréd festőművész tárlata nyitja a Városi Honismereti Múzeumban. A kiállítást Pécsi Agnes művészetterapeuta és képzőművész nyitja meg, majd az egykori füleki Üzemi Klub mellett működő filmes szakkör archív filmjeit vetítik. A 2015-ben digitalizált filmeket először mutatják be. A vár Bebek-tornyában 19 órakor nyílik a „Görögország az idők kezdetén” című kiállítás. Ján Hertlík gyűjtő és utazó figyelemreméltó gyűjteménye korhű másolatok által mutatja be az ókori leletek sokszínűségét és kiemelkedő művészi szintjét. A „Tegnap a mában" című időszaki kiállítás a modern kerámiaszobrászat rejtelmeibe enged betekintést. A tárlaton látható alkotások a Losonc- Kálnói Nemzetközi Kerámia Szimpózium résztvevői által készített történelmi témájú plasztikák, amelyek a Nógrádi Múzeum és Galéria gyűjteményéből származnak. A tárlat kurátora Németh Bozó Andrea. Országos műfahnászó találkozó Salgótarján. Május 21-án, szombaton reggel 9 órától rendezik meg a IX. Országos műfalmászö találkozót a Salgótarjáni Mackóvár Központi Óvodában. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a gyermeknaphoz kapcsolódó színes családi programokkal. Kéri I. (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. A megyei döntőket követően - melyből megyénkben nem mellesleg immáron a huszonötödiket szervezték meg ebben a tanévben - Nóg- rád, Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén legjobbjai találkoztak a napokban a Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium falai között. A regionális döntőbe Nóg- rád megyéből Balassagyarmat, Salgótarján és Szécsény oktatási intézményeinek tanulói jutottak be, de a szervezők örömére több madáchos diák is kivívta a jogot a részvételre. A Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének egyik értekezletén talált egymásra 10 évvel ezelőtt a három megye képviselője - tudtuk meg Kele Szabó Ágnestől, a döntő főszervezőjétől. Salgótarján, Eger és Miskolc felváltva biztosítja a regionális döntő helyszínét.- Lelkesedésből nem volt és nincs is hiány, a legnehezebb feladatot mindig az jelentette és jelenti, hogy tisztességes díjazást, ajándékot, jutalmat tudjunk adni a résztvevőknek. Ebben jelentett nagy segítséget az, hogy most először nem a döntőt rendező iskolának kell gondoskodnia ezekről a díjakról, hanem a helyi Pedagógiai Oktatási Központ biztosítja ezt - jelen esetben a salgótarjáni. A szervezet a versenynaptárába is bevette az eseményt, így az országos „vérkeringés” részévé vált. Ez így nagy könnyebbség nekünk, szervezőknek - mondta kérdésünkre Kele Szabó Ágnes. A versenyen külön kategóriában mérették meg magukat a megyék legjobbjai a 9-10., illetve a 11-13. évfolyamokról. Előbbiek számára az első feladat egy csendélet rajza volt (szögletes és organikus formák drapériával), utóbbiaknak egy enteriőrben lévő figura rajzát kellett megalkotni grafit, szén vagy kréta használatával. A második feladatban témakibontásra kérték a résztvevőket - itt már előre meg nem határozott, helyszínen ismertetett feladat várt a versenyzőkre. Felmerülhet a kérdés, hogy a tehetségesek közül mindenki alkalmas-e arra, hogy egy ilyen rajzversenyen eredményesen szerepeljen. Az OKTV pályamunkás rendszerével szemben itt ugyanis fontos tényező az időkorlát, amely az alkotásra rendelkezésre áll. A szaktanárok ezzel kapcsolatban elismerték, hogy vannak olyan diákjaik, akiknek éppen emiatt nem javasolják egy ilyen versenyen való részvételt. A lebonyolítás módja ugyanakkor kifejezetten nagy segítség azoknak a diákoknak, akiknek hasonló szituációban kell majd a lehető legjobban teljesíteniük például egy-egy szakirányú felsőoktatási felvételin. Az egész napos alkotást követő délutáni díjátadón Szabó Noémi szobrászművész, a zsűri Nógrád megyei tagja, egyben elnöke úgy fogalmazott: kifejezetten szép munkák születtek, ennek eredményeképpen a sorrend megállapításán felül az alkotók „bátorságát” díjazandóan ítéltek oda különdíjakat is. A zsűri további tagjai Molnár Erika (Eger) és F. Pollner Erika (Miskolc) voltak. eredmények. 