Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-11 / 109. szám
2 2016. MÁJUS 11., SZERDA r J / u jy. Házhoz menő lomtalanítás Megváltozik a lomtalanítások rendje a városban, ugyanis a jövőben házhoz menő formában történik majd a lom elszállítása. ■Szécsény A közterület rendjének és tisztaságának megőrzése érdekében a lomtalanítást nem előre meghirdetett napokon, hanem a lakosság igénybejelentése alapján, előre egyeztetett időpontban végzik majd el. Társasházak esetében pedig a közös képviselővel egyeztetett időpontban történik a begyűjtés. A házhoz menő lomtalanítást évente egy alkalommal lehet igénybe venni! Az illetékesek csakis olyan szilárd hulladékot szállítanak el, amelyek nem helyezhetők el a kukában, valamint a rendszeres hulladékszállítás alkalmával nem vihetők el, mint például bútorok, kerti bútorok, játékok és rongyok, így nem lehet kihelyezni építési törmeléket, gumiabroncsot, kommunális-, zöld-, szelektíven gyűjthető- vagy veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot, elektronikai cikket, valamint minden olyan lomot, amely az elszállítás során veszélyeztetheti a begyűjtést végző dolgozók testi épségét, egészségét. Bővebb tájékoztatást kérni és a szolgáltatást megrendelni a 37/311-894-es telefonszám 34- es vagy 36-os mellékén, illetve a hegedus.aniko@nhsz.hu elérhetőségeken lehet Két évtizede, 1996-ban alakult meg a Baglyasalja Barátainak Köre, azaz az egyesület ebben az esztendőben ünnepli fennállásának húszadik születésnapját. A jubileumi rendezvényt múlt pénteken tartották meg, amelyen megnyitottak egy kiállítást az elmúlt húsz év pillanataiból, valamint átadták a „Baglyasaljáért” elismeréseket is. SajgóiaijáftRagljfaKtija. A jubileumi rendezvény Holecz Istvánné, az ünnepi tárlatnak helyt adó Baglyaskő Idősek Otthona igazgatója köszöntőjével kezdődött, amelyben egyebek mellett kiemelte: az egyesület 1996-os megalakulása óta ez a mostani kiállítás immár az öt- venegyedik, amit az intézményben megnyitottak. A baráti kör azzal a céllal jött létre, hogy az itt élő emberek kulturális életét fellendítse, illetve a bányász hagyományokat felelevenítse. Két évtizeddel ezelőtt még a civil szerveződéseknek nem nagyon volt hagyománya, így véleménye szerint ők voltak az első fecskék, akik abban gondolkodtak, hogy létre kéne hozni egy szervezetet, és tenni kellene valamit ezért a településért, az itt élőkért. S a húsz év során az egyesületnek sikerült is szebbé tenni a helyiek életét, valamint sikeresen betöltötte az összekötő kapocs szerepét a társadalom tagjai és a hatalom között - fejtette ki. Ezt követően Szilasi András, az egyesület tagja mondta el ünnepi gondolatait: „nemrég olvastam egy újságcikk főcímét, amelyben az állt, hogy az emlékezés ünnep. Véleményem szerint az ünnep pedig emlékezés. A jubileumi rendezvény előkészítése kapcsán törekedtünk is arra, hogy ne elsősorban ünnepként fogjuk fel ezt a napot, hanem mérföldkőként, ahol megállunk, előre- és visszatekintünk. Az ünnep továbbá lehetőség arra is, hogy felidézzük a múltat, végig gondoljuk és minősítsük tetteinket” - emelte ki. Hozzátette: egy eléggé komplex társadalomformáló tevékenységre tekinthetnek vissza, hiszen több mint ezer kulturális, sport és szociális rendezvény volt ebben a két évtizedben, ami hozzávetőleg ötvenet jelent évente. Ez pedig igen szép szám, hiszen néhány nagyobb és hivatalos intézményben sincs ennyi program. Az eltelt idő alatt sok-sok szellemi és jelentős anyagi érték halmozódott fel, s nagyon szeretnék, ha ezek nem vesznének el, és lennének folytatói a megkezdett munkának, tevékenységnek. A kultúra és a hagyományok ápolásán túlmenően az egyesület másik jellemzője a vizualitás volt, hiszen azt mondják és az egyesület is azt vallja, hogy egy kép többet mond száz szónál. S ezzel a kommunikációs formával éltek is, hiszen a két évtized alatt számos filmvetítést és mintegy hetven kiállítást szerveztek a tagok, valamint a településrész lakói és minden érdeklődő részére. A visszaemlékező gondolatok után a rendezvény résztvevői megtekintették a Baglyaskő Idősek Otthonában felállított „Baglyasalja Barátainak Köre 20 évének 274 pillanata” című kiállítást, amelynek képeit mintegy tizennégyezer felvételből választották ki. A jubileumi program azonban nem fejeződött be ezzel, hiszen egy ünnepi megemlékezéssel folytatódott a SÁIK Kollégium nagytermében, ahol elsőként egy vetítést nézhettek meg a résztvevők a tárlat anyagából. Majd színpadra léptek a helyi óvodások, a SÁ1 Székhelyintézményének pom-pom együttese, mesét mondott Kis-Páles Virág, fagotton és klarinéton játszott Simonfi Péter és Simonfi