Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-04 / 77. szám
5 Nemzetközi összefogás kellene Budapest. Kondorost Ferenc volt igazságügyi államtitkár szerint az illegális migráció és a terrorizmus megfékezésére is nagy nemzetközi összefogásra van szükség. A Gyurcsány-kormány államtitkára a Kossuth Rádió műsorában kifejtette: optimizmusra nincs okunk, mert Afrikában vannak még „fel nem robbant bombák”. Úgy vélte, a veszély fokozódik, ha 10 millió nigériai és szudáni is elindul Európába, az összeroppantja az európai ellátó- rendszert - hangsúlyozta. Nagyon sok múlik azon, hogy a terrorizmust sikerül-e megfékezni - szögezte le Kondorosi Ferenc, hozzátéve: a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezetet is csírájában kell elfojtani, fizikailag meg kell semmisíteni. Kondorosi Ferenc annak kapcsán nyilatkozott, hogy a múlt héten bemutatták A migráció kockázatai című könyvét. A szakember úgy vélte, hogy a muszlim vallás nem akar idomulni a nyugati értékrendhez, s a két rendszer, a két kultúra között kibékíthetetlen ellentétek vannak. Az iszlám vallás felfogása a nőkről, gyermekekről és a családról az európai emberek számára elfogadhatatlan, a hétköznapi és a nagy kérdésekben is más a világképük. Quaestor-ügy Budapest A Fővárosi Főügyészségnek nem áll módjában teljesíteni a Quaestor-ügyben a Fővárosi Törvényszék által kért hiánypótlását, mert azt sem a büntető- eljárási törvény, sem a bíróstgf gyakorlaiUüíUJián nem lehet vég^ rehajtani - közölte a fővárosi főügyész vasárnap az MTI-vel. Ibolya Tibor kiemelte: a konkrét bűnügyben a vádirat - a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően - az egyes cselekmények leírását követően öt oldalon keresztül, cselekményenként sorolja fel a vádat alátámasztó bizonyítási eszközöket. Az ügyészség arra reagált, hogy a Fővárosi Törvényszék a büntetőperben pénteken megtartott úgynevezett előkészítő ülésén hívta fel a Fővárosi Főügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására a Tarsoly Csaba és társai ellen bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben. Kerítés épül a határzár megerősítésére Katonák kerítést építenek a magyar-szerb határ korábban csak gyorste- lepítésű drótakadállyal védett szakaszán Kelebia és Ásotthalom között. A Magyar Honvédség megkezdte a határzár-erősítést Több helyszínen is megkezdődött a határzár megerősítése a magyarszerb szakaszon Kelebia és Ásotthalom között, a katonák kerítést építenek a korábban csak gyorstelepítésű drótakadállyal védett területen - tapasztalta az MTI tudósítója vasárnap a helyszínen. Ksiebia. A határ mentén fekvő Bács-Kiskun és Csongrád megyei település közötti szakasz rendkívül nehezen járható, vízfolyásokkal, nádasokkal szabdalt. A határt eddig négy sor magas pengésdrótból készült akadály védte, a honvédség közvetlenül e mögött kezdte meg a más határszakaszokon is alkalmazott kerítés építését. A területen cölöpverőgépek helyezik el az acéloszlopokat, ezekre dróthálót erősítenek, a kerítés tetejére, a vajdasági oldal felé dőlő „hattyúnyakak” kerülnek, melyek tetejére pengésdrótot erősítenek. A honvédelmi tárca vasárnapi közleménye szerint az elmúlt napokban megnövekedett az illegális határsértések száma. Ezért a Magyar Honvédség - a Belügyminisztérium kérésére - a magyar-szerb határ bizonyos szakaszain megkezdte az ideiglenes biztonsági határzár további fizikai megerősítését. A munka minél gyorsabb befejezése érdekében a hétvégén további erőket csoportosítottak át a térségbe. A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint hétfőtől szombatig 879 határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök, a megelőző teljes héten - március 21-től 27-ig - ez a szám 822 volt. Az idén egy nap alatt a legtöbb, 255 migránst húsvéthétfőn fogták el. Az ügyészség migrációs bűn- cselekményekről kiadott tájékoztatói szerint míg tavaly késő ősszel és ez év elején jellemzően Röszke, Mórahalom és Ásotthalom térségébe érkeztek az illegális migránsok, az elmúlt hetekben megnövekedett a Kelebia térségében elfogott határsértők száma. Hozza nyilvánosságra alapítványai adatait a jegybank! Az LMP szerint a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) azonnal nyilvánosságra kellene hoznia az alapítványai és gazdasági társaságai működésével kapcsolatos adatait, ugyanilyen sürgető, hogy a jegybank felszámolja „pénzszórásra szakosodott” alapítványait és helyreállítsa a törvényes működést - mondta az LMP frakcióvezető-helyettese az MTI-nek telefonon vasárnap. Budapest Schmuck Erzsébet - aki sajtótájékoztatót is tartott a témában - közölte, az Alkotmánybíróság csütörtöki határozatában rávilágított a jegybank működésének „ex lex állapotára”, mivel kimondta: az MNB csak feladataival és elsődleges