9-10. évfolyam - tanulmány: 1. Bencsik Beáta (Eszterházy Károly Gyakorlóiskola, Eger), 2. Koronczi Klára (Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola/Bolyai János Gimnázium, Salgótarján), 3. Bartók Róbert (Eszterházy Károly Gyakorlóiskola, Eger). Különdíjas: Kovács Sára (Berze Nagy János Gimnázium, Gyöngyös). 9-10. évfolyam - illusztráció: 1. Tóth Péter (Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc), 2. Mihók Rebeka (Eszterházy Károly Gyakorlóiskola, Eger), 3. Bóta Boglárka (Dobó István Gimnázium, Eger). Különdíjas: Dobi Barka (Avasi Gimnázium, Miskolc). 11-13. évfolyam - tanulmány: 1. Barta Babett (Dobó István Gimnázium, Eger), 2. Pető Martina Andrea (Eszterházy Károly Gyakorlóiskola, Eger), 3. Kiss Roberta Zsófia (Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola, 'Balassagyarmat). Különdíjas: Horváth Tamás (Rózsavölgyi Márk AlapfokúMűvésze- ti Iskola, Szécsény). 11-13. évfolyam - illusztráció: 1. Kovács Kinga (Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium, Miskolc), 2. Tóth Boglárka (Eszterházy Károly Gyakorlóiskola, Eger), 3. Tajtí Kitti (Bolyai János Gimnázium, Salgótarján). Különdíjas: Kelecsényi Fanni (Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola, Szécsény). Ot éve szűnt meg a kishatárforgalom Kéri István (Folytatás a 3. oldalról.) NMHfitformácw. Majdnem pontosan 140 évvel a fenti dátum előtt, 1871. május 3-án adták át a forgalomnak a Salgótarján - Losonc vasútvonalat, amely lényegében a MÁV első vasútvonalának a folytatása volt. 1868 decemberében államosították ugyanis a nógrádi szénmedence termelésének elszállítására épített, ugyanazon év tavaszán átadott Pest - Hatvan - Salgótarján vasútvonalat, az ország magántársaságai és a hozzájuk tartozó vasútvonalak közül elsőként. A vonatok Pestről a Losonci Indóháztól (a mai Józsefvárosi pályaudvarról) indultak a történelmi Nógrád vidékére. A Neogradiensis Eurorégió tanulmányának adatai szerint a 126 kilométeres vasútvonalon már az első évben 57 ezer embert és 1000 tonna szenet szállítottak. A (Pest - ) Salgótarján - Losonc vonal későbbi kiteljesedésével megtörtént a csatlakozás a Kassa - Bochum vasúti kapcsolatra, amelynek eredményeképpen elérhetővé vált a nógrádi kereskedők számára a cseh és a német piac is. „Utolsó személyvonat indul!” „Az utolsó személyvonat indul Fülek állomásra a harmadik vágányról, a vágány mellett kérjük, vigyázzanak!” mondat öt évvel ezelőtti elhangzásával a határon inneni és a Fülek-környéki, jelentős magyar lakossággal bíró térségek utolsó közvetlen tömegközlekedési kapcsolatának intettünk búcsút. Az Európai Unióban, ahol az „interregionalitás”, a határok nélküli egymás mellett élés a fő célkitűzések között található, visszás helyzetként élhető meg, hogy két jelentős kistérség között teljes egészében hiányzik az ilyesfajta közvetíen összeköttetés. A vasúti kapcsolat újraélesztésének kérdése azóta majd’ minden ősszel fel-felmerült a decemberben szokásos vasúti menetrend-váltások időszaka előtt. Amint azt azonban láthatjuk: a felröppent sajtóhíreken kívül érdembeli előrelépés nem történt ez ügyben. A legígéretesebbnek az a gömöri kezdeményezés tűnt amely a Salgótarján - Somoskőújfalu - Fülek - Feled - Lénártfalva - Putnok - Kazincbarcika - Miskolc vonal újraélesztésével próbálkozott. Ennek eredményeképpen sikerült volna egyfajta precedenst teremti, amely jó alapot nyújthatott volna a további bővítésre, nem utolsó sorban a salgótarjáni térség Borsodba való eljutását is megkönnyítette volna. Ilyen viszonylat egyébiránt létezett már korábban, de csak egyetlen menetrendi időszakot élt meg még 