Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-18 / 114. szám
Napelemes repülőgépet tesztelnek A Solar Impulse cég által közreadott képen az Arizona állambeli Phoenixből indult Solar Impulse 2 elnevezésű napelemes svájci repülőgépet fogadja a földi személyzet, miután világ körüli útja újabb, 1700 kilométeres szakaszának megtétele után landolt az Oklahoma állambeli Tulsa repülőterén. A Solar Impulse 2 múlt év március 9-én kelt útra Abu-Dzabiból 35 ezer kilométeres, kísérleti világkörüli útjára Bertrand Piccard svájci orvos-pilótával, a Solar Impulse társaság elnökével és Andre Borschberg mérnök-pilótával, a társaság vezérigazgatójával a fedélzetén. Jézus megkeresztelése helyén aknát szednek Felszínre hozták egy római hajó rakományát Izraeli búvárrégészek felszínre hozták egy 1600 éve elsüllyedt római kereskedőhajó rakományát az egykori kikötőváros, Cezárea partjainál. Jeruzsálem. Az utóbbi 30 év legértékesebb kincseit találták meg - közölte hétfőn az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A műtárgyakat két búvár véletlenül fedezte fel a tenger fenekén áprilisban, majd a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapjának beszámolója szerint azonnal értesítették a régészeket Nyomukban búvárrégészek ereszkedtek alá a megjelölt helyen, majd számos meghökkentően ép állapotban lévő bronztárgyat találtak. A kincsek közt volt egy a római napistent megörökítő gyertyatartó, egy a holdistent, Lunát ábrázoló szobor, afrikai rabszolga fejét formázó gyertyatartó, valamint egy vízhordóedény töredékei. Ezen a területen egy évvel ezelőtt római aranypénzeket is találtak, a leletek Jakov Sarvít, a tengeri régészetet vezető szakember szerint rendkívüli szépségükön túl történelmi szempontból is különösen fontosak. A nyomok alapján úgy vélik, hogy a Krisztus utáni negyedik században viharba kerülhetett a kikötő bejáratánál egy fémeket szállító hatalmas római kereskedőhajó, amely később széttört a sziklákon. A helyszínen talált törött fémhorgonyok alapján a szakértők arra következtettek, hogy annak idején megpróbálták megállítani a hajót a viharos tengeren, de a hullámok ereje eltörte a horgonyokat. A tengerfenéken évszázadokon át homok lepte a bronztárgyakat, ezért kiváló állapotban maradtak fenn - mesélte el az egyik régész az újságíróknak. A pénzérméken lévő képmások a Krisztus után 337-ig uralkodó Nagy Konstantin római császárra utalnak, aki eleinte a Római Birodalom nyugati, majd keleti felén is uralkodott és elfogadott vallássá tette a kereszténységet. Izrael és a Palesztin Hatóság megegyezett, hogy a következő két évben felszedik az aknákat Kaszer al Jahudnál, Jézus Jordán parti megke- resztelésének helyénél. Jeruzsálem. Keresztelő Szent János több keresztény egyház szerint is ezen a helyen keresztelte meg Jézust, azonban a terület legnagyobb részét az 1967- es háború óta csak szögesdrót mögül lehetett megtekinteni, mert lezárták az ott lefektetett négyezer akna miatt. A Jerikótól délkeletre, a Holttengertől északra található földterület egy kicsiny részét 2011- ben már aknamentesítették és megnyitották a nagyközönség előtt. A teljes aknamező felszámolása után a remények szerint megnövekszik a keresztény zarándokok száma, évente sok százezren utazhatnak majd a kereszténységnek erre az egyik legszentebb helyére. A becslések szerint a mintegy fél négyzetkilométeres részen 2600 harckocsielhárító és 1200 gyalogsági aknát fektettek le más csapdákkal és robbanószerkezetekkel. Izrael azért aknásította el 1976 után a Jordán