céljaival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét. Kimondta azt is, hogy nem lehet olyan törvényt alkotni, amely visszamenőlegesen is kizárja az adatnyilvánosságot a bírósági eljárásokban - tette hozzá. Az ellenzéki politikus szerint ez alapján ki lehet jelenteni, hogy az MNB az elmúlt években alaptörvény-ellenesen működött, mivel a jegybanki törvényben „nagyítóval sem lehet megtalálni” a túlértékelt ingatlanok felvásárlását, műkincsek gyűjtését. A frakcióvezető-helyettes elmondta, hogy az LMP korábban benyújtott törvényjavaslatáról kedden dönt a parlament gazdasági bizottsága. E szerint - német mintára - arra köteleznék a jegybankot, hogy a nyereség eredménytartalékon felüli részét fizesse be a költségvetésbe. így a nyereség 20 százaléka, de minimum 10 milliárd forint lenne az eredménytartalék, a fennmaradó összeg a központi költségvetésbe kerülne - fejtette ki. Az MNB által az elmúlt két évben elköltött csaknem 400 milliárd forintra sokkal nagyobb szükség lett volna az egészségügyben és az oktatásban, vagy a brókerbotrányok károsultjainak megsegítésében - mondta. Schmuck Erzsébet hozzátette: az MNB felügyelőbizottsága a jelenlegi összetételében szerinte alkalmatlan feladatai ellátására, mivel egy szava sem volt, amikor a nemzeti bank el akarta titkolni a közérdekű adatokat és alapfeladatában nem szereplő dolgokra „szórta el a pénzt”. Ezért azt javasolják, hogy a felügyelőbizottságot oszlassák fel és abba minden ellenzéki párt delegálhasson egy tagot. Kormányzati informatika: több ezer támadás Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyal a kormányzati informatikai rendszer elleni hétvégi támadásról. Budapest Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke az MTI- nek vasárnap azt mondta: következő, szerdai ülésükön a Belügyminisztériumtól és a Nemzeti Kibervédelmi Intézettől is tájékoztatást kérnek a támadás körülményeiről, részleteiről, az elhárítása és a rendszer helyreállítása érdekében megtett intézkedésekről. A Belügyminisztérium (BM) szombat délután azt közölte, hogy 24 óra alatt több hullámban, ezres nagyságrendben támadás érte külföldi szerverek-' ről a kormányzati informatikai hálózatot. A BM ugyanakkor jelezte: a támadásokat sikerült elhárítani. A támadások a kormányzati informatikai hálózat nyilvános pontjainak kihasználásával, így például a kormányzati weboldalon és az akadémiai hálózaton keresztül történtek - írták. Az Ml-en elhangzott, hogy egyetlen nap alatt mintegy 62 ezer támadás érte a kormányzati informatikai hálózatot. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója azt mondta: nagyfokú szervezettségre utal a magyar kormányzati rendszereket érő informatikai támadás. Ugyanakkor hozzátette! ajkor- mányzati adatbázisoknak fejlett informatikai védelmi rendszerük van. A főtanácsadó szombat este azt mondta: egyelőre nem tudni, ki áll a támadás hátterében. Ormós Zoltán internetes szakértő az Ml aktuális csatorna vasárnap délelőtti műsorfolyamában azt mondta: az ilyen típusú túlterheléses támadással komoly eredményt nem lehet elérni. A támadók nem tudnak például adatokat megszerezni, így csak propagandacéljaikat szolgálhatja a kormányzati informatikai hálózat elleni támadás. Annyit érnek el, hogy a támadott szerver „lehasal” - jegyezte meg a szakértő. Budapest Az ellenzéki politikus budapesti sajtótájékoztatója után nyilatkozva azt mondta: a kaszinókból származó jövedelemnek nem Luxemburgba kellene kivándorolnia nyereségként, ahová például Andy Vájná kaszinótulajdonos vállalkozása is be van jegyezve, a hiányzó összeg inkább a magyar gazdaság fehérítését segíthetné. Felidézte: szeptember 1-jétől, illetve jövő január 1-jétől már gyakorlatilag mindenkinek kötelező lesz Magyarországon „a taxisoktól a patyolatokig” online pénztárgépet alkalmaznia a miniszteri utasításnak megfelelően. Elmondta: március 31. volt a határidő az adóhivatal rendszerének átalakítására, hogy Hegedűs Lorántné beszámolt arról is, hogy Budapesten, a Las Vegas kaszinó előtt figyelemfelhívó performanszot is tartottak a sajtótájékoztató keretében: egy online pénztárgépet kíséreltek meg odaajándékozni a kaszinónak, azonban az va- Hegedűs Lorántné, a Jobbik országgyűlési képviselője beszél a Las Vegas Casino előtt tartott sajtótájékoztatóján Budapesten, az V. kerületi Széchenyi tésárnap hajnalban két-három napra bezárt. ren 2016. április 3-án A Jobbik szerint az államkasszából hiányzó akár 450 milliárd forint adóbevétel javarésze származhatna a „kaszinóbizniszből”, amely nagyságrendileg 100-200 milliárd forintos üzletág, ám abból csak mintegy 3 milliárd forint adót fizettek be tavaly - mondta Hegedűs Lorántné, a párt országgyűlési képviselője vasárnap telefonon az MTI-nek. Pótolható lenne a hiányzó adóbevétel a kaszinókból