2006-ban. Az utazási Utolsó pillantások Somoskőújfalu állomására öt évvel ez- | előtt - vélhetően jó ide- ig nem jön erre szlovák személyvonat időt tekintve nem volt versenyképes, de átszállás nélküli utazást biztosított. Ráadásul mindezt jelentősen olcsóbb áron, mivel a felvidéki utazás hosz- sza kilométerben kétharmada volt a Hatvan érintésével való vonatozásnak. Öt év alatt az érintett lakosság kezdeti felháborodása is melankolikus beletörődésbe váltott egy-két „hangosabb” véleménynyilvánítástól eltekintve. A történet ugyanis nem csak határátmeneti szempontból gerjesztett indulatokat annak idején - ez a vonal ugyanis Sátorosbánya, Ragyolc és Béna lakosságát is kiszolgálta Fülek felé. Az utazók annak idején kérdésünkre elismerték, hogy a hajnali öt órakor közlekedő szerelvényeken nem volt tolongás, azonban a reggeli iskola- és munkakezdéshez, valamint a délutáni hazautazáshoz indított járatokon szinte kivétel nélkül megteltek á motorkocsik. Utaztunk még egy utolsót Ivan Svejna (HÍD - MOST) korábbi szlovák közlekedésügyi államtitkár egy évvel a bezárás(ok) előtti nyilatkozatában még arról beszélt, hogy kormányprogramjuk kimondja: biztosítani fogják az átlagon felüli útösszeköttetéseket Magyarország felé. Az akkori új kormány megalakulásakor ebben a politikai pozícióban nyilvánult meg talán legerősebben az a lehetőség, hogy jobb összeköttetéseket teremtsenek a jelentősebb magyar lakosságú szlovák területek és a környező magyar- országi városok között. A ZSSK (a szlovák vasúttársaság) aztán a kevés utas miatti veszteségesség okán hozott döntést Adataik szerint naponta átlagosan csak három ember vett jegyet erre a vonalra. A különböző nyilatkozatok között az is olvasható volt, hogy fő szempontként az utasok számát határozták meg a bezárásoknál. Ezt nem vitatták az általunk megkérdezett utasok sem, de kiemelték, hogy mindenki, akit ismernek és használja a járatokat, bérlettel rendelkezik... Nekünk jegyet kellett vennünk. A Somoskőújfalui jegypénztárban annak idején azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jegyet csak és kizárólag Fülekig lehetséges vásárolni, annak ellenére, hogy mi mindösszesen a legelső megállóig, Sátorosbányáig szerettünk volna utazni. A második meglepetés a jegy ára volt: öt éve mindezért 1100 forintot kértek. Aztán érkezett egy jó tanács: vegyünk retúrjegyet! Ezt aztán már végképp nem értettük, hiszen az már 2200 forint lett volna, egy 3 perces (és 3 kilométeres) utazásért. Mint kiderült tévedtünk, hiszen egy Somoskőújfalu és Fülek közötti, oda-vissza utazásra szóló jegy 440 forintot kóstált Nem értettük, de végül így utaztunk. A társaság internetes honlapján aztán a különleges nemzetközi szállítási feltételek közötti információknál találtuk meg a miértet: egy magyar-szlovák kis- határforgalmi menettérti kedvezményről volt szó. Először az Urpín, majd a „Piroskák” is Magyarország és Szlovákia határszakasza Nógrád megyét érintően 156 kilométer hosszú. Somoskőújfalun keresztül a 2008-as menetrendváltás óta nem közlekedik gyorsvonati szerelvény, ekkor fel- legzett be ugyanis az Urpín nemzetközi gyorsvonatnak (Zsolna - Besztercebánya - Budapest), de az itt élők emlékezhetnek még az ezelőtti időszakból a Salgó (Losonc - Budapest) vagy a Bem (Szcze- cin/Wroclav - Zólyom - Budapest) gyorsvonatokra is. Ezen a több mint másfélszáz kilométeren a Somoskőújfalu - Fülek kishatárforgalom megszűntével immáron öt éve nincsen a szomszédos térségeket kiszolgáló, határon átnyúló tömegközlekedés. A fél évtizeddel ezelőtti döntést a racionalizációval, gazdaságossággal indokolták. A racionalitást azonban - főként a „nehezebb sorsú” térségekben - talán néha felül kellene írnia annak a kérdésnek, hogy hova vezet majd, ha mindenben csak az éppen aktuális helyzet szerinti gazdaságos döntést hozzák meg az erre jogosultak.