folyó nyugati partvidékét, hogy megakadályozza tankok és harcosok behatolását Jordániából. Emiatt máig számos aknamező található a jordániai határnál és a Golán-fennsíkon, ahol a szíriai erőket akarták feltartóztatni ezzel a módszerrel. A Jordániával 1994-ben megkötött béke óta az Izrael és Jordánia közti határon nyugalom honol, és ez lehetővé tette a 2011-es részleges, és a várhatóan két év alatt elkészülő teljes aknamenesítést. A hely azért is különleges, mert a zsidó hagyomány szerint az egyiptomi kivonulást követően itt keltek át a Jordán folyón Izrael földje felé haladva a zsidók. A két világháború között, Palesztina angol protektorátusa idején hét egyház is templomot emelt ezen a helyen: a kopt egyház, az orosz, az etióp, a görög, a román és a szíriai ortodox egyház, valamint a katolikus ferences rend. A szokatlan izraeli-palesztin egyetértést az izraeli médiában azzal magyarázzák, hogy a keresztény szent hely idegenforgalmának bevételei egyaránt szolgálják Izraelt és a Palesztin Hatóságot. Százezerszer a Föld körül Cape Canaveral. Százezredszer kerülte meg a Földet a Nemzetközi Űrállomás hétfőn - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. Egy földkörüli út mintegy 90 perc időbe telik. Az állomáson 16 ilyen út eltelte számít egy napnak. A megépítése óta megtett távolság 2,6 milliárd mérföld, azaz több mint 4 milliárd kilométer. Ez megfelel tíz Mars-utazás hosszának oda és vissza, és majdnem el lehetne érni ilyen távon a Neptun bolygót. Az űrállomáson 2000. óta dolgoznak asztronauták, eddig összesen 222 ember fordult meg rajta, közülük 189 férfi volt. Jelenleg két amerikai, egy orosz és egy angol lakója van. Árverésen kelt el egy elnöki hajtincs Dallas A remélt ár több mint kétszereséért, 6875 dollárért (1,9 millió forintért) kelt el Thomas Jeffersonnak, az Egyesült Államok harmadik elnökének egy hajtincse egy dallasi árverésen. A14 ősz szálból álló hajcsomó egyike a néhai elnöktől fennmaradt kevés ismert hajtincsnek és az egyetlen, amely valaha is árverésre került A hajcsomót Jefferson magánorvosa, Robley Dunglison vágta le az elnök halálakor, 1826-ban és eltette magának. Az ereklye generációkon át a család tulajdonában maradt. A hajszálakat most William F. Northrop gyűjtő bocsátotta áruba, aki az 1980-as években vásárolta azokat " ■ÖVI Winchester rekordáron Rock island. Rekordáron, 1,2 millió dollárért (334 millió forint) kelt el az Egyesült Államok-beli Illinois államban egy 1886-os Winchester puska, amely hajdan a Geronimo apacs vezért elfogó katonatiszt birtokában volt. A fegyvert ajándékba adta Henry Ware Lawton kapitánynak, az apacsok elleni hadjáratot vezető parancsnoka a cégtől kapta ajándékba. Adtak már el lőfegyvert drágábban is, de azokat mind párban kínálták, egypéldányos tételért még soha nem fizettek ekkora összeget Mióta élnek emberek az amerikai kontinensen? Már a Clovis-kultúra kezdete előtt 1500 évvel élhettek emberek az amerikai kontinensen régészek legújabb floridai feltárásai alapján. Washington. Régészek az elmúlt években 890-szer merültek le a már korábban is ismert floridai Page-Ladson lelőhelyen, egy víznyelő mészkőüregbe, az Aucilla folyó alá. Az üregben talált állati csontok mellett nagytestű emlősök feldarabolására használatos eszközök - például egy kőbalta és egy kőkés - arra utalnak, hogy az észak-amerikai kontinens délkeleti részén már 14 ezer 550 évvel ezelőtt élt ember, vagyis 1500 évvel korábban, mint eddig gondolták. Ez az egyik legmeggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy