Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-29 / 99. szám
Azonnal megosztani? Balassa©»:. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatta azt a balassagyarmati projektet, amely a gyerekekre a médiában rejlő veszélyekre hívja fel a figyelmet. Az érdeklődő tanároknak a Balassi Bálint Gimnáziumban tartanak továbbképzést. Ennek egyik előadója, professzor doktor Kása Éva érdeklődésünkre azt mondta, hogy szerinte a szülők és a tanárok is alábecsülik azt veszélymennyiséget, amely a gyerekekre a médián keresztül leselkedik. A felnőttek sokszor úgy vélik, hogy a látott dolgok tartalmával van a baj, míg a gyakorlatban inkább azzal, hogy a való életben a gyerekek nehezen tudnak társas kapcsolatokat kialakítani. Ugyanis az online világban anonimek tudnak maradni és így gátlástalanabbá válhatnak. A professzor azt is elmagyarázta, hogy előregondolkodva kell például egy közösségi profilt készíteni, amelyben tényleg végiggondoljuk, hogy ki és mit lásson rólunk a világban.- Volt egy nagyon érdekes vizsgálatunk, amelyben azt kutattuk, hogy ha tanárok és diákok egymás profilját látják, akkor az milyen következményekkel jár. Kiderült, hogy a tanárok sem annyira óvatosak, mert egy olyan új játszótér jött létre, ami sok kalandot és előnyt hordoz. Nem egyértelműen előnyös egymás profilját, életeseményeit látni, ami nem tartozik a másik félre - tette hozzá Kosa Éva. Vannak olyan élethelyzetek, amelyek képeit nem biztos, hogy később is szívesen lámánk viszont magunkról, és ha erre nem gondolva tesszük közzé, abból gondok származhatnak. A zaklatások egy része éppen ebből jön létre. A legfiatalabb korosztálynak alapvető igénye, hogy társaságban legyen, amit ma legkönnyebben a magukról készült képek azonnali megosztásával érezhetnek, de a veszélyekre való érzékenység megtanulása még hátra van. A balassagyarmati középiskolás tanárok képzése erről is szól. Őrizzük örökségünket! Karancsság, A helyi egyház- község szeremé felújítani a 150 éves karancssági Szentkúton a padok fölötti tetőszerkezetet Ennek megvalósításához adománygyűjtést szerveznek. Azt szeretnék tudatosítani, hogy a karancssági Szentkút nemcsak a helyiekért van, hanem minden hívőért, aki oda látogat Mindenkié, aki oda viszi égi Édesanyánk, a Boldogságos Szűz Mária anyai oltalmába örömét, bánatát, aggodalmát, imádságát. Ezért kérik, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten támogassák az emberek az életveszélyessé vált tetőszerkezet cseréjét. Az adományokat köszönettel és szeretettel várja Kiss Mártonná Karancsságon. Az anyagi támogatásokat minden egyházközségünkben a sekrestyéseknek is oda lehet adni. Mindenkit nagy szeretettel várnak továbbá június 4-én (szombaton) a hősök napi búcsúra is. Ekkor fogják ünnepelni azt, hogy 150 év óta zarándokolhatnak a Szentkúthoz! Minden adományt és támogatást szeretettel fogadnak és várnak tervük megvalósításához! „Elindultam szép hazámból..." közben a kulturális rendezvénysorozathoz jelmondatként az „Elindúltam szép hazámból”, Bartók Béla által gyűjtött népdal első sorát választották. Karácsonykor tartották meg az első eseményt, ahol a bemutatkozó Tóthné Pálmai Katalin textilművész volt. A jobbágyi római katolikus templomban a különleges, egyedi technikával készült selyemképei közül - egyebek mellett - a Szent Erzsébet életéről készült hét darabos sorozat, a Biblia évére készült ígéTothne Pálmái Katalin textilművész volt az első vendege a helyi kulturális rendezvénysorozatnak rét, Út és Beteljesülés, valamint a ferences rend megalapításának 800. évfordulója előtt tisztelgő, Assisi Szt. Ferencet bemutató alkotásai voltak láthatóak. A textil- művész személyes bemutatkozása nagyon bensőséges és meghitt eseménye volt a templomi rendezvénynek. Ezt követően a közelmúltban egy irodalmi esten Börzsönyi Erikával ismerkedhettek meg a helyiek. A költő és prózaírónő 40 éve került el Jobbágyiból a fővárosba. Szívében és emlékeiben még ma is ezer szállal kötődik az itt élő erriberekhez. Verseiben, írásaiban gyakran fel- idéződnek a régi, gyermekkori emlékek, a szülői ház, az utcák, az út menti eperfák, az emberek, a megélt falusi élethelyzetek. Költeményei olvasásakor szinte saját magunk életének filmkockái peregnek le előttünk. Börzsönyi Erika első verseskötetét a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adta ki, „Tükörcserepek” címmel. írásai jelentek meg a Poliszban, az Ezredvég, a Budapesti Bristol és a Napút folyóiratokban, Rétságon a Börzsönyi Helikonban és a PR Herold webes kiadványán. A Faluházban értő és Jobbágyi. A dél-nógrádi község tavalyi falunapi eseményei között egy kiállítás is volt, ahol a helyi szervezők igyekeztek bemutatni a falu múltját, a településükön élő ügyes kezű asszonyok munkáit, az itteni, valamint az innen elszármazott művészek alkotásait. A rendezvény sikeréből kiindulva a főszervező, Végvári Attiláné, valamint a település vezetése arra a következtetésre jutott, hogy nem csak a képzőművészetben, de egyéb művészeti ágakban is vannak tehetséges és már elismert szülöttei a településnek, s nekik is lehetőséget kell adni a bemutatkozásra. Az ötletet tett követte... Kialakították a programot, miérdeklődő közönség élvezte végig az előadását, amit kötetlen baráti beszélgetés, a múltbéli emlékek felidézése követett.