Máté, valamint volt klasszikus táncbemutató is. Ezen kívül az egyesület vezetősége átadta még a „Baglyasaljáért” díjakat is, amit idén Felföldi István, Judik Béla, Szásziné Kupcsulik Ágnes, Tarjányi Viktória és Vincze Istvánné vehetett át. Az ünnepség végül egy vacsorával fejeződött be, amely előtt pohárköszöntőt mondott Dániel Zoltán alpolgármester. (Sz.A.) „ - ye '■ -f- H A SAt Székhelyintézméitfének pom-pom együttese is „köszöntötte" a Baglyasalja Barátainak Körét Felszínre kerülnek „Salgótarján kincsei" Zenés, táncos műsorral is kedveskedtek az óvodások Gerhát Karina (Folytatás az I. oldalról.) Salgótarján. Térjünk kicsit rá arra, hogy miért is jött létre ez a kiállítás! Molnár Éva könyvtár- igazgató elmondása szerint „Értékeink Nógrád megyében” címmel programsorozatot valósítottak meg, amelyet szeretnének az elkövetkezendőkben is folytatni. Ennek keretein belül kistelepülések bemutatkozására adtak lehetőséget. Akkor azt tapasztalták, hogy szűkebb hazánk falvaiban rengeteg érték található. Ezek valahogy sajnálatos módon legtöbb esetben bent maradnak a fiókok mélyén vagy a ládikák aljában. Ők azt gondolták, hogy ezeket ki kell onnan hozni és a nagyközönség elé tárni. Évekre visszatekintőén el tudják mondani a szervezők, hogy nagyon sikeresek voltak ezek a bemutatkozások. Aztán gondoltak egyet a megyei könyvtárban, és azt mondták: Salgótarjánban is vannak kincsek, amelyeket meg lehet és meg is kell mutatni! S kivel is kezdték volna, mint a legkisebbekkel, ezeknek a kincseknek a bemutatását? Hiszen a megyei könyvtárban sokszor elhangzó mondat, hogy az olvasás és annak népszerűsítése mindig akkor kezdődik, amikor még nem is tudnak olvasni a gyerekek. Érdekesek ezek a szavak, de valóban igazak, mert a könyvtárba be kell menni és a könyveket meg kell ismerni. Nem minden könyvet kell elolvasni ahhoz, hogy majd a későbbiekben könyvtárba járóvá vagy akár éppen pont könyvtárossá váljunk. Azt szeretnék elérni, hogy Salgótarján kincseinek bemutatása kapcsán minél több intézményt, civil szervezetet, általános-és középiskolát is be tudjanak vonni és velük együtt örülni annak, hogy milyen nagy kincsek is vannak Salgótarjánban. Továbbá Molnár Éva megfogalmazta, hogy nem kell nekünk bevásárló központokba menni, és ajándékot vásárolni szüléinknek, szeretteinknek, hanem be kell sétálni a Bóna Kovács Károly Galériába és ötleteket gyűjteni arra, hogy mit is tudnánk mi is megvalósítani abból, amit az óvodások és pedagógusaik együtt már megtettek. A megnyitó szavakat a Pitypang tagóvoda gyermekeinek színes kis műsora követte. Ezek után Dániel Zoltán, Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármestere szólt a résztvevőkhöz. Elmondta, hogy az utóbbi napokban felpörögtek az események a megyei könyvtárban, hiszen még egy hét sem telt el azóta, hogy a helyi gyermek- könyvtár megszépült, valamint új nevet is kapott. Immáron Mikkamakka Gyermekkönyvtárként funkcionál. Külön kiemelte és megdicsérte az alkotásokat, amelyek az óvodások és az ő pedagógusaik közös munkája. Továbbá hozzátette, hogy az óvoda a1 családon kívül az első olyan közösség, amellyel találkozhatnak a legfiatalabb korban. Aki nem járt bölcsődébe, annak ez az elsődleges hely, ahol több emberrel találkozhat és megtanulhat alkalmazkodni a többi gyermekhez. Az ottani foglalkozások elérik céljukat, ez abból is látszik, hogy gyönyörű alkotások kerültek ki a kiállításra is. Dániel Zoltán megköszönte a sok szép művet, és megkérte a gyermekeket és a pedagógusaikat is, folytassák tovább az elkezdett munkát, hogy esetlegesen még egy kiállítást tudjanak rendezni a jövőben is. Ezeket a szavakat a Mackóvár Központi Óvoda zenés, táncos műsora követte. A rendezvény végén Molnár Éva még elmondta, hogy nekik, könyvtári dolgozóknak mindig nagy öröm, amikor népes gyermekközönséggel találkozhatnak. Továbbá hozzátette, hogy a munkák valóban megérdemlik a dicséretet, mert nem csak ötletet kapunk belőlük, hanem a szívünket is melengetik, valamint abban is gyönyörködhetünk, hogy újrahasznosított anyagokból mi mindent lehet elkészíteni. A könyvtárosok feladata pedig az, hogy az értékeket begyújtsák, megőrizzék és tovább is adják. Igyekeznek ezeknek eleget tenni. Május végéig minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a Bóna Kovács Károly Galériában, akik meg szeretnék tekinteni Salgótarján legkisebb kincseinek műveit! Vannak kincsek, amelyeket meg lehet és meg is kell mutatni! - hangsúlyozta Molnár Éva A munkák valóban megérdemlik a dicséretet, mert nem csak ötletet kapunk belőlük, hanem a szívünket is melengetik Huszadik születésnapját ünnepelte a tarsaskor