emberek már a Clovis-kultúra tagjai előtt eljutottak az amerikai kontinensre az utolsó jégkorszakban Szibéria és Alaszka között létrejött szilárd sávon keresztül. Azt továbbra is homály fedi, hogy ez az átkelés mikor volt. A régészek hat évtizeden át úgy gondolták, hogy a különleges lándzsa- hegyeikről ismert Clovis-emberek voltak a földrész első benépesítői. All méter mély mészkőüregben talált leletek arra utalnak, hogy az első amerikaiak vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak, egy masztodonagyaron felfedezett karcolások pedig arra, hogy az agyarat az állat elejtői kőeszközökkel választották le a koponyájáról, talán azért, hogy ehető belső húsrészekhez jussanak. Jessi Halligan, a floridai állami egyetem egyik antropológusa, aki 126-szor merült le az üregbe, azt mondta: elképzelhető, hogy a vadászok víznyelőtől víznyelőig követték a nagy emlősöket. Michael Waters, a Texasi egyetem kutatója megjegyezte: a régésztársadalom nagy része még mindig elutasítja, hogy már a Clovis- kultúra előtt éltek emberek Észak-Ameriká- ban. Alig néhány olyan lelőhely van, amely ezt megcáfolni látszik, viszont többen megkérdőjelezik e helyek hiteleségét. Szkíta ékszer, avar kovácsműhely: két helyszín, négy korszak Egy különleges szkíta ékszer és egy avar kovácsműhely maradványai is előkerültek Kecskemét- Hetényegyházán, az északi elkerülő út befejező szakaszát megelőző próbaásatások során - tájékoztatta Wilhelm Gábor, az ásatást vezető régész az MTI-t. Kecskemét Két helyszínen ösz- szesen négy korszak emlékei kerültek felszínre a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársainak feltárása során. Az egyik legkülönlegesebb lelet egy, a Krisztus előtti 6. századból származó szkíta ékszer: az eredetileg bronzból öntött spirálcsüngőt aranylemezzel borították. Wilhelm Gábor elmondta: a múzeumnak korábban nem volt hasonló ékszere, de a megyében is csak egy-két darab ismert. Hasonlóan egyedi a 7-8. századi avar falu maradványai között felfedezett kovácsműhely. A Du- na-Tisza-közén eddig ugyanis még nem sikerült hasonló emléket feltárni. Az avarokról régóta tudjuk, hogy nagyszerű fémművesek voltak, hiszen sírjaikból számos szépen megmunkált vas-, bronz- és aranytárgy került elő, de a műhelyeik nyomát ritkán találni - fogalmazott a vezető régész. Egy összeomlott kemence darabjai, a nagyméretű vasbucák maradványai és a melléktermékek azonban egyértelmű bizonyítékai a kovácsmesterséget űzők műhelyének. Sikerült feltárni egy, a 2. század végéről származó szarmata település nyomait is. Számos római kerámia, amforák és festett edények darabjaira leltek a múzeum munkatársai. Ezek mind borral tele érkeztek ide a Feketetenger mellől, a korabeli élénk kereskedelem bizonyítékaiként - magyarázta a szakember. Egy, a 11-12. századra tehető Árpád-kori település maradványai azért érdekesek, mert a lelőhely közvetlen közelében az 1980-as években végzett ásatások során már feltártak egy korabeli templomot. A most felfedezett településrészlet az egykori Hetény falu emlékét őrzi. Ugyanitt sikerült feltárni egy 1617. századi tanya nyomait is, vermekkel, tóttal és korsókkal. A szakemberek a j övő héten befejezik a próbaásatásokat, ameny- nyiben az időjárás nem hátráltatja a munkát A leletek alapján a korszakok pontos meghatározásával tervezik meg a teljes feltárás költségeit és várható idejét Wilhelm Gábor ásatásvezető régész a kecskeméti északi elkerülő út előmunkálatai során feltárt Árpád-kori kemencénél Kecskemét-Hetényegyháza határában ....