- A helyi kulturális rendezvénysorozatnak hamarosan újabb vendége lesz - tudtuk meg Schoblocher István polgár- mestertől. Az elmúlt évben elindított kezdeményezést Jobbágyi Község Önkormányzata, a képviselő-testület, Herbst Rudolf fotóművész, Tóth Sándor alpolgármester, az Együtt Jobbágyiért Egyesület és a JJársas népdalkor segíti és támogatja. (Cz.Z.J.) l Ünnepi kiadványokkal emlékeznek a ferencesekre Salgótarján. A múlt hét végén tartották az ünnepi szentmisét Salgótarjánban, a Szent József acélgyári (volt ferences) templomban, az épület felszentelésének 80. évfordulóján, amelyet dr. Beer Miklós váci megyéspüspök mutatott be. A szentmiséhez kapcsolódóan - amelyről lapunk hétfői számában adtunk hírt - a plébánia gondozásában három ünnepi kiadvány látott napvilágot: az első egy könyv, amely egy tanulmány megjelentetése, a másik a korabeli újság reprint példánya, a harmadik pedig egy, a templomszentelés után készített képes levelezőlap szintén reprint példánya.- 2011-ben készítettem egy tanulmányt a Nógrádi Történeti Múzeum „A város előtt” című konferenciájára, ami Salgótarján és környéke 1922 előtti történetével foglalkozott - mondta Veszelovszki Balázs tanár, helytörténész, a könyv szerzője: - Erre a konferenciára összegyűjtöttem mindazt, ami fellelhető volt a város történetének egyházi múltjából, és ezt az előadást nagy sikerrel megtartottam, majd a 2012-es emlékévben az ebből készült kiadványt is én mutathattam be a múzeumban, ünnepélyes könyvbemutatón. Akkor ez nem juthatott el mindenkihez, és Varga András atya felkarolta azt az ötletet - amiért ezúton is hálás vagyok -, hogy erre az idei szép évfordulóra jelentessük meg a tanulmányt egy kis könyvben. így született meg a kötet, amelynek a címe egyben a témáját is megjelöli: „Salgótarján egyházi múltja a kezdetektől a várossá nyilvánításig”. A szerző elmondta, hogy a tanulmány- kötet bemutatja a város 1936-ig egyetlen katolikus templomának és plébániájának múltját, de kitér az evangélikus, a református és az izraelita közösség múltjára is. Több értékes képet és újságcikket is közöl, amelyek közül kiemelendő az izraelita templomról és annak felszenteléséről szóló rész. Kitér a Karancs-kápolnára, és a ferencesek 1932-es letelepedésével fejeződik be.- Ezzel a letelepedéssel zárul a könyv, ami már egy új fejezet a város egyháztörténetében, ami aztán gyümölcsöző és áldásos lett - ecsetelte a szerző: - A várossá nyilvánítással, 1922-vel nem lehetett befejezni az anyagot, hiszen az egyházi múlt terén az új plébániaalapítás 1927-es gondolata, ami aztán a ferencesek meghívásával párosult, valamint az 1932-es letelepedés nyit majd egy újabb fejezetet a város történetében. Ennek a gazdag és értékes időszaknak a feltárása hosszabb munkát igényel. A helyi ferencesek munkájáért, tettükért, ittlétükért ma is hálás az utókor, erre is gondoltunk a vasárnapi szentmisén. A másik ünnepi kiadvány A Munka című korabeli salgótarjáni hetilap 1936. május 23-i száma, amelyben csaknem teljes egészében a ferences templom felszenteléséről írnak. Veszelovszki Balázs Salgótarján egyházi múltja a kezdetektől a várossá nyilvánításig- Ez azért különleges, mert ezt a korabeli újságot a ma élők közül nagyon kevesen láthatták, olvashatták, reprint- ben sem jelent még meg belőle példány - fejtette ki Veszelovszki Balázs: - Arra gondoltunk, hogy ezt a szép ünnepet, amit itt megültek elődeink 80 évvel ezelőtt, úgy tudjuk a legszebben idevarázsolni a távoli időből, ha ezt az újságot újra kiadjuk. A ferencesek gondosan dokumentálták az eseményeket a História Domusban, amiben megőrizték a lap korabeli példányát is. A Nóg- rád Megyei Hírlap munkatársaival sikerült digitalizálni, tanítványaimmal pedig javítani, szépíteni rajta, és azt hiszem, a ferencesekhez méltó igényű kiadvány születhetett, azaz születhetett újra a múltból napjaink emberei számára. A harmadik kiadvány egy 1936-os fényképes levelezőlap a templomról, amelyet szintén reprint példányban adnak át az utókornak. Mindhárom kiadvány megvásárolható a Szent József Plébánián. í
