Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-06 / 79. szám
Boldvai László felesége is off shore-ozott Boldvai László, az MSZP nógrádi szervezetét vezető politikus is érintett a felesége révén az off- shore-ügyben - írja a Direkt36-ra hivatkozva az index.hu hírportál. Ä leleplezés annál is kellemetlenebb, mivel Hiller István pont hétfőn kategorikusan tagadta a párt érintettségét. Boldvai feleségének, Konti Csillának 2012 novemberében került a tulajdonába egy Szamoa szigetére bejegyzett offshore cég, amivel a gimnáziumi tanárnő egy bankszámlához is hozzájutott az egyik svájci banknál. A cégvásárlás napján ugyanakkor más is történt: az új cég számlájára egyből egy 80 millió forintos összeget akartak utalni. Bár Boldvaiék nem válaszoltak a bankszámlával és a céggel kapcsolatos kérdésekre, a céges iratokból kiderül, hogy az offshore cégen több százmillió forint ment keresztül - olvasható a hírportálon. Boldvai parlamenti képviselő volt akkoriban, amikor a felesége hozzájutott az offshore céghez. Bár 2014-ben nem került be a parlamentbe, a Nógrád megyei közgyűlésben továbbra is képviselő, és ő vezeti az MSZP nógrádi szervezetét. A kilencvenes évek közepén Boldvai volt az MSZP kincstárnoka, ami gazdasági szempontból mindig is kulcspozíciónak számított. Érintett volt a Tocsik-ügyben, zsarolás vádjával bíróság elé is került, de végül felmentették. Hatalmas salgótarjáni háza és a felesége által használt drága autók miatt is érték támadások. A Panama-iratokat a német Süddeutsche Zeitung napilap szerezte meg, feldolgozásukban pedig az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICH) szervezet is részt vett: 76 ország több mint 370 újságírója dolgozott rajtuk. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkákban - írja az index.hu. Boldvai László és Konti Csilla vagyoni helyzetével nem először foglalkozik a magyar média. 2003-ben az Index írta meg, hogy Boldvai felesége is érintett volt a Kulcsár Attila-féle brókerbotrányban, mivel a sikkasztási ügy központjában álló K&H Equities nevű brókercég ügyfele volt. Néhány évvel később több lap is írt arról, hogy Boldvai hatalmas házat építtetett magának Salgótarjánban. Bár a 2008-as vagyonnyilatkozatba bekerült a 3000 négyzet- méteres telken épült 1050 négyzetméteres ház, sokan megkérdőjelezték akkoriban, hogy miből volt pénz az építkezésre. 2009-ben a parlament mentelmi bizottságának elnöke arra jutott, hogy más ingatlanok értékesítéséből, megtakarításokból és tartozásokból. Boldvainak 1998 és 2001 között jelentősen megugrott a vagyona: korábbi salgótarjáni háza mellé lett egy szentendrei telke, egy BMW-je és 33,4 millió forint megtakarítása. 2004 és 2005 között is nagyot gyarapodott Boldvai vagyona: bár 11,5 millió forintnyi képviselői fizetésén kívül nem volt jövedelme, vett egy új BMW-t (miközben az előzőt eladta), és félretett 5,7 millió forintot. 2008-ra épült meg az 1050 négyzetméteres ház, amire fedezetet nyújthatott az, hogy Boldvaiék eladták a korábbi házukat, szentendrei telküket, és felvettek 20 millió forintnyi hitelt, ami még 2014-ben is változatlan összegben szerepelt Boldvai vagyonnyilatkozatában. Bár a hatalmas ház mostanában már nem téma, az is sok helyinek szúrt szemet, hogy Boldvai felesége a mai napig egy legújabb szériájú X5-ös BMW- vel jár dolgozni a gimnáziumba. Ez az autó alsó hangon 15 millió forintba kerül, de az a modell, amivel Konti jár, 18-19 millió forintot is érhet újonnan. A Direkt3ó többek között arról kérdezte Boldvait, hogy beszámolt-e a magyar adóhatóságok felé a külföldi cégből származó esetleges jövedelméről”; „- a feleségének a tanári álláson kívül volt-e olyan munkája, amiből származott jövedelme”; „- Konti az offshore céget feltüntette-e azokban a nyilvánosan nem hozzáférhető vagyon- bevallásaiban, amiket képviselői hozzátartozóként adott le az Országgyűlésnek.” Boldvai ezekre és a többi kérdésre sem válaszolt - írja az Index. Megállapodás született a sztrájkbizottsággal Közeledtek az álláspontok a minősítési rendszer átalakítása és a nyugdíj előtt álló pedagógusok foglalkoztatása ügyében a pedagógus sztrájkbizottság és a kormány hétfői tárgyalásán, ugyanakkor vannak olyan témák is, amelyekben nem jutottak közelebb a megegyezéshez a felek - mondta az oktatási államtitkár az Ml aktuális csatorna kedd reggeli műsorában. Palkovics László elmondta: a hétfői, éjszakába nyúló tárgyaláson nagyon sok kérdésben, ha nem is minden részletre kiterjedően, de az elveket illetően megállapodott egymással a sztrájkbizottság és a kormány. A tanulók terhelésének hosszú távú csökkentésével kapcsolatban például csak a részletek kérdésesek. Az, hogy a szakszervezetek már szeptembertől változást várnak ezen a téren, „már nehezebb ügy”, itt még nincs megállapodás, ugyanakkor a kerekasztal egyik munkacsoportja április végén tesz javaslatot erre vonatkozóan - tette hozzá az államtitkár. Közölte, a felek megegyeztek abban, hogy létrehoznak egy - a mostani köznevelési kerekasztal-hoz hasonló - rendszeresen ülésező egyeztető fórumot, ahol az összes érdekelt elmondhatja a véleményét, hiszen erre „látható módon szükség van”. Szintén megállapodás született arról, hogy a tanfelügyeleti rendszert, illetve általában a minősítési rendszert hogyan alakítják olyanná, hogy kisebb terhet jelentsen a pedagógusoknak. A jövőben ez inkább az intézmény értékelésére fog irányulni, és arra is akkor, ha az intézmény mutatói rosszabbak, mint az országos átlag. Ez egy nagyon komoly megállapodás - emelte ki az államtitkár. A hétfői tárgyalás nyomán továbbá a kormány megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy a nyugdíj előtt álló pedagógusoknál az adott tanéven - alsó tagozatos tanítók esetében két éven - belül nem lenne kötelező a nyugdíjazás. Palkovics László kitért arra: mindemellett vannak olyan témák is, amelyekben nem közeledtek az álláspontok. Ilyen az állami fenntartó szerepe, amellyel kapcsolatban „van egy sor opciónk, nincs még végleges megoldásunk”, és a kormány fog ebben dönteni - fogalmazott. Továbbá a szakszervezetek egyértelműen azt szeretnék, hogy a mostani 22-26 óra kötelező tantermi foglalkozás csökkenjen 22 órára-mondta, hozzátéve: „ittavélemé- nyünk nem egyezik”, hiszen időközben történt egy nagyon jelentős béremelés is. Bár a felek egyetértettek abban, hogy az oktatást közvetlenül segítők jövedelmi struktúráját rendezni kell, „erre még nincs közös megoldásunk". Valamit tenni kell, hogy mit és milyen formában, az a kérdés - fűzte hozzá az államtitkár. Galloné: Kezdődik a sztrájk előkészítése A szakszervezetek vezető testületéinek tárgyalása után feltehetően megkezdődik a pedagógussztrájk előkészítésese, azt követően, hogy hétfő este nem sikerült megegyezésre jutni a kormány képviselőivel -jelentette ki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a ATV kedd reggeli műsorában. A szakszervezetek az általuk megfogalmazott 25 pontból 20 teljesüléséhez ragaszkodnak. A kormányt tájékoztatást kap a sztrájk előkészítéseséről, ezután hét napja van arra, hogy válaszoljon a követelésekre. Ezzel párhuzamosan az érdekképviseletek megkezdik a tárgyalásokat az elégséges szolgáltatásokról a munkáltatóval - közölte Galló Istvánné. Ez valószínűleg azt jelenti majd, hogy tankerületenként kijelölnek egy intézményt, ahol a sztrájk alatt a gyerekekre vigyáznak - fűzte hozzá. Az érdekképviseleti vezető elmondta: nem sikerült megegyezni az óraszám csökkentése, a technikai adminisztratív dolgozók bérrendezése, a tankönyvpiac megnyitása, a gyerekek terhelésének csökkentése tekintetében. A szakszervezetek azt javasolták, hogy a heti öt testnevelés órát háromra csökkentsék, mivel úgysem állnak rendelkezésre az ahhoz szükséges feltételek, illetve javasolták az erkölcstan kivezetését. Ebbe nem ment bele a kormányzat. Ugyancsak nem derült ki, hogy mi lesz a funkciója a Klik-et felváltó 40-70 kisebb fenntartónak. Csupán azt tudni, hogy az intézményeknek lesz saját költségvetése és a munkáltatói jogkör kibővül - mondta Galló Istvánné. A szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz is, hogy 22 órában határozzák meg a pedagógusok munkaterhelését, a többit pedig fizessék ki túlórában - tette hozzá. Az érdekképviseletek is megfelelőnek tartanák, hogy ott ahol felkészült az önkormányzat az iskola fenntartására, kapja vissza a fenntartói feladatokat - sorolta Galló Istvánné. A szakszervezetek az általuk megfogalmazott 25 pontból 20 teljesüléséhez ragaszkodnak - mondta a PSZ elnöke. Galló Istvánná
